1. r�sz

Ez az els� r�sze annak a cikksorozatnak, amely az asztr�l-vil�got �s a projekci�s folyamatot mutatja be.

Ne feledj�k ennek a v�ltozatnak az olvas�sa k�zben, hogy ez volt az els� �r�i pr�b�lkoz�som, �gy ennek az �r�sa k�zben tanultam meg mag�t az �r�st.

�letem nagy r�sz�ben az asztr�lis s�kot tanulm�nyoztam, az asztr�lis form�mban. Megk�s�reltem - �vatos megfigyel�sek �s kritikai gondolkod�sm�d �tj�n - meg�rteni, �s - rem�lem - megvil�g�tani azt.

Kiv�tel n�lk�l mindenki elhagyja saj�t test�t alacsony energi�j� kivet�t�s ("projekci�") form�j�ban, amikor alszik. Ezt alv�s k�zbeni projekci�nak nevezem. Az asztr�ltest n�h�ny inch-re (1 inch = 2,54 cm) lebeg a fizikai test f�l�tt, ak�r egy madzagon tartott luftballon. A fizikai test alv�si poz�ci�j�t veszi fel, �s enn�l messzebbre nem t�volodik. Amikor az asztr�ltest elk�l�n�lt, onnant�l k�pes �lmokat l�trehozni. Ez az a term�szetes alv�si/�lmod�si folyamat, amelyet mindannyian ismer�nk.  Ezalatt a vil�gmindens�g (F�ld) kollekt�v (�lom-)tudat�ban vagyunk. Ez az "�lom-t�" r�tegekre oszthat�. A szem�lyis�g�nknek megfelel�en (spiritu�lisan/mor�lisan/stb. fejlett valaki), olyan szintre fogunk meg�rkezni, amihez legink�bb k�zel �rezz�k magunkat. Ezeket a szinteket k�znyelven "s�k"oknak nevezz�k, vagy k�ztes s�koknak. Ezzel a p�rhuzammal csak az az egy baj van, hogy amikor az eg�sz koncepci� l�nyeg�t pr�b�ljuk felfogni, teljesen �sszezavar.

Hogyha �ntudatodra �bred�nk alv�s k�zben, �s az f�l�tt valami ellen�rz�shez is jutunk, mint az �n. "tiszta �lom" k�zben, akkor mozoghatunk a szintek k�z�tt. Hab�r van egyfajta ellen�rz�s�nk ilyenkor a szintek megv�laszt�s�ban, de az igazi val�s l�t szintj�re nem tudunk ker�lni ezzel az asztr�lis tudattal. Az �lom-s�k vagy asztr�ls�k �sszevissza, minden-a-feje-tetej�n vil�g�ban tal�ljuk magunkat, ahol minden lehets�ges, de semmi sem val�sz�n� illetve elfogadhat�.

Amikor az asztr�lis �n�nk "teljesen tudatos" kivet�t�s�t v�gezz�k akkor az a val�s vil�gba t�rt�nik, nem pedig valami asztr�lvil�gba. Ez hossz� ideig f�lre�r�sre adott okot. Amit legt�bben asztr�lkivet�t�snek hisznek, az val�j�ban "tiszta �lom", ami teljesen m�st takar.

Sok szerz� �ll�tja, hogy minden �jjel a vil�gban bolyongunk, asztr�lprojekci� (AP) seg�ts�g�vel. Ez egyszer�en nem �gy van. Az asztr�lis val�nkban a vil�g el�g mag�nyosnak t�nik, alig tal�lkozunk m�sokkal, azok is ink�bb csak a projekci� �s a l�trehoz�s k�ztes �llapot�ban vannak. Ez akkor t�rt�nik meg, amikor elvesz�tj�k az ellen�rz�s�nket egy tudatos testen k�v�li �lm�ny sor�n. Ezt Alice Csodaorsz�gban - effektusnak nevezem. Ez egy hathat�s akad�ly a nem megfelel�en gyakorlott elme sz�m�ra.

Az asztr�lis form�nkban egy hihetetlen�l er�s "teremt�" k�pess�ggel rendelkez�nk, amit �ltal�ban �lmok l�trehoz�s�ra haszn�lunk fel. A fizikai vil�g bilincseit�l megszabadulva eg�sz vil�got teremthet�nk, �s gyakran meg is tessz�k. Ez a kreat�v k�pess�g a probl�ma, �s ez az oka sok, az APval kapcsolatos f�lre�rt�snek.

Az AP sor�n ugyanolyan term�szetes akad�llyal tal�lkozunk, mint a pszichikai k�pess�gek b�rmely m�s form�j�ban. Az Alice-effektus a val�s vil�gba t�rt�n� projekci� id�tartam�t legt�bb esetben p�r percre korl�tozza, kiv�ve akkor, ha a gondolat- �s energiaszintjeink f�l�tt er�s kontrollunk van. Ha nem volna ilyen akad�ly - gondoljunk csak bele -, emberek milli�i r�pk�dn�nek a vil�gon eg�sz nap, nem lenne mag�n�let, nem lenn�nek titkok. Ez egy boldogtalan vil�g lenne, amelyben egyik�nk sem �lne sz�vesen.

Mi t�rt�nik egy teljesen tudatos AP sor�n, ha nem tudjuk kontrol�lni a tudatunkat �s energi�(i)nkat? Igen, az AP egy bizonyos pontja ut�n az �lm�ny kicsusszan az ellen�rz�s�nk al�l, �s a j�l ismert dolgok rossz helyen kezdenek felt�nni. Ajt�k, ablakok, b�torok; �j szob�k jelennek meg, stb. A tudatalatti elm�nk elkezdett "l�trehozni", vagy pedig az �lm�ny �t�szik az �lom-s�kra. Ett�l kezdve m�r semmi sem val�s t�bb�, az eg�sz az �lom-s�k-szintek �s a val�s vil�g m�solat�nak a kever�ke. Ide vet�thetj�k magunkat, �s eg�sz addig hissz�k hogy ez a val�s vil�g, ameddig valami nagyon oda nem ill�vel nem tal�lkozunk.

M�g egy dolog: a szintek keleti koncepci�ja; a fizikai, asztr�lis, ment�lis, buddhikus, atmikus, stb., nagyon is val�sak. Kicsit azonban zavarosak ezek, �s keverednek az asztr�lprojekci� nyugati koncepci�j�val. Ezek a tudatoss�g k�l�nb�z� szintjei, nem pedig s�kok. Amikor AP-t v�gz�nk, nem emelkedik a tudati szint�nk, ez ugyanaz, mint amikor �bren vagyunk. Ezek a "magasabb" szintek csak a tudatoss�g emel�s�vel �rhet�ek el, nem lehet egyszer�en csak �gy oda projekt�lni. Ez az AP egy teljesen m�s form�ja. �n voltam ezeken a magasabb szinteken, �s igen neh�z megmagyar�zni, elmes�lni, ink�bb meg kell tapasztalni �ket. Norm�l esetben ezeket a szinteket m�ly medit�ci� sor�n tudjuk el�rni.

Annak �rdek�ben hogy el�rj�k �ket, egy bizonyos k�pess�gre van sz�ks�g, amely lehet kifejlesztett, vagy vel�nk sz�letett k�pess�g.

2. r�sz

Az asztr�ltest kivet�t�se (AP, Asztr�lProjekci�) egy automatikus reflex, a test�nkben �s elm�nkben r�gz�lve. Hogy m�k�d�sbe hozzuk, h�rom f� felt�telnek kell teljes�lnie.

1.         Annak a k�pess�ge, hogy test�nket 100%-ig relax�lt (ellazult) �llapotba          hozzuk, mik�zben �bren maradunk (�ntudatunkn�l).

2.         K�pesnek kell lenn�nk arra, hogy az (�n)tudatunkat (annak k�z�ppontj�t)

            kiemelj�k a test�nk�n k�v�lre.

3.         El�g ment�lis �s pszichikai energi�nknak kell lennie ahhoz, hogy fenntartsuk

            az ellen�rz�s�nket a projekci� felett, �s ne csusszanjunk �t �lom-�llapotba.

Ezek egy�tt m�k�d�sbe fogj�k hozni az AP automatikus reflex�t egy teljes energi�j� AP-hoz. Van n�h�ny kisebb, nem ennyire l�nyeges felt�tel is, amelyek ink�bb az adott k�r�lm�nyekt�l f�ggnek.

Relax�ci�

El kell saj�t�tanunk egy, a teljes testet ellaz�t� gyakorlatot. Ha m�r ismer�nk egy ilyet, az is meg fog felelni. �lj�nk le egy sz�kbe, �s lazuljunk el. Kezdve a l�bakkal, fesz�ts�k meg majd laz�tsuk el �ket. Folytassuk ezt a v�dlival, combokkal, cs�p�vel, hassal, mellkassal, karokkal, nyakkal �s arccal. N�h�nyszor ism�telj�k el, m�gnem teljesen ellazul eg�sz test�nk. M�lyen �s lassan kell l�legezni v�gig a gyakorlat folyam�n, hogy tudatosuljon a l�legzet amint bel�p �s amint elhagyja a testet.

K�pzeletbeli kezek

K�pzelj�k el, hogy van k�t k�pzeletbeli kez�nk. Felfele mutat� mozg�ssal simogassa mag�t ezekkel a kezekkel, a l�bfejt�l felfel� a l�bakat, �jra �s �jra, egym�s ut�n t�bbsz�r. Pr�b�lja ellaz�tani a �ket, �s �rezze, amint ellazulnak. Ezt a gyakorlatot kell ezut�n folytatni a t�rzs k�z�ppontj�val, k�l�n�s figyelemmel a csakr�kra. Ez a k�pzeletbeli k�z technika seg�ts�g�nkre lehet a test�nk k�l�nb�z� pontjainak tudatszintj�nek megemel�s�ben is. Pr�b�ljon �nmag�b�l min�l t�bbet (amennyit csak tud) ezekbe a kezekbe helyezni, k�pzelni.

Energia emel�s

Amint a l�bon felfel� halad a ment�lis (k�pzeletbeli) kezeivel, k�pzelje el, l�ssa maga el�tt amint megfogja, megragadja azt az energi�t ami ott �ramlik (a l�bakban), �s pr�b�lja f�lfel� emelni �nmag�ban. Ez a term�szetes �tja a benne �raml� pszichikai- (vagy �let-) energi�nak. Kis gyakorl�ssal m�ris �rezni lehet, amint ez az energia ott �ramlik, folyik, benn�nk. (rajtunk kereszt�l). Ez sz� szerint felt�lt , mint egy akkumul�tort.

Csakr�k

Ezek elhelyezked�se:

1.      a gerinc alapj�n�l, az �nusz �s a nemi szervek k�z�tt

2.      kicsivel a k�ld�k alatt

3.      "solar plexus" azaz napfonat, egy teny�rnyivel a k�ld�k felett

4.      sz�v-csakra a mellkas k�zepe

5.      a torok

6.      homlok

7.      korona-csakra, a fej teljes teteje, a hajvonal felett egy kicsivel.

M�ret�k kb. mint a k�zfej, kiv�ve a korona-csakr�t, amely nagyobb.

Csakra-stimul�ci�

A csakr�k az energia�talak�t�s k�zpontjai. Minden csakra a bolyg� nyers �let-energi�j�t alak�tja �t. Az energia-emel�s k�zben, amit a k�pzeletbeli kezekkel v�gz�nk, k�pzelj�k el amint kinyitjuk a csakr�inkat, ezeken kereszt�l emelj�k tov�bb �s tov�bb az energi�t, sorra a k�vetkez� �s k�vetkez� csakr�ig,  �s �gy tov�bb. Ezt n�h�nyszor el kell ism�telni. El�sz�r tal�n semmit sem fog �rezni, de a hat�sa ett�l m�g megvan. Kis gyakorl�s ut�n pezsg�s- vagy pulz�l�s-szer� �rz�s fog keletkezni a b�r alatt.

FONTOS: a gyakorlat ut�n, �pp�gy ahogy k�pzeletben kinyitottuk, be is kell csukni k�pzeletben a csakr�kat.

Ellen�rz�s

Ezeknek a gyakorlatoknak a sor�n folyamatosan ellen�rizni kell az izmok �llapot�t, �s ha sz�ks�ges, �jra ellaz�tani azokat. �ltal�nos probl�ma az energia emel�se (testen bel�l felfel� h�z�sa, emel�se) k�zben, hogy az izmok automatikusan megfesz�lnek. Tartsuk �szben: ezek a gyakorlatok ment�lisak, a testnek k�zben teljesen ellazultnak kell maradnia.

Pont-emel�s

Hogy az �ntudata pontj�t meg- (ki-) emelje, k�pzelje el mag�t saj�t maga el�tt 1-2 l�bnyira (kb. f�l m�ter). NEM egy alakot saj�t maga el�tt. �NMAGA van a fizikai teste el�tt. Arra gondoljon: a fizikai teste saj�t maga m�g�tt van. Ez egy kicsit szokatlan, de meg fogja szokni el�g hamar. Nem kell megfesz�teni az izmokat ez alatt. A test megpr�b�l "fizikailag" engedelmeskedni, ezt nem kell hagyni.

Ment�lis (tudat-) �llapot

A felsz�ni gondolatok teljesen ezekkel a gyakorlatokkal lesznek elfoglalva, �gyhogy eddig a pontig semmilyen ment�lis gyakorlatra nincs sz�ks�g. Amikor ellazultnak �rezz�k magunkat, a test elnehez�l, �s egy "k�nny�" transzba ker�l�nk. A t�bbi gyakorlatot ekkor el kell hagyni, �s a tudatos l�gz�s gyakorlat�t kell alkalmazni, hogy elker�lj�k a gondolatok elkalandoz�s�t.

Tudatos l�legz�s

�rezze a l�legzet�t kil�gz�s k�zben, �s �rezze kil�gz�s k�zben. Bel�gz�sn�l a k�pzeletbeli kezekkel emeljen energi�t az alap-csakr�b�l a sz�v-csakr�ig. Figyelem: ha enn�l a pontn�l vibr�ci� kezd�dik a testben, ne projekt�ljon m�g, hanem mozgassa a kez�t eg�sz finoman, �s sz�p lassan t�rjen vissza norm�l tudat�llapotba.

Ezeket a gyakorlatokat naponta kell v�gezni. N�h�nyukat b�rhol lehet csin�lni, ahol van p�r perc szabadideje az embernek. Id�vel a test (ha erre kondicion�lja), gyorsan �s k�nnyen fog v�laszolni. Gyakorl�ssal k�pes lesz arra, hogy a test�t TELJESEN ellaz�tsa csup�n p�r perc leforg�sa alatt. Ez a tr�ning lecs�kkenti a teljesen tudatos AP el�r�s�hez sz�ks�ges id�t.

3. r�sz

Ez a r�sz most m�r t�nylegesen a test elhagy�s�r�l, az Asztr�lProjekci�r�l (AP) fog sz�lni. Ha elolvasta az el�z� k�t r�szt - ez pedig er�sen aj�nlott -, m�r lehet bizonyos fogalma az AP folyamat�val kapcsolatban. R�szletesebben is fogom t�rgyalni a kapcsol�d� t�mak�r�ket, �gymint: a kett�ss�g, t�bb test jelens�ge, b�nul�s, a pszichikus sz�l, t�voli AP, f�lelem, asztr�lis szex, etika, bel�p�s m�s testekbe, asztr�lis entit�sok (l�nyek), az AP hat�rai, gondolati form�k, gy�gy�t�s, probl�m�k �s egy�b t�m�k.

Megjegyz�s: ez az AP m�dszer, amit al�bb t�rgyalok, kicsit elt�r att�l, amit ma az AP alatt �rt�nk. Ez annak a m�dja, hogyan v�gezz�k az asztr�lis test�nk kivet�t�s�t "teljesen tudatosan" (�ntudatunkn�l) a val�s vil�gba - nem pedig az asztr�lis s�kra. Ez megegyezik egy biztons�gos hal�l k�zeli �lm�nnyel.