A rettegett Ku Klux Kl�n

Puszta fajgy�l�let? �rt�k- vagy �rdekv�delem? T�lbuzg� hazafis�g, vagy csak a f�lelem keltette agresszi� megnyilv�nul�sa? N�ha elt�nni l�tszik, de nyomai mindig �s mindenhol jelen vannak. Ku Klux Kl�n: egy szervezet, amelyr�l m�sf�l �vsz�zad alatt sem siker�lt tiszta k�pet kapnunk.

 

Az els� felvon�s

1865 kar�csony�nak napjai teltek, j� f�l �vvel az appomatoxi fegyverlet�telt k�vet�en, amely pontot tett az �szaki uni� �s a d�li �llamokat �sszefog� konf�der�ci� k�z�tt n�gy �ven �t h�z�d�, �s 600 ezer �letet k�vetel� �szak-amerikai polg�rh�bor�ra. Tennessee egyik �lmos kisv�ros�ban, Pulaskiban � amely ma is mind�sszesen 8 ezer lelket sz�ml�l � hat fiatal (Calvin E. Jones, John B. Kennedy, Frank O. Mc Cord, John C. Lester, Richard R. Reed, James R. Crowe) minden t�vlati c�l n�lk�l gyakori vereked�seket sz�tott, feh�r lepellel elfedve test�ket �s arcukat; �ldozataik legt�bbsz�r feket�k voltak.

Id�vel felb�torodtak azon, hogy helyi akci�ik � c�ljaiknak megfelel�en � f�lelmet keltenek a sz�nesb�r�, egykor rabszolgasorban teng�d� lakosokban, ez�rt a mind nagyobb tagl�tsz�mmal, de egym�st�l elk�l�n�lten l�tez� kl�nok �sszefog�sa c�lj�b�l Nashville-ben, 1867-ben k�zponti gy�l�st rendeztek. Meg�llap�tott�k a szervezet fel�p�t�si rendj�t �s elvetett�k a k�vetkez� �vek, �vtizedek n�zeteinek, tetteinek magv�t.

Az els� Nagy Var�zsl�, Nathan Bedford Forrest t�bornok

A csoport neve Ku Klux Kl�n lett, mely egyes v�lem�nyek szerint a g�r�g �kyklos� (k�r) sz�b�l eredeztethet�, m�sok azonban puszta hangut�nz� sz�k�nt �rtelmezik, a puska ropog�sa ut�n. Nashville-ben v�lasztott�k meg a kl�n els� vezet�j�t, Nathan Bedford Forrestet, aki a polg�rh�bor�ban a d�li seregek t�bornokak�nt szolg�lt. � volt az els� �Nagy Var�zsl�� � el�szeretettel haszn�lt�k a Templomos Rend vagy a sk�t ritu�l�n alapul� szabadk�m�ves p�holyok berkeire jellemz� tiszts�gneveket. N�h�nyan �lt�zet�ket (hossz�, feh�r, az arcot is elfed� lepel, szint�n feh�r, hossz�k�s sapk�val), m�g m�sok a szem�lytelens�get, a c�l�rt fanatikusan k�zd� tagok anonimit�s�t, vagy az Isten el�tti al�zatoss�got is ezekre a k�t�d�sekre vezetik vissza. Mindemellett a feh�r, mint sz�nv�laszt�s, a faji jellegre is utalhat.

A Ku Klux Kl�n legf�bb c�lja a feket�kre vonatkoz� jogkiterjeszt�sek megakad�lyoz�sa volt, de hasonl� er�llyel l�ptek fel a bev�ndorl�s, illetve a bev�ndorl�k ellen, �s a zsid�k, katolikusok t�rnyer�s�vel szemben is, mivel a szervezet korai tags�ga szinte kiz�r�lag feh�r protest�nsokb�l �llt. Ezen t�l azonban seg�teni k�v�ntak p�ld�ul a h�bor� ut�n �rv�n maradt gyermekeken �s �zvegyeken. A Kl�n els� �r�ja csup�n p�r esztendeig tartott, am�g 1869-ben, Tennessee �llam szervezet�nek �Nagy Var�zsl�ja� ki nem hirdette, hogy c�ljaik megval�sul�sa, valamint az �llam r�sz�r�l mutatkoz� �ld�ztet�s miatt feloszlatja a rendet. Val�j�ban az eredeti c�lkit�z�sekt�l val� elt�volod�s, �s az er�szak elharap�z�sa vezetethetett a feloszlat�sig. Ezut�n csak n�h�ny, Tennessee �llamon k�v�li Kl�n m�k�d�tt, de azok is csak 1871 tavasz�ig, amikor �letbe l�pett az �n. Kl�n-t�rv�ny, Ulysses S. Grant eln�k gy�mkod�s�val.

Egyenruh�k: feh�r lepelruha �s sapka

A m�sodik epiz�d

A Ku Klux Kl�n az els� vil�gh�bor� alatt ker�lt ism�t el�t�rbe, amikor William Joseph Simmons �jj�szervezte azt. Hivatalosan bejegyezte a csoportot, �s megteremtette szervezeti� �s szab�lyrendszer�t, amit k�nyvbe is foglalt (Kloran).

Az k�vetkez� t�z �vben a Kl�n sz�mos t�mak�rben aktiviz�lta mag�t: a n�ger-k�rd�s �megold�s�n� t�l er�teljesen ki�llt a kommunista eszm�k �s az eur�pai maffiacsoportok t�rnyer�se ellen, tov�bb� v�ltoztatni k�v�nt a bev�ndorl�si politik�n. Az el�z� korszakt�l elt�r�en m�r nem csak d�liek, a protest�nsok �s a Demokrata P�rt h�vei, hanem republik�nusok �s katolikusok is bel�ptek a szervezetbe. Egyre t�bb amerikai polg�r osztotta a KKK n�zeteit, k�l�n�sen ami az emigr�l�k t�meg�nek megf�kez�s�re, a �k�ros� eur�pai eszm�k t�rnyer�s�re �s a b�n�z�s visszaszor�t�s�ra ir�nyult. L�that�, hogy faji k�rd�seken t�l (melyet id�nk�nt a Kl�n kiz�r�lagos ��rdekl�d�si k�r�nek� tekintenek) a csoport hat�rozott elveket fogalmazott meg a politikai �s gazdas�gi szf�ra vonatkoz�s�ban is. Sz�mos esem�ny �sszej�tsz�sa is n�velte ismerts�g�ket �s elfogadotts�gukat a lakoss�g k�r�ben: 1915-ben bemutatj�k D. W. Griffith Egy nemzet sz�let�se c�m� n�mafilmj�t, amely egy d�li v�roska t�rt�net�t v�zolja fel a polg�rh�bor� el�tti, alatti �s ut�ni esem�nyek t�kr�ben, nagyban kiemelve a k�zben megalakult Ku Klux Kl�n szerep�t; megjelenik egy k�nyv is (The Clansman - A kl�n emberei), s ez szint�n pozit�van festi le a szervezet c�ljait.

A '20−'30−as �vekben �rvah�zk�nt �zemel� KKK f�hadisz�ll�s Pennsylvani�ban

KKK mozaik Kaliforni�ban

�js�gok szerkeszt�s�g�ben, bennfentes politikai k�r�kben is egyre n�tt h�veik sz�ma, s kiemelked�en fontos esem�ny a szervezet �let�ben, hogy 1921-ben az Amerikai Egyes�lt �llamok 29. eln�k�nek a KKK-t felv�lt� Ku Klux Kl�n Lovagjainak egy tagj�t, Warren G. Hardingot v�lasztott�k meg.

Viharos t�rt�nete sor�n a szervezet ekkor �lte a vir�gkor�t; a k�vetkez� �vekben 3-5 milli� k�z� emelkedett tagjainak sz�ma, minden �llamban jelen voltak, sokhely�tt az appar�tust is kez�kben tartott�k. Az �vtized m�sodik fele azonban � a n�ci eszm�k t�rnyer�se, �s a sajt� kih�tr�l�sa miatt � egy�rtelm� visszaes�st hozott. A m�sodik vil�gh�bor� kit�r�s�vel pedig tev�kenys�g�k ism�t hom�lyba veszett.

Sz�ttagoltan

A m�sodik vil�g�g�s ut�n a Kl�n m�sodvir�gz�s�t �lte, b�r a h�szas �vek siker�t t�bb� nem sz�rnyalt�k t�l. Ehhez minden bizonnyal az is hozz�j�rult, hogy az amerikai t�rsadalom j�val nyitottabb�, befogad�bb�, toler�nsabb� v�lt. Igaz, a faji szegreg�ci� megsz�ntet�s�t c�lz� d�nt�sek idej�n a szervezet jelent�s t�mogatotts�ggal b�rt. A sz�zad m�sodik fel�ben nem besz�lhet�nk egys�ges Ku Klux Kl�nr�l - az �tvenes �vekt�l t�bb hely�tt jegyeztek be hasonl� n�ven csoportokat. Mind ter�letileg, mind szervezetileg decentraliz�ltt� v�lt a Kl�n: bizonyos �llamokban fenntartott�k kor�bbi n�zeteiket, de a legt�bb, �jonnan alakult k�r, az eredeti trad�ci�kkal ellent�tben, megt�rte a republik�nus �s katolikus tagokat. S�t, New York Queens negyed�ben felt�nt egy olyan Kl�n, amely kifejezetten katolikus �rekb�l verb�v�l�dott.

E korszak Kl�n-t�rt�net�t egy-egy kiemelked� vezet� hat�rozta meg, akinek hal�l�val visszaes�s, majd egy �j, karakteres vez�r felt�n�s�vel fellend�l�s k�vetkezett.

Jelk�pek

Az amerikai polg�rh�bor�t k�vet�en a feh�r lepel �s a kalap, illetve a kereszt�ll�t�s �s �get�s v�lt a KKK ismertet�jel�v�, melyekr�l azonos�tani lehetett egy-egy �ltaluk v�ghezvitt akci�t. A Nagy H�bor�t k�vet�en saj�t z�szl�juk lett: a felvonul�sok alkalm�val egy amerikai �s egy kereszttel d�sz�tettet lengettek. A m�sodik vil�gh�bor� ut�n szervez�d� csoportok az �n. d�li z�szl�t (v�r�s alapon k�k kereszt, 13 csillaggal), �s a v�r�s alapon feh�r keresztet �br�zol� jelv�nyt haszn�lt�k, de ekkor m�r csak�gy mint a szervezetben, a jelk�pekben sem volt egys�gesen elfogadott ir�ny.

Felt�mad a Ku Klux Kl�n Barack Obama gy�zelme miatt???

Nem b�rj�k a terhel�st a n�gerellenes, amerikai honlapok szerverei a sok l�togat�t�l - a n�pszer�s�g�k Obama gy�zelme �ta n�vekedett meg ennyire. �gy t�nik, a Ku Klux Kl�n is viszonylagosan meger�s�dik - hab�r hatezres tagl�tsz�ma messze elmarad az 1900-as �vek n�gymilli�s tags�g�t�l.

�rom h�ttel azut�n, hogy az Egyes�lt �llamok megv�lasztotta els� sz�nesb�r� eln�k�t, orsz�gszerte elszaporodtak a hal�los fenyeget�sek �s a n�gerellenes graffitik - �sszesen k�tsz�z esetet jelentettek. A n�gerellenes weboldalak szerverei alig b�rj�k a hirtelen megszaporodott l�togat�sz�m okozta terhel�st.

�gy t�nik, n�mileg er�re kapott a Ku Klux Kl�n is. K�t hete gyilkoss�g v�dj�val tart�ztatt�k le a szervezet egy felt�telezett tagj�t a tizenh�romezer lakos� Bogalus�ban, egy Isten h�ta m�g�tti kisv�rosban, amit a kl�n f�v�rosak�nt tartanak sz�mon.

Okt�berben egy olyan kl�nsejtet tart�ztattak le, Kentuckyban, amelynek tagjai felt�telezhet�en az eddigi nyomoz�sok t�kr�ben 88 sz�nesb�r� di�kot akartak meg�lni �s tov�bbi 14-et lefejezni, �s azt tervezt�k, hogy kiv�gzik Obam�t.

�gettek kereszteket f�lig afroamerikai sz�rmaz�s� csal�dok birtokain, �s sokfel� k�t�tt�k fel Obama arck�peit. A rasszista indulatok felkavarod�s�nak okai k�z�tt ott lehet m�g a n�ger politikus megv�laszt�s�n t�l a gazdas�gi v�ls�g, �s az is, hogy sokan �gy �rzik, nemsok�ra m�r a feket�k ker�lnek t�bbs�gbe az amerikai t�rsadalomban. Az FBI azt vizsg�lja, hogy a k�l�nb�z� esetek m�g�tt megh�z�dik-e valamif�le �sszeesk�v�s.

Szaparod� jelek

Egy kis louisianai v�rosk�ban, Angie-ben az 58 �ves Judy Robinson kitett egy Obama-k�pet a h�za fal�ra a v�laszt�sok el�tt. A Halloweent k�vet� reggelen azt�n arra �bredt, hogy a fal�ra oda �rt�k: "KKK", �s "white power" (feh�r hatalom). Ez azt�n a h�r! Bajban lehetnek az amerikai meg�lhet�si jogv�d�k ha ilyen gyerekes firk�l�snak ilyen h�r�rt�ke van.

Mint mondja, azt hitte, m�r az �sszes tagja kihalt a kl�nnak. Most mindenkir�l az jut esz�be az utc�n s�t�lva: � is kl�ntag lehet? A szervezetnek egy�bk�nt igen relat�v a sikere: m�g f�nykor�ban, az 1900-as �vek elej�n n�gymilli� tagja volt, addig ma k�r�lbel�l hatezer embert tudhat sorai k�zt. A szak�rt�k szerint a kl�nsejtek elszigeteltek �s kicsik.

Bogus�ban viszont a mai napig van k�t olyan gyilkoss�g, amelyeknek elk�vet�it m�g nem ismerik, mivel senki sem hajland� ellen�k vallani, pedig a legt�bben pontosan tudj�k, ki lehetett az.

November tizedik�n pedig letart�ztatt�k Raymond "Chuck" Fostert, a bogalusai Ku Klux Kl�n vezet�j�t hat m�sik taggal egy�tt. Azzal gyan�s�tj�k �ket, hogy meg�ltek egy n�t, aki be akart l�pni a szervezetbe, de v�g�l m�gsem tette.

A rend�rs�g nem tud arr�l, hogy volna a v�rosban m�k�dne a Ku Klux Kl�n. Az egyik volt fekete tan�csos szerint a telep�l�s vezet�se egyszer�en csak nem akarja elismerni a probl�ma s�ly�t, �s margin�lis, jelent�ktelen csoportnak �ll�tja be a kl�nt. Azonban, mint mondja, sok szimpatiz�nsa van m�g itt a Ku Klux Kl�nnak.

(inforadio)