FOLYAMATOSAN LASSUL A F�LD FORG�SA!

Az elm�lt �vekben napvil�got l�tott besz�mol�k szerint napi t�bb m�sodperces k�l�nbs�g tapasztalhat� a hivatalos �s mindenhol szent�r�sk�nt k�vetett pontos idõ, illetve a val�di helyzet k�z�tt. A megd�bbentõ jelens�gre felfigyelõ amerikai kutat�k szerint valakik ezzel pr�b�lj�k leplezni a F�ld forg�s�nak term�szetesn�l nagyobb lassul�s�t. B�r a szak�rtõk szerint ez olyan k�ptelens�g, amit a tudom�nyos k�z�ss�g elõtt nem lehetne sok�ig titkolni, m�gis egyre t�bb jel utal arra, hogy a jelens�g nem kital�ci�, hanem az eg�sz emberis�g j�võj�t befoly�sol� t�ny.

A forg�s lassul�s�ra felfigyelõ egyik kar�ragyûjtõ t�bb mint sz�zharminc �rt�kes �r�t birtokol. Elmond�sa szerint ezek k�z�l mindegyik rendk�v�l pontosan m�rte az idõt 2001 j�lius�ig, �m a pontoss�g ekkor v�get �rt: a k�l�nb�zõ t�pus� �r�k egyszerre l�tszanak elcs�szni a hivatalos idõtõl. Az �ragyûjtõ tapasztalata szerint "offline" �r�i �tlagosan heti 15 m�sodpercet nyernek a magukat r�di�hull�mok �tj�n friss�tõ �r�khoz �s az internetes idõszerverekhez, illetve az otthona elektronikus eszk�zein feltûnõ szinkroniz�lt idõh�z k�pest. A furcsa jelens�get m�s orsz�gokban �lõ gyûjtõkkel is megvitatta, �s ezek harmada szint�n �szlelt ilyen rendelleness�get. A legnagyobb m�rt elt�r�s heti 43 m�sodperc volt. Mindezeken k�v�l - egy N�metorsz�gban �lõ �ragyûjtõ szerint - amikor az idõ "megszaladni" l�tszik, a Napnak az �gbolton elfoglalt helyzete is elt�r a norm�list�l. A napnyugta csillag�szati szoftverek �ltal gener�lt idõpontja �s f�ldrajzi koordin�t�i teh�t elt�rnek a val�s�gost�l. Az �rdeklõdõ amatõr�k m�r�sei szerint a Nap ilyenkor az elõre jelzett pontt�l ak�r 15 fokkal �szaknyugatabbra is ker�lhet.

R�gen a pontos idõ �gy�ben val�ban a csillag�szokat k�rdezt�k meg. Magyarorsz�gon sok�ig az Orsz�gos M�r�s�gyi Hivatal szolg�ltatta a pontos idõt, de ez az�ta v�ltozott. Az elektronikus m�dia ma m�r a GPS mûholdakr�l nyeri a pontos idõ jel�t. Azt a felvet�st pedig, hogy m�sk�ppen �llna a Nap, k�ptelens�gnek tûnik. A csillag�szoknak alapvetõ �rdek�k, hogy alaposan ut�naj�rjanak minden �j jelens�gnek. A napi t�bb m�sodperces cs�sz�s hatalmasnak sz�m�t, �s bizonyosan azonnal felfedezn�k.
Az atomi pontoss�g� idõn alapul� UTC-t, a koordin�lt univerz�lis idõsk�l�t 1972-ben vezett�k be, nyugd�jba k�ldve a csillag�szati m�dszerekkel meghat�rozott hagyom�nyos GMT-t (Greenwich Mean Time). Az elm�lt �vtizedek sor�n, 1970 �s 1999 k�z�tt �sszesen huszonk�tszer kellett sz�kõm�sodperceket beiktatni. A kiigaz�t�sra a greenwichi hossz�s�gi k�rh�z tartoz�, nemzetk�zi szabv�nyk�nt kezelt UTC �s a csillag�szati idõ k�zti elt�r�s miatt van sz�ks�g. A semmis�gnek tûnõ egy m�sodpercnek komoly hat�sa lehet a t�vk�zl�sben, navig�ci�ban �s a l�gi ir�ny�t�sban. Ez�rt rendk�v�l pontosan nyilv�ntartj�k, hogy jelenleg 32 sz�kõm�sodpercet nem szabad figyelmen k�v�l hagyni. Pontosabban - nem szabadna.

A f�ldi napok hossza valamivel t�bb mint 24 �ra. Ha a forg�si sebess�g azonos marad, az elm�lt 30 �vhez hasonl� gyakoris�ggal kellene sz�kõm�sodperceket beiktatni. A CNN 2004 elej�n megjelent cikke szerint azonban a csillag�szok meglepõdve tapasztalj�k, hogy m�r az �t�dik �vben nem volt sz�ks�g sz�kõm�sodperc beiktat�s�ra. A szak�rtõk egyet�rtenek abban, hogy a F�ld kor�bban t�bb �vsz�zadig azonos sebess�ggel lassult. Viszont most nincs megfelelõ magyar�zat arra, hogy hirtelen mi�rt nem tartja a F�ld a "menetrendet". Az Amerikai M�r�s�gyi Hivatal (NIST) sz�vivõje, Fred McGehan szerint ezt okozhatja az �rap�ly, az idõj�r�s alakul�sa, illetve ak�r a bolyg�nk magj�ban v�gbemenõ v�ltoz�sok is. Az ut�bbi �vek m�r�sei alapj�n v�gzett becsl�sek szerint a F�ld forg�sa 100 ezer �v alatt �tlagosan 2,2 m�sodperccel lassul. A dinoszauruszok idej�ben r�videbb ideig tartott egy nap, ezt a napszakok v�ltakoz�s�t�l f�ggõ �letciklus� n�v�nyek maradv�nyaib�l siker�lt meg�llap�tani.

Atom�r�k �s ezredm�sodpercek

Az amerikai NISTL tervezõm�rn�kei nemr�g alkott�k meg a vil�g eddig legpontosabb atom�r�j�t, amely a prec�zebb mûk�d�shez f�nyt haszn�l. A US National Institute of Standards and Technology tud�sai �ltal kifejlesztett �ra csup�n 15 milli�rd �vente k�sik egy m�sodpercet. Ez a sz�m az�rt sz�m�t fantasztikus eredm�nynek, mert ezzel ezerszer pontosabban j�r, mint a mai legjobb atom�r�k.
Ezek a k�l�nleges idõm�rõk egy bizonyos atom �ltal kibocs�tott mikrohull�mok pontos m�r�s�n alapultak. Mivel a mostani �r�k mikrohull�mot alkalmaznak, a tud�sok �gy gondolt�k, egy magasabb frekvenci�j� �tmenetet kell alkalmazniuk, mert �gy sokkal pontosabb m�r�st tudn�nak v�grehajtani. A megold�st a higany jelentette. A tud�soknak egy lehût�tt higanyion optikai frekvenci�j�nak m�r�s�vel siker�lt megalkotniuk azt az �r�t, amelynek seg�ts�g�vel az �sszes sz�m�t�g�pre alapozott ipar�g rendk�v�li m�rt�kben fejlõdhet, hiszen haszn�lat�val minden sz�m�t�st sokkal pontosabban lehet elv�gezni.

�rdekess�g, hogy a F�ld forg�s�nak szesz�lyes alakul�s�ra k�l�n hat�s�g figyel: a p�rizsi Nemzetk�zi F�ldforg�s Szolg�lat (IER). Amikor ez egy teljes m�sodperces k�s�st �llap�t meg az atom�r�hoz k�pest, vil�gszerte elrendel egy v�lt�m�sodpercet, amikor is a nap 24. �r�j�ban az utols� perc 61 m�sodpercbõl fog �llni. Legut�bb ez 2004. j�nius 30-ra esett. Persze idõrõl-idõre fell�ngol a vita, sz�ks�g van-e ezekre a sz�kõm�sodpercekre. Ezek ugyanis k�nyes �gyek: ha nem hangolj�k �ssze rendesen a beiktat�sukat, vagy nem teljes k�rûen viszik v�gbe, nagy bonyodalmak keletkezhetnek: �sszevisszas�g t�madhat a sz�m�t�g�pes rendszerekben, rep�lõg�pek zuhanhatnak le, no meg az �t�ll�s is sok munk�val j�r. A csillag�szok azonban ragaszkodnak a kiigaz�t�sokhoz, r�szben preszt�zs okokb�l - hiszen az idõ �vezredeken �t hozz�juk igazodott. Van persze megfontol�sra �rdemes �rv�k is: e sz�kõm�sodpercek n�lk�l az atom�r�k ezer �v ut�n m�r egy teljes �r�t sietn�nek, �s elj�hetne az az idõ, amikor d�li 12 �rakor nyugszik le a Nap. Lehetne persze ezer�venk�nt egy-egy �r�t korrig�lni, amivel szemben viszont az az ellenvet�s, hogy ennyi idõ alatt feled�sbe mer�lne az �t�ll�s technik�ja, amit jobb ink�bb m�sodpercenk�nti v�lt�sokkal �bren tartani. K�s�rt m�g a 2000. �vi d�tumv�ltoz�ssal j�r� nagy p�nik �s rengeteg bonyodalom eml�ke is.

Hogy m�g teljesebb legyen a jelenlegi zûrzavar, harmadik v�ltozatk�nt l�tezik az ûrhaj�z�s idõsz�m�t�sa is, amely 19 m�sodperccel marad el az atom�ra (a fizikusok idõsz�m�t�sa) m�g�tt. Ennek oka, hogy a GPS navig�ci�s mûholdak csak azokat a sz�kõm�sodperceket veszik figyelembe, amelyeket m�r 1980-ig beiktattak, az az�ta bevezetetteket m�r nem, ugyanis az ûrhaj�z�si technika nem v�llalkozott az �t�ll�s neh�zs�geinek lek�zd�s�re. A baj csak az, hogy a GPS-jeleket ma m�r sz�mtalan f�ldi sz�m�t�g�p, de a haj�k, rep�lõg�pek nagyobb r�sze is �rak�nt haszn�lja, egyre n�velve a k�l�nb�zõ idõsk�l�k �tsz�m�t�s�b�l ad�d� k�lts�geket.

Az �sszeesk�v�s-elm�letek ki�tlõi szerint az amerikai haditenger�szet m�r egy �vtizeddel ezelõtt j�l tudta, a F�ld lassul, s mindent elk�vetett annak �rdek�ben, hogy errõl a t�nyrõl ne szerezzen h�rt a nyilv�noss�g. A holdf�zisokat teh�t elõre ehhez igaz�tott�k, �gy a holdciklusokat k�zlõ napt�rak nem tett�k lehetõv�, hogy b�rki is r�j�jj�n: a F�ld lassabban mozog a Holdhoz k�pest, mint kor�bban. De vajon milyen �rdeke fûzõdik mindehhez az USA hadsereg�nek? Elk�pzelhetõ, hogy - ha kism�rt�kben is, de - befoly�solni, manipul�lni tudj�k a F�ld forg�s�t, tal�n �ppen a hossz� �vtizedek �ta fejleszt�s alatt �ll� ûrv�delmi rendszer seg�ts�g�vel? Bizony�t�kok h�j�n egyelõre mindez felvet�s marad. Csup�n az a biztos, hogy bolyg�nk forg�s�nak lassul�sa m�r napjainkban is komoly kommunik�ci�s �s sz�m�t�g�pes zavarokat okoz az eg�sz F�ld�n. �s ki tudja, mit hoz a j�võ.