Tisztelt Olvas, ez az rs, amit n a kezben tart, a valsg cikke, ennek az rsnak gy, mint az sszes tbbi rsnak szelleme van, ez a szellem pedig fmjelzi a tudatmintt, ami az rs tartalmt kpezi, s mivel ez a tartalom teljes mrtkig a tudatban kezdõdtt el, gy tovbbi lehetõsget ad arra, hogy a tudatminta mg szmtalan tudatban megkezdje nha szdtõnek tûnõ utazst. travalnak mindenkpp rdemes hozztenni azt, hogy termszetesen ez az rs is gy, mint az sszes tbbi rs, csakis olvasssal fertõz, m minden esetben jindulat baktriummal; ebben a cikkben nincsen semmi bûbjossg, semmi varzslat. Nem fontos, hogy hisz-e akrmilyen vallsban vagy akr az ezotriban, az sem lnyeges, hogy higgyen az eljvendõ vilgossgban, ami az egsz vilgegyetemet behlzza. Az a fontos ebben a vilgban, hogy minden ember felfedezze, hogy megvan a lehetõsge arra, hogy kiteljestse tudatt, valami jat tanuljon, ami knnyebb teszi mindennapjait s hozzsegti ahhoz, hogy kitrhessen a korltok mgl, amelyeket hitrendszerbõl vagy egyb tanult dolgokbl mertett. Ennek megvalstshoz szksges, hogy megnyissa tudatt az nben szunnyad lehetõsgek elõtt, amiket kedve szerint felhasznlhat.
Fel kell ismerni, hogy az Ember tbb mint hs: vr, inak s csontok sszessge, s mindenkiben van szeretnival. Termszetesen nmagunk szeretete az, ami elindtja az letnket talakt segtõ folyamatokat, ez az, ami megteremti a csodt - az let misztriumt. Vannak azonban, akik azt lltjk, hogy minden csoda az rdg mûve; gy rzik, joggal gondolhatnak s tehetnek ilyen kijelentseket, mivel õk mr tbb filmben lttk s tbb knyvben olvastk az erre utal trtneteket. Azonban azt sokan elfelejtik vagy ppen figyelmen kvl hagyjk, hogy az emberekben a kezdetektõl l, a bizalmatlansg az j dolgok irnt, valjban attl flnek s abban ktelkednek, amit nem rtenek meg. Pedig ez teljesen felesleges, mivel a vilg fejlõdik, s az emberisg tudsa s tudsvgya gyarapszik s nõ, pont gy, ahogyan az univerzum a ltkrnkben. Ha hozzjutunk az azt krlvevõ tudshoz s tapasztalatokhoz, akkor az elvezet bennnket a mg sosem ltott s fel nem trkpezett terletekre. Abbl pedig az is kvetkezhet, hogy idõvel rszben vagy akr teljesen kiteljesednk, megtalljuk a tudst, ami az egsz jvõbeni letnket beragyogja – ehhez mindenkpp r kell lpnnk egy svnyre.
Aminek fnyt tudatalattink mr ismeri, azon haladni kell elõre, s mindenkppen tudomsul kell vennnk, hogy egy olyan vilgban lnk, ahol szmtalan problmval kell szembenznnk, megkzdennk. m minden problmra szmtalan megolds knlkozik, s az egyetlen korltot csak nmagunk jelenthetjk. Tovbb j mg tudni, hogy a gondolatok s a szavak tcsengenek az asztrlvilgba, gy hatssal vannak rnk a jelennkben s a jvõnkben. De mi az, amit mg llandan figyelmen kvl hagyunk? Csak egy aprsg: nem egyedl mi dntnk sorsunk alakulsban, mivel ott van egy emltett magasabb ltforma. J krds kvetkezik, kik is õk valjban? Sokflekppen nevezhetjk õket, de ami biztos, vagy legalbbis hisszk, odafent vannak. De hol lehet ez? Pont ott, ahol az elhunytak is; ez lehet ppen a mennyorszgban, de lehet egy msik bolygn is. Azt hisszk, nem itt van, pedig az is lehet, hogy itt van mellettnk, csak egy msik dimenziban – skban. Azrt nem ltjuk, mert nem tanultunk meg ltni. Ez mirt nem trtnt meg?
Valsznûleg azrt, mert nem vllaltunk fel ilyesmit, vagy nem kellett meglnnk ezt a felismerst. De most mr elg a sztekersbõl, a lnyeg, hogy sokkal tbb ez a vilg, mint amit ismernk, s sokkal, de sokkal tbb ltforma li rajta az lett, mint ahogy gondolnnk. Szerencsre tbb oldalrl is megnzhetnk valamit, nem csak fiziklisan, hanem szellemileg is, s ha rjvnk a lehetõsgek millirdjaira, szrevesszk, hogy a lehetõsgek korltlan szmban vannak, matematikai elmleteink letrplnek, majd sszeomlanak, s jn helyette ms: az univerzum tananyaga, ami mr oktats alatt van, gymint: Mit szlsz a fldn kvli civilizcik ltezshez, a hall utni lethez, az emberi energiarendszerhez, az aurhoz, csakrkhoz, meridinokhoz, tovbb a jvõltshoz, a parafenomnokhoz, mdiumokhoz? s sorolhatnm mg; ha mindent ki szeretnk rni, akkor a vgn rjnnk, milyen keveset is tudok, mivel a jindulat embertrsaim hozztennnek mg prat, ki a sajt tudsbl, ki a szellemvilg segtsgvel. Remlhetõen taln egyszer mindenrõl kszl egy tfog lexikon, ami majd mindig bõvl s gyaraptja az emberisg tudst.
Tisztelt olvas, szeretnm nnel megosztani rvid letrajzomat, ami a szmomra fontosnak vlt adatokat tartalmazza. Ebbõl nmi kpet kaphat arrl, hogy hogyan s mikppen jutottam el idig, ahol most tartok, ebben a fiziklis vilgban. Magyarorszgon szlettem 1973-ban, a horoszkpomat tekintve Bika vagyok. Gondolom, annak, aki egy kicsit is jratos az llatv-jegyekben, nem kell elmagyarzni a bika jegy j s rossz tulajdonsgait, amelyek nem mindig bizonyulnak igaznak, ha az emberre, mint szabad akarattal rendelkezõ, formlhat lnyknt tekintnk.
A gyermekkorom a gyermekekhez hasonlan telt, n is hittem a meskben, mr csak azrt is, mert legbell hittem, hogy minden mesben van nmi kis igazsg. Kisgyermekknt nagyon kzel lltam llekben Jzushoz, sok rn, napon, hnapon s ven keresztl hallgattam letnek trtnett, amit szmomra Ddnagymamm kzvettett a Biblia segtsgvel. Szleimet tekintve polgri csaldbl szrmazom. desapm s desanym szorgalmas dolgoz emberek voltak s lehetõsgeik szerint prbltak mindent megadni gyermekeik szmra, amit gy rzem, meg is tettek. Azt gondoltk, lelkipsztor leszek, mivel a teolgia irnti rdeklõdsem nem akart megszûnni; valahol llekben egy rdekesebbnek tûnõ vilgot lttam a vallsban, mint a fiziklis valsgban. Ahogy teltek az vek, rjttem arra, hogy mg szmos rdekes dolog ltezik a fldn, s ebbe beletartozott az, hogy felismertem azon tnyt, miszerint az Emberek sokfle vallst tisztelnek, a Fldn.
Ezrt elkezdett foglalkoztatni az egysg lnyege, s itt eljutottam egy pontra: megkezdõdtt klns kldetsem, ami sorn szembesltem a tlvilgi lttel s a kt fl kztti felismerssel, majd azok egysgre emelsvel. Felfedeztem, hogy az Ember szemlyisgt tekintve alapvetõen j s rossz egyszerre, s azt, hogy valjban minden csak egy nzõpont szerint hatrozhat meg, feltve, ha egy oldal egy nzõpontjt nzzk. n ltalban (egy idõben) mindig egy oldalt nztem s kerestem, mivel csak gy rheti el az ember azt, hogy rltst szerezzen a nzõpontok sokasgra. Idõvel eljutottam ahhoz, hogy megrtsem, ezen a vilgon, ebben a fiziklis testben, amiben ljk mi emberek mindennapi letnket, nem csak ennyi van, ami ltszik, hanem valjban jval tbb.
Mi, Emberek kozmikus energialnyek vagyunk s valjban csak azrt ltszdunk gy ebben a fiziki formban, mert mg az energiafolyam egy bizonyos kezdeti rsznl tartunk, m kvetkeztetskppen, ami a lnyeg: idõben s trben, itt s ott, egyszerre csak egy urat s annak eszmit kvesd, hidd, szolgld, szvvel, llekkel, hittel, tisztelettel, s krsed meghallgatsra tall, aminek kvetkezmnyt biztosan felismered vgyad beteljeslsben.
A vgyad csak addig vgy, amg be nem teljesl, s ha mr beteljeslt, a lelked egy rszt kpezi.
Szerz: Rutai Atilla
|