A szabadk�m�vess�g (maszon�ria) vil�gszerte t�bb milli� taggal rendelkez� heterog�n, sz�mtalan form�ban m�k�d� mozgalom, amely - �n�rtelmez�se szerint - az erk�lcsi �rt�kek, valamint a szellem szabads�g�nak egyetemess�g�t vallva, a felvil�gosod�s hagyom�nyait k�vetve tev�kenykedik.

Tagjai ritualiz�lt beavat�si szertart�sokon kereszt�l ismerhetik meg a szabadk�m�vess�g k�m�vesmesters�ghez kapcsol�d� szimb�lumrendszer�nek m�lyebb jelent�s�t. A szervezeti rendszer�nek alapj�t k�pez� �n. p�holyok jelent�s r�sze megk�veteli egyfels�bb l�nyben (mint - szabadk�m�ves terminol�gia szerint - a Vil�gegyetem Nagy �p�t�mester�ben) val� hitet, azonban a szabadk�m�vess�g tev�kenys�ge nem vall�si jelleg�.

A szabadk�m�ves (maszon, fr. ma�on - ’k�farag�, k�m�ves’) a szabadk�m�ves p�holyok tagjait jel�l� megnevez�s. A kifejez�s a freemason angol sz� azonos �rtelm� (feltehet�en a n�m. Freimaurer k�zvet�t�se r�v�n kialakult) magyar�t�sa, amelynek els� megjelen�s�t - m�g eredetileg ffremason form�ban - 1375-re tartj�k, �s kezdetben a c�hekt�l f�ggetlen, majd k�s�bb a c�hbeli privil�giumokat �lvez�, nagy szaktud�s� k�m�vesmestereket �rtett�k alatta. A kifejez�snek egy�b �rtelmez�se is ismeretes.

Feltehet�en Sk�ci�ban m�r a XVI. sz�zadban, Angli�ban a XVII. sz�zadt�l megkezd�dik a szabadk�m�ves tev�kenys�g, majd n�gy londoni p�holy 1717-ben megalak�tja az Angliai Nagyp�holyt. 1728-ban P�rizsban l�trej�n a Francia Nagyoriens, k�s�bb k�zkelet�en az el�bbit a regul�ris, ut�bbit az irregul�ris vagy liber�lis testv�ris�g megnevez�ssel illetik.

James Anderson 1723-ban �ssze�ll�tja �s kiadja a szabadk�m�ves alkotm�nyt (The Constitutions of the Free-masons), majd e munk�t folytatva jelenteti meg annak �jabb v�ltozat�t (The New Book of Constitution of the Antient and Honourable Fraternity of Free and Accepted Masons) 1738-ban. Angli�ban verseng�s alakul ki a ’r�giek’ �s a ’modernek’ k�z�tt, majd 1813-ban a riv�lis p�holyok k�z�sen megalap�tj�k az Angliai Egyes�lt Nagyp�holyt. Az �j Nagyp�holy 1815-ben m�dos�tja az andersoni alkotm�nyt, beillesztve a kit�telt, amely megk�veteli, hogy a szabadk�m�vesek tegyenek hitet a Vil�gegyetem Nagy �p�t�mestere (glorious Architect of Heaven and Earth) mellett.

A Nagyp�holy �s a Nagyoriens k�zti szakad�s 1877-ben k�vetkezik be, amikor a Nagyoriens tagjait�l m�r nem k�v�nja meg a Vil�gegyetem Nagy �p�t�mester�ben val� hitet, elismer n�i �s vegyes p�holyokat, valamint enyh�t a politikai k�rd�sek megvitat�s�nak tilalm�n. A k�t szervezet k�z�tt a hivatalos kapcsolat megszakad.

A szabadk�m�vess�g �s a Katolikus Egyh�z

1738-ban XII. Kelemen p�pa kibocs�tja az In eminenti kezdet� bull�t, amely szerint a szabadk�m�vess�g k�ros, amely vesz�lyezteti az �llamrendet �s a h�vek lelki �dv�t. Ezek miatt a p�pa egyh�zi �tokkal s�jtja a szervezetet, annak tagjait[2]. XIV. Benedek p�pa az 1751-es Providias elnevez�s� bull�ban kifejti, hogy a szabadk�m�vess�g vall�si liberalizmus�val fenyegeti a katolikus vall�s dogmatikai tisztas�g�t, �s megeml�ti a szabadk�m�ves esk�sz�veg �s a titoktart�si k�telezetts�g probl�m�j�t.

A Nagy Francia Forradalom id�szak�t�l a p�pai hozz��ll�s megv�ltozik, VII. Piusz 1814-ben kiadott Sollicitudo omnium kezdet� bull�j�ban az egyh�zf� megbocs�t�ssal fordul a p�holyok tagjaihoz, �ket az egyh�zhoz val� visszat�r�sre b�ztatja, ugyanakkor megtiltja a szabadk�m�vess�ghez val� csatlakoz�st, annak tev�kenys�g�ben k�zrem�k�d�st. Az 1846-ban tr�nra l�p� IX. Piusz, nyolc vonatkoz� rendelkez�st bocs�t ki, amelyek k�z�l a legfontosabb a Quanta cura kezdet� bulla (1864), amely egyenesen veszedelmes elt�velyed�snek b�lyegzi - t�bbek k�z�tt - a szabadk�m�vess�get[3]. XIII. Le� p�pa 1884-ben kiadja a Humanum genus enciklik�t. Ebben a p�pa a maszonokat a s�t�n szolg�inak b�lyegzi, akik az egyh�z megsemmis�t�s�re �s az �llamhatalom megkaparint�s�ra t�rekednek, amelyeket ez enciklika a szabadk�m�ves r�tus-, szimb�lum-, �s szervezetrenddel l�t bizony�tva [4]. Le� nev�hez m�g k�t antimaszonikus episztola f�z�dik, 1892-b�l.

A k�vetkez� �vtizedeket a konszolid�ci� jellemzi.

XV. Benedek uralkod�sa alatt, 1917-ben adj�k ki az �j Egyh�zi t�rv�nyk�nyvet (Codex Pii-Benedicti), amely a "a szabadk�m�vesek szekt�j�ba" val� bel�p�st �s a szabadk�m�ves tev�kenys�get automatikus kik�z�s�t�ssel szankcion�lja.

 Az 1983-t�l, jelenleg is hat�lyos Egyh�zi T�rv�nyk�nyv (Codex Iuris Canonici) m�r nem neves�ti a szabadk�m�veseket, puszt�n meg�llap�tja: „Aki bel�p olyan t�rsul�sba, mely az egyh�z ellen mesterkedik, megfelel� b�ntet�ssel b�ntetend�; aki pedig ilyen t�rsul�st el�mozd�t vagy vezet, egyh�zi tilalommal b�ntetend�.”[6] A Joseph Ratzinger b�boros, prefektus (jelenleg a p�pai tr�non, XVI. Benedek n�ven) �ltal vezetett Hittani Kongreg�ci� 1983-ban kiadja a - k�s�bb II. J�nos P�l p�pa �ltal j�v�hagyott - Nyilatkozat a szabadk�m�ves t�rsas�gokr�l c. �ll�sfoglal�st (Quaesitum est), amely tilalmazza a katolikusok szabadk�m�ves tev�kenys�g�t, �s az irat szerint a szabadk�m�ves katolikusok nem vehetnek r�szt az eucharisztia v�tel�ben, a szent�ldoz�sban.

A szabadk�m�vess�g deklar�lt elvei

A szabadk�m�vess�g alapelveit konstitucion�lis szinten r�gz�tik. Az egy�b alapelvek b�zis�t az erk�lcsi t�rv�ny megtart�s�nak k�vetelm�nye, 'k�telme' k�pezi, amely a regul�ris (angol eredet�) testv�ris�gben a Vil�gegyetem Nagy �p�t�mester�ben val� hit el��r�s�val p�rosul, szemben az irregul�ris vagy liber�lis (francia eredet�) ir�nyzattal, amely az ut�bbit nem k�veteli meg.

A szabadk�m�vess�g azonosul a felvil�gosod�s c�lkit�z�seivel, vallja a szellem, a vall�s, a politikai n�zetek szabads�g�t, �s a p�holytagok vagyoni �s t�rsadalmi helyzet�t�l f�ggetlen egyenl�s�g�t a szervezeten bel�l. A szabadk�m�ves program szerint a szervezet tagjai tev�kenys�g�k sor�n a magasabb szellemi-erk�csi �rt�kek k�zvet�t�s�vel, a felvil�gosod�s �s humanizmus hagyom�nyainak fenntart�s�val �s terjeszt�s�vel, munk�juk r�v�n tev�kenyen alak�thatj�k a t�rsadalmi folyamatokat, amely�rt felel�ss�ggel tartoznak. A p�holyok k�teless�ge a j�t�konys�gi tev�kenys�g, amely mind a k�lvil�g fel�, mind a szervezeten bel�l megnyilv�nul. A szabadk�m�ves iratok ezeken t�l r�gz�tik a hazaszeretet, a titoktart�s, az erk�lcsileg megfelel� �letvitel, a testv�ris�g �s tolerancia k�vetelm�ny�t, �s tilalmazz�k a politikai illetve vall�si k�rd�sek p�holyon bel�li megvitat�s�t.

A szabadk�m�vess�g elvei, c�ljai

A t�rsas�g titokzatoss�ga, jelk�prendszere sokakban kelti azt a gyan�t, hogy a szabadk�m�vesek okkult szertart�sokat v�geznek, �s sz�mos g�nyiratban felmer�l a s�t�nizmus, a v�r- �s �llat�ldozatok, orgi�k v�dja.

A t�rgyalt Humanum Genus enciklika megjelen�se ut�n �ltal�noss� v�lik a szabadk�m�vess�g vil�guralomra t�rekv�s�nek gondolata, amelyet tet�znek az I. vil�gh�bor�t lez�r� b�k�k, az 1917-es oroszorsz�gi forradalom �s bolsevik hatalom�tv�tel Szentp�terv�ron, valamint a tan�csk�zt�rsas�gok l�trej�tte. F�k�nt a vesztes �llamokban meger�s�dik az a n�zet, amely szerint a szabadk�m�vess�g a zsid�kkal �s a bolsevizmussal �sszeesk�dve gyakorolja a vil�ghatalmat. Ez napjainkig is �l� felfog�s, amely m�ra kieg�sz�lt a szabadk�m�vess�g cionizmussal val� �sszefon�d�s�nak, valamint a globaliz�ci�ban j�tszott szerep�nek hangs�lyoz�s�val. E gondolatok nagy n�pszer�s�gnek �rvendenek az �sszeesk�v�s-elm�letek h�vei k�r�ben, �jabban - f�leg az Egyes�lt �llamokban - a szabadk�m�vess�get az Illumin�tusokkal azonos�tva.

Folytat�sa k�vetkezik: 2. r�sz – A szabadk�m�vesek �l�sei