A mesben a legkisebb kirlyfi, vagy a legokosabb parasztgyerek mindig tudott valamit, amire msok nem voltak kpesek. Persze csak akkor, ha valakik õt varzserõvel ruhztk fel. Ilyen varzsl akadt minden jobb mesben s attl kezdve a fõhõs vagy lthatatlann tudta tenni magt, vagy, ami rdekesebb: egyetlen szempillantsnyi idõ alatt brhov eljuthatott. Csak kimondta a varzsszt s lm, mris a a tr egy msik pontjn termett, ahol is nagyot multak rthetetlen felbukkansn.
A mesbõl mihamarabb valsg vlhat. Ugyanis egyre tbb a jele annak, hogy a tudomny kezdi felfedezni a teleportls mdozatait. A kisrletek ugyan mg gyermekcipõben jrnak, de biztatak. Minden afel mutat, hogy igenis vannak jelensgek, energik, folyamatok a fizikai trben, amelyek rvn az ember majd szinte a gondolat sebessgvel juthat el ms terekbe. Vagy ugyanabba a trbe, sõt taln ms idõkbe is..? Hogy mg vilgosabban fogalmazzunk: a fnynl gyorsabb sebessgek is lteznek s az anyag azokkal is haladhat. Bebizonytottk, bemutattk.
A hatvanas vekben lt egy ilyen mesebeli kirlyfi a Flp-szigeteken. Sõt taln mg ma is l, de mr nem beszlnek rla. Elszrklt, beleolvadt a nagy tmegbe.
De 1965-ben mg ms volt a helyzet. Cornelio Clos tizenvesknt igen sok bajt okozott szleinek s szûkebb krnyezetnek. Nem vsott viselkedsvel, nem azzal, hogy tiszteletlen lett volna a felnõttekkel vagy hogy az tlagtl eltrõ csnyeket kvetett volna el. Nem, a kis Cornelinak volt egy teljesen rthetetlen tulajdonsga, amivel megdbbentett mindenkit.
Vagyis brmikor, brhol el tudott tûnni ebbõl a trbõl, majd megjelent a tr egy msik pontjn. Mondjuk lt az egyik szobban, aztn egyszercsak eltûnt itt s szinte ugyanakkor felbukkant a msik szobban. Vagy kint az udvaron, vagy pr utcval tvolabb. Ennl messzebbre ritkn ment, taln azrt, mert flt, hogy nem tall haza? De a dolog nem ilyen egyszerû – sohasem derlt ki ugyanis, hogy a fi mennyiben volt kpes irnytani a teleportls mûvelett, vagy az annak kapcsn a megtett tvolsgot. Lehet, egyltaln nem irnythatta, irnytotta..?
Akik addig azt hittk, hogy ilyesmi – a sci-fi regnyekben olvasott s az olyan filmekben ltott mdokon – csak valamilyen eszkzzel lehetsges, azok meglehetõsen tancstalanok voltak. Tl azon, hogy a meglehetõsen egyszerû emberek kztt senki sem tudta pontosan, mirõl is van itt sz? Mi az, hogy egy gyerek csak gy eltûnik innen, aztn felbukkan amott? Mit mûvel ez a vsott klyk?
De hamarosan legalbb annyit knytelenek voltak felfogni, hogy Cornelio szmra ezek nem csnytevsek, s nem azrt csinl ilyen fura dolgokat, hogy a szleit s a tbbi felnõttet bosszantsa, vagy hogy a trsai elõtt kitûnjn. Semmi sem llt tõle tvolabb, mint a feltûnõskds, dicsekvs, hivalkods. ppen ezrt, mert szmra ez az egsz teleportls (nyilvn eleinte a szt sem ismerte) az a lehetõ legtermszetesebb dolog volt!
Az gynevezett spontn teleportls esete forgott fenn. Annl is inkbb, mert egy, az ilyesmihez nem szokott, azt sszel fel nem mrõ gyerek csinlta. A kis Cornelio szmra teljesen normlis dolog volt, hogy egy pillanatra magba szllt s hipp-hopp, lthatatlann vlt. Eltûnt onnan, ahol ppen volt. Nem kellett neki ehhez semmifle erõlkds, hosszas koncentrls vagy brmilyen szertartrs, mesterkeds, furfang. Elmondsa szerint ha eszbe jutott, hogy eltûnik, elg volt csak erre gondolnia, s mris eltûnt. Nem mondhat az sem, hogy klnsebb fizikai erõkifejtsrõl lett volna sz. Ahogyan ms gyerekek belergtak egy labdba, vagy fogtk az ugrketelet vagy lementek a folypartra – Cornelio gy tûnt el, ha akarta. Hogy aztn hamarosan felbukkanjon valahol msutt.
Emltettk mr, hogy a szlõknek, az ismerõsknek ezzel sok gondot okozott. Nem rltek annak, hogy Cornelio ennyire ms, mint a tbbi gyerek. Hogy olyan furcsa dologra kpes, amihez foghatt krnyezetkben senki ms nem tudott csinlni, s nem is hallottk, hogy valaha a mltban lett volna ilyen ember.
A hivatalos tudomny a maga szerfltt merev intzmnyeivel egytt Cornelio idejben is makacsul lltotta, hogy teleportls mrpedig nem ltezik. Mg eszkzkkel sem, nemhogy azok nlkl! Cornelio termszetesen minderrõl semmit sem tudott s vgan teleportlta magt, akr naponta tbbszr is. Nos, ennyit a tudomny vaskalaposainak lltsairl.
Az esetnek persze hre ment, elõbb csak a helyi jsgok, majd az amerikai s eurpai sajt is cikkezni kezdett az esetrõl. Mi persze akkor semmit sem hallhattunk vagy olvashattunk errõl (sem), hiszen nlunk a Tudomnyos Akadmia vezetõi messzemenõen kiszolgltk az uralkod (s egyetlen) prt rdekeit, igen szoros volt az egyttmûkds. Mr csak azrt is, mert bizonyos terleteken a ktelezõ marxista ideolgia pontosan ugyanazokat az elveket vallotta, mint az akkori (s mai) intzmnyes tudomny: hogy nincs llek, csak az anyag ltezik. Nincs llekvndorls, semmi sem mozoghat gyorsabban a fny sebessgnl s minden csak s kizrlag az anyagon alapul. Jl elvoltak egymssal, a marxizmus s az Akadmia.
Nos, a vilg ms rszein annl tbbet beszltek a kisfirl. Mint arrl ksõbb az Idõalagt cmû dokumentumktet szerzõje, Ernst Meckelburg rta, Cornelio szmra a jelensgben nem volt semmi termszetfeletti, klns, de mg csak furcsa sem. Mivel volt egy ilyen tulajdonsga vagy kpessge, ht azt hasznlta is, a maga szeszlye vagy gyerekfeje szerint. Megtette az iskolban is, nemegyezer. Ha feleltetni akartk s rezte kzeledni ezt a veszlyt, egyszerûen dematerializldott az osztlyteremben. Trsai szemelttra tûnt el taln egyetlen msodperc alatt. A gyerek, aki az imnt mg ott lt a padban, trsai kztt, egy pillanattal ksõbb mr nem volt sehol. Csak a helyt lthattk, tapinthattk.
Ugyanez megtrtnt vele otthon is. A mindennapok valsga volt, hogy Cornelio egyszer csak “fogta magt” (milyen kifejezõ ez a nyelvi fordulat) s eltûnt. A szlei kezdetben nem vettk elg komolyan a dolgot. De amikor mr knyelmetlen kezdett lenni s az iskolban is panaszkodtak a tanrok, hogy a gyerek egsz egyszerûen megfoghatatlan s mindig nyoma veszik, amikor szksg lenne r, vagy egyszerûen haza teleportlja magt, ha mr megnta az iskolt – nos, az gynek visszhangja tmadt.
Jttek persze elõbb a helybeli rdeklõdõk, akik nem hittek a szemknek, amikor a kisfi kvnsgukra egyszerûen sztfolyt a semmiben, csak a levegõ maradt a helyn – aztn ha kinztek az ablakon, lttk õt ismt: mr ott labdzott a tbbiekkel... Jttek kvncsi tristk, majd nyomukban jsgrk s kutatk is. De mg azok sem akartk elhinni, mi trtnik, akik a sajt szemûkkel nzhettk vgig egyik-msik teleportlst. Mindenki bûvsztrkkre gyanakodott s dicsrtk Cornelit, milyen gyesen “trkkzik”.
A kisfi tovbbra sem rtette a dolgot. Hiszen õ nem csinlt semmi rdekeset. Vagy ha a felnõttek ezt annak vlik, ht lelkk rajta. Amikor gy rezte, hogy most egy kicist eltûnne, ht eltûnt, tment mshov s gy zajlott az lete.
A szlõk egyszerû emberek lvn rosszul reagltak. Prbltk tiltani a dolgot. Volt, amikor teljesen flrertve a helyzetet, bûntetsbõl bezrtk a gyereket a laksba, mondvn, szobafogsgra itlik...
De be lehet-e zrni valakit, aki kpes nmagt brmikor teleportlni..? Mr a feltevs is abszurd. Cornelio akkor jtt ki a bezrt szobbl, amikor akart. Persze, ha ezen a ponton vgiggondoljuk a dolgot s elkpzeljk az a csppet sem csak regnybe illõ felttelezst, hogy Cornelio Clos felnõ, teleportlsi tulajdonsgt megõrzi s bûnzsre adja a fejt – gyakorlatilag megllthatatlan, megfoghatatlan s bûntethetetlen lenne. Hiszen brmikor egy szempillants alatt bejuthatna a legjobban õrztt objektumba s ellophatna onnan brmit, vagy meglhetne brkit - s egy msodperccel ksõbb ismt eltûnne onnan. Ha pedig elfogjk s brtnbe zrjk – meddig maradna a celljban?...
rdgûzs mint ellenszer
A felnõttek rengeteg prbt rendeztek a gyerekkel, m Cornelio minden alkalommal hibtlanul “teljestett”. Csak annyi kellett, hogy õ maga is egyetrtsen a krssel s a bmszkodk elõtt tûnt el. A fnykpszek nem sokra mentek vele – film kellett ahhoz, hogy lthat legyen az eltûns folyamata. m sajnos a korabeli kezdetleges kamerk nem gy mûkdtek, mint a mai videk s a felvtelek lttn trkkre gyanakodtak mindazok, akik nem voltak a helysznen s nem lttk Cornelio eltûnseit a valsgban. A fnykpezõgpek filmjein pedig az egyik klisn mg ott volt a gyerek, a msikon pedig mr nenm – ez lehetett trkk is. A szerencstlen fotsok brhogyan is erõlkdtek, nem tudtk elkapni s lthatv tenni az eltûns, a teleportls pillanatt. Mivelhogy az sz szerint “egy szempillants alatt” zajlott, mint a mesben.
Pszichitriai vizsglatoknak is alvetettk a fit, de minden orvos csak oda lyukadt ki, hogy a gyerek teljesen normlis, tlagos, egszsges. Semmilyen tulajdonsgt nem fedeztk fel, ami eltrt volna az tlagostl. Sem testi, sem lelki vonatkozsban. Ez pedig mg sttebbre vonja az gboltot a krdst kutatk fltt. Ugyanis ha semmilyen rzkelhetõ, lthat jele nincs a kpessgnek magn a kpessgen kvl - akkor a kutatk alaposan meg vannak lõve. Minden jel arra mutat, hogy egy kvlll erõtõl fgg a dolog, amely tudatosan vagy sem, vletlenszerûen vagy nem osztotta ki ezeket a kpessgeket az emberek kztt.
Csak mintegy zrjelben jegyezzk meg: knnyen lehet, hogy llatok is kpesek a teleportlsra, de azokat senki sem figyeli ennyire s taln szre sem vesszk, ha erre ragadtatjk magukat. Nluk mg kevsb beszlhetnk tudatos cselekvsrõl, mint Cornelio esetben.
Ekkor a szlõk, akik mg mindig nem fogtk fel, milyen csoda van a kezkben, egy katolikus paphoz fordultak. Meg kell jegyeznnk, hogy a spanyol nyelvû szigetorszgban, a portugl nyelvû brazilokhoz hasonlan – a szinte szzszzalkosan elterjedt s meglehetõsen bigott katolicizmus mellett, azzal prhuzamosan rengeteg trzsi s egyb rgi, pogny szoks l. De a jelek szerint a legtbb ember esetben a katolikus ritusok sokkal erõsebbnek bizonyultak, mint az õsi szoksok. Ezt azrt jegyezzk meg, mert a termszeti npeknl a mltban is, s ma is az a jellemzõ, hogy a devins, az tlagostl eltrõ viselkedseket nem bûntetik, hanem kvzi jutalmazzk. Vagy legalbbis nem itlik el s nem tesznek ellene semmit. Az indin kultrkban azt a frfit vagy nõt, akit a mi civilizlt ( ? ) trsadalmunk egyrtelmûen elmebegtegnek tart – ott tisztelik, viselkedst elnzõen kezelik, mi tbb, egy-egy ilyen embertõl blcs s kvetendõ tancsokat vrnak el (s tegyk hozz: gyakorta kapnak is).
De Cornelio Clos szlei nem ilyenek voltak. Nekik a gyerek eltûnsei s felbukkansai elviselhetetlen teherr vltak s vgl segtsgrt a helyi egyhzhoz fordultak. Az a pap, aki vgl is kimondta az itletet a fi fltt, szintn nem lehett a jzan sz bajnoka, inkbb kzpkori mentaltst mutatott. Kijelentette ugyanis, hogy a kis Cornelit megszllta az rdg s azt ki kell ûzni belõle.
A dolog a maga szablyai szerint meg is trtnt, mindenfle õsi s taln j egzorcizmussal, szertartssal, igkkel s rhatssal gymond kiûztk a fibl az rdgt. A mi termszetfelfogsunk s optimizmusunk most azt vrn, hogy a gyerekre ez sem hatott. Hiszen mivel az rdg nem bjt bele, ki sem ûzhettk onnan. Ha pedig mgis benne lett volna az rdg - nehezen tudjuk elkpzelni, hogy Lucifer vagy Belzebub vagy brmelyik knkves pokollak ppensggel teleportlsssal foglalkozna s ezrt bjna egy emberbe, hogy ezzel felhvja r a figyelmet..? Br ha visszaemlkeznk bizonyos kzpkori, eurpai boszorknyperekre, akkor dbbenetes dolgok juthatnak esznkbe. Szmtalan boszorknyt vdoltak azzal, hogy trben s idõben ide-oda szguldoztak s ezzel keltettek zavart a “normlis” emberek vilgban...
Nos, rdekes dolog trtnt. Az rdgûzs utn Cornelio mr nem tudott teleportlni. Õ maga gy meslte ksõbb: a szertarts nagy hatst gyakorolt r. Tl nagyot. Beltta, hogy milyen gondokat okozott szleinek ezzel a felelõtlen ide-oda ugrlssal a trben, s nem akarta õket tbb bntani. Megrtette, hogy gyakorlatilag egsz krnyezete ellene van a kpessgnek, azt rossznak tartjk... Ettõl kezdve õ is rossznak tartotta azt.
s mr kisrletet sem tett arra, hogy rpkdjn az idõben, eltnjn itt, felbukkanjon amott.
Ha igazat mondott, ktsgtelenl arra a megllaptsra kell jutnunk, hogy a gyerek belsejben lezajl szemlletvltozs okozta szmra a teleportls hallt. Mivel kpessgt attl kezdve õ maga tartotta helytelennek, rossznak, nem lt vele. A kpessg nyilvn hamarosan elsorvadt (vagy “tment” valaki msra, aki nem tûnt ki vele s ezrt nem is derlt r fny..?)
Cornelio Clos elfogadta, hogy a teleportls nem ltezik, mert ha mgis, az rossz, nagyon rossz dolog. Õ pedig nem akart tbb rosszat tenni. Igy van ez, amikor a lehetetlen a rossz szinonimjv vlik.
A folytatsban egy mg rdekesebb esetet ismertetnk, s olyan tudomnyos kisrletekre is fny derl, amelyek mrfldes lpsekkel hoznak bennnket kzelebb a teleportls megvalsulshoz.
Az korbl s a kzpkorbl szmos eset maradt fenn, amelyekben a valban ltezõ ismert vagy kevss kzismert szereplõk kpesek voltak nnn testket a tr egyik pontjbl a msikba kldeni (tbb knyvemben rtam le effle hiteles eseteket).
A tudomny egszen a legutbbi idõkig nem vette kellõen komolyan sem a rgi eseteket, sem a modernebb felttelezseket. Mr csak azrt sem, mert ezek ltalban csakugyan felttelezsek voltak csupn, s nem tbbek. Hiszen egy termszettudomnyosan kpzett ember maga sem gondolhatn komolyan (vltk az Akadmikon), hogy az anyagot a trben csak gy tetszs szerint t lehet helyezni. A dologhoz rengeteg energia kellene, de ht mr a mechanizmusa, az elmlete sem volt ismert. Arrl nem is beszlve, hogy a fizikatanknyvek “egy az egyben”, teht szz szzalkig tiltjk az ilyesmit, lehetetlennek nevezve minden effle dolgot. (Az ms krds, mennyiben nevezhetõk ezek a mûvek relisnak, a krlttnk lvõ termszetet lernak, ha egyltaln megjelenhet bennk a sz: lehetetlen...?)
A fantasztikus irodalom s a filmek a dezintegrcit ktttk ssze a teleportlssal. Vagyis gy kpzeltk el, hogy lõ szervezetet vagy lettelen szerkezetet, anyaghalmazt egy elms gpezet elõbb atomjaira bont szt, ezeket az atomokat tkldi a tr egy msik pontjra s ott ismt sszerakja az elõzetes “recept” vagy lers szerint. Tl azon, hogy ez aligha menne egy szempillants alatt – valami elveszni ltszik a mdozat kzepette. Az tletad szerzõk megfeledkeztek a tudatrl, vagy llekrõl. Azt hogyan kldenk t? Annyira magtl rtetõdõ lenne, hogy az is trepl a tren a msik utcba, a msik kontinensre vagy egy msik galaxisba..? Ha pedig nem, akkor mit r egy atomjaibl tkletesen ujjptett Glem – tudattalanul? Vagy az rtelme, az esze, az intelligencija, az emlkei, szndkai, egsz szemlyisge nlkl?
De a dolog mgsem remnytelen, gy vagy gy – arrl 2000-ben szereztnk tudomst. Ekkor ismertk el hivatalosan, hogy mr hrom ve folytak kisrletek, amelyek valamilyen mdon mintha a teleportls fel mutatnnak. Egyszerre kt egyetemen: az ausztriai Innsbruckban Anton Zeilinger professzor, Rmban pedig Francesco De Martini vezetsvel. Mindkt tudscsoport sikeres teleportcis kisrleteket hajtott vgre – no, nem valami nagy tmegekkel, mg csak nem is atomi szinten, hanem fotonkvantumokkal. Az elsõ kisrletre mg 1997-ben kerlt sor, azokat ksõbb tbb kvette. Csak akkor hoztk nyilvnossgra mindezt, amikor az Egyeslt llamok-beli Los Alamos egyik laboratriumban s ezzel prhuzamosan Pasadenban, a Kaliforniai Technolgiai Intzetben is megismteltk a kisrleteket.
Ez persze nem jelenti azt, hogy a tudomny s a tudsok vlemnye gykeresen megvltozott volna. Mg a kisrletekben rsztvevõk is hatrozottan kijelentettk: sz sincs arrl, hogy valaha is nagyobb tmegeket, mint pldul egy embert lehetne teleportlni. (Krdem n:? akkor az elõzõ rszben emltett flp-szigeteki kisfi ezt hogyan csinlta? Mindenfle tudomnyos elõkpzettsg, kisrletek s energiafelhasznls, valamint szerkezetek s elmletek nlkl? Biztosan nem tudomnyos alapon - de mivel valban megcsinlta szzszor s ezerszer – s nem õ volt az egyetlen – akkor a dolog mûkdik, lehetsges. Valahol valakik meg tudjk csinlni.)
Mindenesetre abban maradtak az olasz, osztrk s amerikai kutatk, hogy egy kzelebbrõl meg nem hatrozhat jvõben taln az õ kisrleteik alapjn sikerl majd kvantum-szmtgpeket pteni, amelyek a maiakkal ssze sem hasonlthat sebessggel fognak dolgozni.
Nem sokat mondtak el viszont arrl, hogyan tudtak ilyen kicsinyke anyagmennyisget tvinni a tr egyik pontjrl a msikra. De ngy intzmnyben lltottk egyhangan, hogy sikerlt a kisrlet. Ha viszont gy van, mirt kellene a dolognak rkre a nagyon kicsi rszecskk birodalmban maradnia?
Teleportls mint idõutazs?
Mi van akkor – krdezhetjk jopggal – ha mgis ltezik a dolog, s egyltaln nem csak olyan egyszerûen mûkdik, mit a kiskor fi esetben? Hanem annl sokkal bonyolultabb? Mert mi van, ha cikknk elõzõ rszben emltett kisfnak pldtlan szerencsje volt s ennek ksznhette megmeneklst?
Mert hiszen elveszhetett volna az idõben is!
Kpzeljk el, hogy a teleportls nem csak gy mûkdik, hogy valaki erõs akarattal egyszerûen tteszi magt a trnek ebbõl a rszbõl egy msik rszbe – egyidõben. Knnyen megeshetne, hogy vletlenl, a rendszer tkletlensgnek ksznhetõen – vagy annak trvnyszerûsgei miatt, amelyekhez a fldi jellt-ember nem rt, nem rthet – egyszercsak egy egszen ms trben tallja magt? Pldul nem a Fldn, hanem a Marson vagy a Holdon, netn a Vgtelen Vilgmindensg valamelyik msik pontjn? Ahol azonnal megsemmisl, belefullad egy knes tengerbe, a metnlgkrbe, vagy azonnal odafagy a minusz ktszz fokos felsznhez. Netn olyan erõs gravitcis trbe kerl, ahol azonnal sztlapitja õt az az iszony erõ... s akkor mg nem beszltnk a klnfle sugrzsokrl vagy fekete lyukakrl sem.
Fel kell tteleznnk, hogy a dolog valamilyen rendszerben mûkdik, szablyai vannak. Ez esetben azt is fel kell tteleznnk, hogy ezt a rendszert valaki vagy valakik ltrehoztk, mûkdtetik, fkeket ptettek bele s pontos szablyok is lteznek. Taln olyanok, hogy egyfle lny ne kerlhessen ms, szmra gyilkos fizikai krnyezetbe. Ember teht – remljk – nem kerlhet egy pillanat alatt a levegõtlen ûrbe, ms gitestre. De ha csak a Fldn mozoghat, akkor is alaposan megjrhatja. A napfnyes Itlibl vagy egy trpusi ghajlat pontrl hirtelen az Antarktisz minusz 40 fokos hviharba kerlni ppen olyan gyilkos dolog lehet, mint a Holdra jutni akaratunk ellenre.
Ez mg mindig csak a fizikai tr msmilyen tulajdonsgaival jr veszly lehet. Legalbb ilyen vszes lehet azonban, ha a teleportl szemly eltved ( ? ) az idõben. Nehz hinni, hogy a kis Cornelio irnytotta volna a teleportlst (br tudat alatt taln ezt tette) s mindig tudatosan ugyanabban az idõben, sõt egy nhny kilomteres krn bell gyakorlatilag ugyanabban a trben bukkant fel ismt, radsul az eltûnsvel egyidõben vagy pr msodperccel ksõbb.
De mi van akkor, ha msok, mskor nem voltak ilyen szerencssek, vagy valami hiba trtnt a rendszerben, s elvesztek az idõben? Voltak-e erre pldk?
Csak gyanthatjuk, hogy igen. A fldi trtnelemben akadtak rejtlyes szemlyisgek, akik a maguk idejben sokkal tbbet tudtak, mint a kor szintjn szabadott vagy lehetett volna tudniok. Nhny kort megelõzõ zseni egyenesen elkpesztõ dolgokkal rukkolt elõ (pl. Leonardo vagy Tesla) – mi van, ha egy ksõbbi korban teleportltk magukat s a mltba jutottak? s az a sok ezer ember, aki manapsg tûnik el nyomtalanul (bõven akadnak magyarok is) – azok hov lesznek..?
Nzznk meg egy ismert esetet, amelyet kellõen dokumentltak is, s amely erõsen altmasztani ltszik ezt a feltevst. Szinte ktsget kizran egy idõben eltvedt, “teleportldott” emberrõl van-volt sz.
A klns idõvndor
Az eset az Egyeslt llamokban trtnt az 1950-es vek kezdetn. Mivel az gyben az illetkes hatsgok rszletes s mindenre kiterjedõ nyomozst folytattak, ht onnan ismerjk az esemnyeket s a htteret.
New Yorkban trtnt egy ksõ este. A Broadway egyik sznhza elõtt vratlanul felbukkant egy frfi. Mintha a semmibõl jelent volna meg, lltottk ksõbb a szemtank. Az imnt mg nem volt ott, aztn egyszercsak ott llt. Krlbell harminc ves volt s furcsa ltzetet viselt – mintha egy western-filmbõl lpett volna ki. A szecesszis hbor (az 1860-as vek elsõ fele) idejn divatos ruhkat viselte, ami itt senkinek sem tûnt fel. Mindenki azt hihette – s hitte is - hogy valamelyik krnykbeli sznhzban jtsz szinsz, aki jelmezben ugrott ki egy bfbe, amikor ppen nem kellett a sznpadon lennie.
De az az ember mgis furcsn viselkedett. Egyszerûen nem rtette, mi trtnik krltte. Csak forgott s dbbenten bmulta az utct, a forgalmat, a hihetetlenl gazdag neonfnyeket, az embereket. Kzben magban beszlt, sõt kiablt is, de hogy mit, azt a zajban kevesen hallottk. gy viselkedett, mint aki semmit sme rt az egszbõl, ebbõl az õt krlvevõ vilgbl.
Ettõl persze mg lehetett volna egy sima elmebeteg is – nem kevs volt s van az amerikaiak kztt.
Mr kezdtek krje gyûlni az emberek, nevetve bkdstk egymst: hallod? Ltod, milyen fura ez a pasas? Amaz taln ezt sem vette szre. rthetetlenl kiablt, gy tûnt, hihetetlen mrtkben megijedt, sõt megrmlt. Olyan zavartan viselkedett, hogy amikor vgre megldult az egyik irnyban, azonnal elmentek elõle s hagytk, menjen a dolgra.
Nos, az illetõ – ma mr tudhat – rosszfel indult el. Az ttestre rohant ki, be a szguld autk kz. Termszetesen az elsõ kocsi elttte. Mr hiba csikorogtak a fkek, annyi jrmû kz futott be, hogy nem juthatott t psgben a msik odlalra. Az egyik kocsi trvnyszerûen elgzolta.
Mghozz hallos baleset trtnt – a frfi azonnal meghalt. A rendõrsg rutineljrs keretben prblta megllaptani az ldozat kiltt, s ekkor kezdõdtek a furcsasgok. Nem volt nehz dolguk, minden egyszerûnek tûnt – csak ppen a logikval, a jzan sszel ellenkezett. Valami nagyon is “termszetellenes” volt. Valami szembekerlt a fizikai ismert s elismert trvnyeivel. No s a biolgia, az idõ trvnyeivel.
Mindazok a trgyak, amelyeket az ldozat zsebben talltak, s maga a ruhja is, az 1860-as vekbõl szrmaztak. A nvjegye, az rja, nhny szmla – mind tbb mint nyolcvan vvel korbban keletkeztek.Az effle trgyak Amerikban mr igen fontos mûemlkek s mûtrgyak, amelyeket nem knnyû s fõleg nem olcs dolog sszegyûjteni. Ettõl persze mg lehetett volna sz arrl, hogy egy kevss kiegyenslyozott mai frfi, aki kpzeletben az 1860-as vekben lt, beszerezte az akkori trgyakat s olyan korabeli ruhkat is viselt. mde talltak nla fnykpeket, persze azok is olyan rgiesek voltak. Az egyik egy kislnyt brzolt s ott volt a neve is. E nyomon kiindulva megtalltk a kpen lthat hlgyet.
Csakhogy az mr egy nagyon idõs asszony volt!
A Broadwayen meghalt frfi lnya elmondta: õ mindssze egy ves volt, amikor apja egy napon elment otthonrl s soha tbb nem trt vissza. Nem volt oka tvozni, elhagyni a csaldjt – nyom nlkli eltvozst senki sem rtette. Nem sokkal halla elõtt fekete-fehr fotkat ksztettek rla, s a lnya elõhzta õket. A dbbent detektvek ugyanazt a frfit lttk, akinek holttestt nem sokkal korbban megszemllhettk elõbb a baleset helysznn, majd nem sokkal ksõbb a boncasztalon.
Hadd tegyk hozz: nem ez az egyetlen ilyen tpus eset az utbbi szz v trtnetben. Nyilvn megestek ezek mg rgebben is. Ha elfogadjuk, hogy vals a dolog, akkor viszont a rgebbi korokban is megeshetett, hogy egy Cagliostro grf vagy ms “kalandor”, aki azzal hitegette az embereket, hogy mr sok szz ve l – nem is hazudott...? Htha csak vndoroltak az idõkn s tereken t?
Az elõbbi frfi azonban aligha sajt akaratbl kerlt a jvõbe – ezt viselkedse, dbbenete is igazolja. Felmerlhetne a krds: mit csinlt nyolcvan vig? Hol volt, mikzben itt eltelt az idõ az 1860-as vektõl az 1950-esekig..? De ez badarsg. Knnyen lehet, hogy az õ szmra semmifle kztes idõ nem telt el. Egyszerûen tlpett abbl a korbl ebbe a maiba, akr egyetlen msodperc alatt. Mint a flp-szigeteki kisfi, csak õ ezt a trben s nem idõben tette meg. Az amerikai idõvndor egyszerre teleportlta magt – vagy valakik teleportltk õt, tragikus vgt okozva ezzel – nemcsak az idõn, hanem a tren keresztl is?
Csillagkzi vndorok
Azt mondjk egyes kutatk: ha van is lehetõsgnk arra, hogy a kozmikus trben elkldjk egyetlen ember tmegt valami irdatlan tvolsgra – ehhez annyi energira lenne szksg, amennyit tz millird csillag termel egy v alatt. Vagyis, kltõi kppel lve: minden ember egyszeri teleportlsa tizezer csillag kialvst, hallt okozn a mindensgben?
A dolgok nyilvn nem gy mûkdnek. Nem kell elvonni az energit olyasmire, ami taln sokkal kevesebb, vagy ppensggel nulla energival is mûkdhet. Nem ktsges, hogy krlttnk UFO-k repkednek – s azokat is hajtja valamilyen energia. Nagyon valsznû, hogy ezek a szerkezetek (s a mgttk ll teljes civilizcik) valamilyen ltalunk mg nem ismert, de az ûrben mindentt egyenletesen jelen lvõ s onnan kinyerhetõ energit hasznlnak fel trbeli mozgsukhoz. “Otthon” ugyanezt az energit mg nagyobb, globlis vagy interplanetris mretekben is hasznosthatjk – s ez szmukra termszetes.
Ha gy van, akkor az is nagyon knnyen elkpzelhetõ, hogy valakik valahol mr rg rjttek a teleportls szablyaira, lehetõsgre s arnylag sszerû energiaignnyel meg is oldottk a feladatot. Teht jrklhatnak a trben, utazhatnak nem csak egy dimenzin bell, hanem akr tbb eltrõ tulajdonsg trben is (feltve, hogy nem pusztulnak bele a vratlan s nagyon msfle fizikai krnyezet hatsaiba). Az sem lehetetlen, hogy minden UFO teleportlssal halad a trben!
Akrhogyan is van – szerintem nem tarthat tovbb az a tudomnyos ( ? ) llspont, hogy mint annyi ms, teleportls sem ltezik, mert... A felsorolt rvek nem elgsgesek, radsul hamisak. Kzlk egyre tbbet kezdenek ki maguk a kisrletezõ kedvû tudsok. Ma mr a Fldn is elrtek a fnysebessgnl nagyobb gyorsasgot (2000 jlius, Princeton Egyetem, USA, L. J. Wang professzor s csapata), teht a jelek szerint kezdenek ledõlni a hatrok.
Eljhet az az idõ mg a mi letnkben, amikor a teleportls-tabu is megdõl. s akkor mindnyjan ismt egy kicsivel okosabbak lesznk, nem tekintnk majd az effle trtnetekre olyan ironikusan s hitetlenl – mint eddig. |
AJÁNLOM AZ OLDALT
