„F�lelem sz�lla r�m �s retteg�s, s megreszkettet� minden csontomat.

         Valami szellem suhant el el�ttem �s testemnek sz�re felborzol�d�k.

         Meg�lla, de �br�zatj�t nem ismer�m, egy alak vala szemeim el�tt…”

�rja le J�b k�nyve 4:14-16. a szelleml�t�s �lm�ny�t. A szellem, k�s�rtet neve angolul „ghost”, a sz� egy �si „f�lni” jelent�s� t�b�l ered. A szellemekkel val� tal�lkoz�st�l nem csak J�b haja �ll, sz� szerint, �gnek.

A t�rt�nelem sor�n szinte minden kult�ra k�tely n�lk�l elfogadta a szellemek l�tez�s�t. L�t�k �s term�szet�k csak az ut�bbi n�h�ny �vsz�zadban v�lt vitatott�, a nyugati kult�r�ban kifejl�d�tt tudom�nyos szeml�letm�d hat�s�ra. Kev�s komoly vizsg�lat pr�b�lt sz�mot adni a k�s�rtet-jelens�gekr�l, s az emberek nagy t�bbs�g�b�l a k�s�rtetek l�tez�s�nek gondolata inracion�lis f�lelmet, g�nyt vagy kacag�st v�lt ki. Ink�bb nem hisz�nk abban, amit nem �rt�nk, mintsem szemben�zn�nk azzal, hogy „t�bb dolgok vannak f�ld�n �s �gen”, mint amir�l �lmodni tudunk, arr�l nem is sz�lva, hogy tudom�ny int�zm�nyeink sem veszik komolyan az ilyesmit.

A k�s�rtetekben gyakran m�g azok sem hisznek, akik m�r tal�lkoztak vel�k. „L�ttam, m�gsem hiszem el.” �rthet�. Az emberi elme ugyanis �szt�n�sen elveti, amit nem k�pes meg�rteni. L�tez�s�nek helyt�ll�bb bizony�t�s�ra van sz�ks�g ahhoz, hogy a k�s�rtet beleker�lj�n a fizikai �s biol�giai tank�nyvekbe.

Hogy az elej�n kezdj�k, mi is egy k�s�rtet? A sz�t�rak meghat�roz�sa szerint: „halott szem�ly feltehet�en test n�lk�li szelleme, illetve lelke”. Az angol nyelvben a „szellem” sz� haszn�lata „nyom, eml�k” �rtelm�ben is („the gost of a smile”: egy mosoly nyoma, eml�ke, �rnya). Frederic W.H. Myers, a korai kutat�sok vezet�je felhaszn�lja a sz�nak ezt a jelent�s�t, amikor �gy hat�rozza meg a szellemet, mint „fennmaradt szem�lyes energia megjelen�si form�j�”-t. Myers adatok hossz� sor�nak alapos tanulm�nyoz�s�val jutott erre a meg�llap�t�sra.

Igen sok a hozz�f�rhet� adat, hiszen k�s�rtetj�r�st l�tni vagy hallani mindennapos tapasztalat. 1889-ben a brit SPR, amelynek egyik alap�t� tagja az im�nt eml�tett Myers volt, nagyszab�s� felm�r�sbe kezdett. K�s�rtetek megjelen�s�vel kapcsolatos besz�mol�kat gy�jt�ttek �s dolgoztak fel, az al�bbi k�rd�s alapj�n: El�fordult-e m�r, hogy t�k�letesen �ber �llapotban az az �l�nk benyom�sa t�madt, hogy �l�l�nyt vagy t�rgyat l�t, �rint�s�t �rzi, hangot hall, de amennyire ellen�rizni tudta, benyom�s�t nem k�ls�, fizikai ok keltette? A megk�rdezett 17 ezer embernek majdnem t�z sz�zal�ka igennel v�laszolt. K�s�bb t�bb m�s orsz�gban is v�geztek felm�r�seket, amelyek szint�n meger�s�tett�k a brit vizsg�lati eredm�nyeket.

Manaps�g a modern parapszichol�gusok �s pszichofizikai kutat�k nem arra a k�rd�sre keresnek v�laszt, l�teznek-e k�s�rtetek, hanem arra, hogy hogyan l�teznek. Mik is a k�s�rtetek? Halottak visszaj�r� szellemei? Vagy a telep�tia kre�ci�i? T�meghallucin�ci� vagy �nhipn�zis hozza l�tre �ket? A pszichol�gi�ban az ut�bbi n�h�ny �vtized eredm�nyei k�zelebb vittek minket a jelens�gek n�h�ny aspektus�nak meg�rt�s�hez, de a teljes igazs�gra m�g nem der�lt f�ny. Azok a k�s�rtetek, amelyeknek l�tez�si m�dj�t annyira egy�rtelm� adatok t�masztj�k al�, hogy m�g a kritikus szeml�lettel meg�ldott kutat�k is eredetinek v�lik, t�bb k�z�s ismertet�jellel rendelkeznek. P�ld�ul engedelmeskednek a perspekt�va t�rv�ny�nek, k�l�nb�z�k�ppen l�tszanak k�l�nb�z� n�z�pontb�l. Szil�rdnak t�nnek, l�tni lehet �ket a t�k�rben, mozg�suk megfelel� zajt okoz, pl. hallani lehet l�pteik koppan�s�t. Azt a benyom�st keltik, hogy ugyanolyan val�s�gosak, mint b�rmely �l� ember, m�g akkor is, ha csak alkalmank�nt jelennek meg. K�zismert, hogy v�ratlan h�v�ss�g is szokta jelezni �rkez�s�ket. A poltergeist jelens�gek is hideg�rzetet keltenek, de egy�bk�nt elt�rnek a hagyom�nyos k�s�rtetekt�l. Elmozd�tj�k a szil�d testeket, de tetten�rni nem lehet �ket, nem l�that�k. Gyakran jelen�sek k�s�rik tev�kenys�g�ket, de l�thatatlan „valaki” emeli fel, majd dobja el a t�rgyat. A poltergeistet – minthogy megjelen�si m�dja k�l�nb�zik a szellemek�t�l – �ltal�ban el szokt�k k�l�n�teni m�s k�s�rtetekt�l, s er�s �rvek sz�lnak amellett, hogy eg�szen m�s jelens�gr�l van sz�. K�s�bb visszat�r�nk r�juk, s alkalmunk lesz n�h�ny izgalmas �s j�l dokument�lt esettel is megismerkedni, amelyek megk�rd�jelezik azt a sz�les k�rben elterjedt n�zetet, hogy a s�ron t�lr�l �rkeznek.

Amikor egy k�s�rtetet egyetlen ember l�t, felmer�l a hallucin�ci�, a t�ved�s, vagy a csal�s gyan�ja. T�vedhet az �szlel�, de lehet valaki m�s is a ludas. De a szellemeket �ltal�ban egyszerre t�bben is l�tj�k, b�r nem sz�ks�gk�ppen mindenki, aki jelen van. Ez gyakran elegend� bizony�t�k arra, hogy kiz�rjuk a t�ved�s vagy a csal�s lehet�s�g�t, de a jelen�s val�di term�szete ett�l m�g ismeretlen marad. A k�s�rtet nem felt�tlen�l testetlen szellem. Lehet „interszubjekt�v” jelens�g, az �szlel�k szellemi tev�kenys�g�nek k�z�s kre�ci�ja. A jelen�s bizony�t�k�t adhatja nem-fizikai term�szet�nek: egy k�s�rtet �ttetsz�v� v�lhat, elt�nhet, kereszt�lhatolhat a falon, ki-be j�rk�lhat kiny�l� s becsuk�d� fantomajt�kon, mialatt val�di ajt�k csukva vannak.

Ha a szellemek term�szete m�g titokzatos is, a viselked�s�kr�l m�r t�bbet tudunk. 1943, G. N. M. Tyrell Jelen�sek c�m� k�nyv�ben tev�kenys�g�k szerint csoportos�totta a k�s�rteteket. A legn�pesebb azoknak a k�s�rteteknek a csoportja volt, amelyek meghat�rozott helyeket kerestek fel, ez�rt helycentrikus szellemeknek nevezhet�k. T�l�k �ltal�ban f�lnek, m�r-m�r csal�dtagk�nt kezelik �ket.

A m�sodik csoportba azok a post mortem jelen�sek tartoznak, amelyek a l�tott szem�ly hal�la ut�n k�vetkezett be, s amelyeket nem lehet egy�rtelm�en hellyel vagy esem�nnyel �sszekapcsolni.

A harmadik csoportot az �n. kr�zis-esetek alkotj�k, amikor olyan szem�ly jelenik meg, akit ugyanakkor a val�s�gban nagyon komoly, sokszor megr�z� hat�s �r, p�ld�ul betegs�g, baleset vagy hal�l. (Err�l az �szlel� legt�bbsz�r mit sem sejt.) Azok szerint, akik hisznek a hal�l ut�ni �letben, a helycentrikus k�s�rtetek akkor jelennek meg, amikor a test n�lk�li �n nem hagyhatja el f�ldi k�rnyezet�t, tal�n egy nem teljes�tett feladat vagy valamif�le b�ntet�s k�vetkezt�ben. A parapszichol�gusok egyik n�pszer� elm�lete szerint ilyenkor egyfajta pszichikus nyom v�s�dik bele  a helysz�nbe, er�szak vagy er�s �rzelem hat�s�ra. Ezekben az esetekben a jelen�s nem „�l� szellem”, hanem filmszer� kivet�t�d�s. Ezt tartj�k a legval�sz�n�bb magyar�zatnak az Edgehill-i k�s�rtetj�r�s, egy 1642-ben t�rt�nt t�meges jelen�s eset�ben is. 1642. okt�ber 23-�n az angol polg�rh�bor� els� komoly csat�j�t v�vt�k Warwickshire-ben, Edgehill-n�l. A kir�lyh� csapatokat I. K�roly unoka�ccse, a rajnai Rupert herceg vezette, a parlamenti�nusokat pedig Essex harmadik �rgr�fja, Robert Devereux vitte csat�ba. Egy v�res gy�zelmet egyik f�l sz�m�ra sem hoz� �ssze�tk�z�s ut�n k�tezer ember holtteste fek�dt Edgehill jeges lejt�in.

Egy h�nappal a csata ut�n n�h��ny helyi p�sztor csatazajt hallott: azt hitt�k, �jabb �tk�zet. L�tt�k a d�b�rg� lovass�got, a terjeng� puskaport, a villan� kardokat. Hallott�k a lovak nyer�t�s�t, a sebes�ltek jajki�lt�s�t �s a dob perg�s�t. Csak akkor rohantak hal�lra r�m�lten a v�ros vezet�ihez, amikor a k�p egyszerre szertefoszlott. Kar�csony est�j�n a fantom-csata megism�tl�d�tt, annyira val�s�gosnak l�tszott, hogy Thomas Jackson londoni k�nyvnyomtat� sz�mos szemtan� besz�mol�ja alapj�n pamfletet adott ki a jelens�gr�l 1643. janu�r 4-�n.

Az esem�nyek mag�t a kir�lyt is olyannyira l�zba hozt�k, hogy a v�ls�gos hadihelyzet ellen�re f�ltucat tisztet k�ld�tt a helysz�nre, hogy kivizsg�lj�k az esetet. Az Edgehill-be tart� csoportot Sir Louis Lewis Kirk kapit�ny, az oxfordi hely�rs�g kor�bbi vezet�je �s egy fiatal lovastiszt, Dudly vezette. A tisztek meger�s�tett�k a h�reket. Nemcsak a p�sztorok besz�mol�ival t�rtek vissza, hanem k�t alkalommal �k maguk is l�tt�k a csat�t, s�t felismert�k a helysz�nen elesett bajt�rsaikat, de l�tt�k mag�t Rupert herceget is, aki m�g nagyon is elven volt akkor. F�ggetlen�l att�l, hogy akkoriban odafigyelt-e vagy sem b�rki is erre az ut�bbi t�nyre, ez mindenesetre mag�val hozza azt az �rdekes v�leked�st, hogy a jelens�g sokkal ink�bb az esem�ny �jraj�tsz�sa volt, mint hazaj�r� lelkek k�s�rtetj�r�sa.

B�r Sir Louis Lewis �s t�rsai �rthet�en megd�bbentek, semmif�le komment�rt nem f�ztek a t�rt�nethez, csup�n jelentett�k, amit l�ttak.

Egy �jabb p�ld�ja a helycentrikus k�s�rtetnek „a sz�rke ruh�s alak”, aki sz�mtalanszor, t�bb tucat szemtan� jelenl�t�ben bukkant fel. A feljegyz�sek szerint a 18. sz�zad elej�n jelent meg el�sz�r a londoni Drury Lane-en, a londoni Royal Sz�nh�zban, s az 1970-es �vek v�g�ig fel-felt�nt. A besz�mol�k megd�bbent�en egyeznek. Az is igaz viszont, hogy a k�s�rtet te�tr�lis megjelen�se, valamint az a t�ny, hogy mindez egy sz�nh�zban t�rt�nt, sokakat arra a k�vetkeztet�sre vezetett, hogy a sz�rke ruh�s csup�n koszt�m�s sz�n�sz.

A megjelen� alak �tlagos magass�g�, mark�ns, j�k�p� f�rfi volt. H�romsz�glet� kalapot viselt, rizsporos par�k�t, hossz�, sz�rke k�penyt, lovagl�csizm�t. Az erk�ly bal oldal�n l�pett ki a falb�l, v�gigs�t�lt a sz�kek m�g�tt, majd elt�nt a szemben l�v� oldalon. Senkinek nem volt tudom�sa arr�l, hogy valaha is besz�lt volna b�rkivel, vagy odafigyelt volna b�rmelyik szemtan�ra is. Teljesen val�s�gosnak t�nt, �m ha valaki el�llta az �tj�t, elt�nt, majd hirtelen ism�t megjelent az illet� m�sik oldal�n.

A sz�rke ruh�s embert soha nem siker�lt kiel�g�t�en azonos�tani. Az 1840-es �vek v�g�n azonban felmer�lt egy lehets�ges magyar�zat. Amikor �talak�t�st v�geztek azon a falon, amelyikb�l a sz�rke ruh�s alak ki szokott l�pni, egy befalazott f�lk�ben �l� ember csontv�z�t tal�lt�k, akinek a bord�i k�z�l egy rozsd�s t�r meredt ki. A csontv�zr�l rongyos ruhamaradv�nyok l�gtak, de amint hozz�juk �rtek, elporladtak. A nyomoz�s arra az eredm�nyre jutott, hogy alighanem Christopher Ricks, aki Anna kir�lyn� idej�ben vezette a sz�nh�zat, a k�rny�k r�me volt, s nagy k�teked� h�r�ben �llt. Ricks �jra meg �jra �talak�ttatta a sz�nh�zat, �gy azt�n nem okozott k�l�n�sebb neh�zs�get neki egy holttest elrejt�se. De erre sem volt bizony�t�k, az �gyet nyitva hagyt�k, �s a tetemet k�zk�lts�gen eltemett�k a k�zeli temet�ben.

A sz�rke ruh�s alak pedig folytatta sz�nh�zi s�t�it a Viktori�nus kor ut�n a huszadik sz�zadban is. W.J. McQueen Pope, a t�rt�n�sz �s sz�nikritikus t�bb �zben is l�tta a k�s�rtetet, s nem egyszer lelkes, �mde hi�baval� k�s�rletet tett arra, hogy meg�llap�tsa a kil�t�t. K�l�n�s m�don, az 1930-as �vek k�zep�t�l mintegy h�rom �vtizeden �t, eg�szen Pope hal�l�ig, a sz�rke ruh�s rendesen akkor jelent meg, amikor a kritikus �ppen v�rosn�z�ket vitt k�rbe a sz�nh�zban.

Annyi bizonyos, hogy nem Pope tal�lta ki a jelen�st. Utolj�ra egy amerikai jegyezte fel, hogy l�tta, 1977-ben, de azt hitte, hogy a d�lut�ni el�ad�s egyik szerepl�je.

M�g enn�l is furcs�bb jelen�ssorozat esett meg az egyik amerikai l�git�rsas�g Jumbo Jet g�peinek fed�lzet�n. 1972 december�ben az Eastern Airlines egy Tri-Star 401-es j�rata lezuhant Florida egyik mocsaras vid�k�n, s 101 ember vesztette �let�t. Don Reponak, a m�rn�knek �s Bob Loft-nak, a pil�t�nak a k�s�rtet�t t�bb mint 20 alkalommal l�tt�k k�l�nb�z� Tri-Star g�pek fed�lzet�n. F�leg olyan rep�l�k�n jelentek meg, amelyekbe az �sszet�rt g�p megmentett r�szeit �jra be�p�tett�k. A jelen�seket minden szemtan� �leth�nek tal�lta…

Loft �s Repo k�s�rtet�t nemcsak mindk�t nembeli ismer�seik l�tt�k, olyanoknak is megjelentek, akik nem ismert�k �ket, �s csak k�s�bb, f�nyk�pek alapj�n azonos�tott�k. A k�s�rtetj�r�s k�zismertt� v�lt rep�l�s k�r�kben, s 1974-ben az USA Rep�l�sbiztons�gi Alap�tv�nya meg is jelentett r�la foly�irat�ban egy besz�mol�t.

John G. Fuller �r� kezdem�nyez�s�re alapos vizsg�lat indult, amelyben k�zrem�k�dtek a l�git�rsas�g alkalmazottai is. Sz�mos tan� vallom�s�t gy�jt�tt�k �ssze, s �ll�t�suk szerint m�g a menetnapl�k is megeml�tett�k a k�s�rtetek felbukkan�s�t, a leg�nys�g tagjainak azonban vissza kellett vonniuk ezeket az �ll�t�sokat, ellenkez� esetben ugyanis a t�rsas�g pszichi�triai kezel�st helyezett kil�t�sba.

A k�s�rtett�rt�netek tal�n legn�pszer�bb forr�sa a r�gi, k�s�rtetj�rta h�z. Egyik j�l dokument�lt p�ld�ja a h�res Glamis-kast�ly, amely egykor az anyakir�lyn�, Erzs�bet kir�lyn� �seinek otthoni volt, s sz�zadok �ta az a h�re, hogy k�l�n�s �s balj�s esem�nyek sz�nhelye.

A Glamis-v�r Sk�ci�ban, a Tayside-i Strathmore hatalmas v�lgy�ben �ll. A meger�s�tett v�r l�r�ses oromzattal �s cs�csos tornyokkal �vsz�zadok �ta �ll, s �gy fest, mint egy t�nd�rmese d�szlete, a Strathmore-gr�fok �si otthona. A legenda szerint csal�di titkukat Glamis falai �rzik.

T�rt�neti t�ny, hogy a kast�ly komoly visz�lykod�sokat �rt meg. A Glamis-v�r Jericho, Zoar �s Pandanaram falvak h�romsz�g�nek k�z�ppontj�ban fekszik, s nem csoda, hogy e telep�l�sek bibliai neve borzad�st kelt a falubeliekben. Ahogy a sk�t nemzeti �tikalauz �rja, akik �p�tett�k �s elnevezt�k a falvakat, bizony�ra ismert�k valamennyire a Bibli�t, s tudat�ban voltak Isten haragj�nak. Ezt a haragot a helyb�liek szerint az els� tizenk�t f�ldes�r b�nei vont�k Glamisra. A jelenlegi Strathmore-gr�f, Fergus Michael Claude Bowes-Lyon, a sorban a tizenhetedik, k�zismerten szeretetre m�lt� ember, s k�zvetlen el�dei is k�zkedvelt, megbecs�lt urak voltak, de legal�bb egy Strathmore-�s romlotts�ga el�id�zte a Glamis-i r�ms�get.

Mi is teszi Glamist val�j�ban ennyire rettegett�? A titok. Egyetlen gr�f sem besz�l err�l idegeneknek ny�ltan, csup�n rejt�lyes utal�sokban. Nemzed�kek �ta a 21. sz�let�snapj�n �r�kli a soron k�vetkez� ifj� gr�f a titkot, amelyet m�g egyetlen feles�g vagy le�nygyermek sem ismerhetett meg. A feljegyz�sekb�l Glamis r�ms�g�t az 1034-es �vig lehet visszak�vetni. Ekkor t�rt�nt, hogy egy csapat fegyveres l�zad� sz�les sk�t pallossal meggyilkolta II. Malcolm kir�lyt. A legenda szerint minden csepp v�r, amely Malcolm test�b�l kicsordult, foltot hagyott a padl�n. Ezek a v�rnyomok mind a mai napig l�that�k a tett sz�nhely�n, amelyet az�ta is Malcolm kir�ly szob�j�nak h�vnak.

Glamist a Lyon csal�d kapta II. R�bert kir�lyt�l, aki vej�nek, Sir John Lyonnak adom�nyozta 1372-ben. A Lyon csal�d addigi otthona Forteviot volt, ahol a csal�d szerencs�j�t legend�s kehely �rizte. A hagyom�ny azt tartotta, ha a kelyhet elviszik a Forteviot-h�zb�l, �tok sz�ll a csal�dra. Sir John m�gis mag�val vitte a kelyhet Glamisbe. �m a b�ntet�s v�ratott mag�ra: igaz ugyan, hogy Sir John p�rbajban vesztette �let�t, de csak 1383-ben. 150 �vvel k�s�bb „a kehely m�rge” ism�t hatott: V. Jakab kir�ly az akkori Lady Glamis-t, Janett Douglas-t boszork�nys�g v�dj�val m�glyahal�lra �t�lte Edinburgh-ban. A v�r visszaker�lt az uralkod� tulajdon�ba, de miut�n a Lady Glamis elleni v�d hamisnak bizonyult, a kir�ly �jra a Lady fi�nak adom�nyozta. Lady Glamis k�s�rtet�t, akit a „sz�rke Lady” n�ven emlegetnek, m�g manaps�g is l�tni a v�r hossz� folyos�in.

Az el�tkozott Glamis legend�ja a 17. sz�zad v�ge fel� r�ppent fel, a harmadik Strathmore-gr�f, Patrick j�volt�b�l. Sokak szerint � maga testes�ti meg az �tkot. Szerencsej�t�kos volt, hajszolta az �lvezeteket, r�szeg dorb�zol�sainak nemcsak sz�l�f�ldj�n, hanem London-szerte �s Edinburgh-ban is h�re ment.

Sz�mos mendemonda terjedt el Patrick �rd�gi term�szet�r�l. A leghitelesebbnek az a v�ltozat t�nik, amelyik szerint a gr�fnak nyomor�k gyermeke sz�letett, akit a k�v�ncsi tekintetek el�l elrejtett a kast�lyban. �ll�t�lag egy festm�ny is tan�s�tja a t�rt�neteket. A k�p az �l� Patrick-et �br�zolja, aki klasszikus bronz mellv�rtet visel, s bal kez�vel a t�voli, vadreg�nyes Glamis-re mutat. Bal t�rd�n�l furcsa k�lsej� z�ld ruh�s kisfi� �lldog�l. A gyermek jobbj�n t�rdnadr�got �s skarl�t sz�n� zek�t visel� fiatalember �ll� alakja l�that�. Ez a h�rom figura van a k�p k�zpontj�ban. De ott van m�g k�t vad�szkutya is, amint �llhatatosan figyelnek valakit, aki a gr�f jobbj�n �ll. Mint a gr�f, ez a figura is klasszikus bronz mellv�rtet visel. A v�rt szemmel l�that�an a fels�test izomzat�nak megfelel�en van kialak�tva. Ez a fels�test azonban hat�rozottan nyomor�k, s a bal kar is furcs�n r�vid. H� volt-e a fest� a val�s�ghoz? S ha igen, ez lenne Glamis val�di borzalma?

Egy t�rt�net figyelemre m�lt� r�szletess�ggel sz�mol be egy �sz szak�ll� emberr�l, akit 1486-ban vasra vertek, s hagytak �hen veszni. Egy k�s�bbi, de m�g Patrick gr�f sz�let�se el�tti id�kb�l val� sz�besz�d m�g enn�l is h�tborzongat�bb. A szomsz�dos Ogilvy-csal�d n�h�ny tagja Glamisbe menek�lt, hogy ott mened�kre leljen ellens�gei, a Lindsai csal�d el�l, akik �ld�zt�k �ket. A szerencs�tleneket Strathmore gr�fja egy terembe vezette, m�lyen a kast�ly alatt, s ott hagyta �ket �hen pusztulni.

S mert nem voltak egyed�l, mint az �sz szak�ll� f�rfi, a rokonok, kannib�lok m�dj�ra egym�st ett�k meg. A legenda szerint volt, aki a saj�t karj�r�l r�gta le a h�st.

E t�rt�netek egyike-m�sika tal�n �ppen arr�l csont-b�r sov�nys�g� k�s�rtetr�l sz�l, akit Rohan� Jack n�ven emlegetnek. Hallani m�g egy fekete apr�d k�s�rtet�r�l is, aki �gy a 17-18. sz�zadb�l sz�rmazhat, amikor a Nyugat-Indi�kr�l hoztak fiatal rabszolg�kat. Egy „feh�r h�lgy” pedig a v�r �ratorny�t k�s�rti. A 20. sz�zad elej�n az 1486-os �sz szak�ll� ember egy alkalommal egyszerre k�t vend�gnek is megjelent. Egyik�k, Mrs. Maclagan, a yorki �rsek feles�ge elmes�lte, hogy mid�n a v�r vend�ge volt, egy �zben az egyik vend�g reggelin�l megeml�tette, hogy z�rg�sre �s �csok kop�csol�s�ra �bredt hajnali n�gy �rakor. Megjegyz�s�t r�vid sz�net k�vette, majd Lord Strathmore biztos�totta a vend�geket, hogy nem folynak munk�latok a v�rban. Egy m�sik t�rt�net szerint pedig le�nykor�ban Erzs�bet kir�lyn�nek – aki a 14. gr�f, Claude George Bowes-Lyon l�nya volt – egyszer ki kellett k�lt�znie a k�k szob�b�l, mert az �lm�t kopog�sok, �t�sek �s l�ptek zaja zavarta meg.

B�rmennyire is elragad�ak ezek a szokv�nyos k�s�rtetek �s jelent�sek az �ket megfigyel� szem�lyis�gek, m�gis a r�ms�g Glamis legizgalmasabb rejt�lye. Minden l�nyeges sz�besz�d – a kannib�l Ogilvyk hist�ri�j�t�l eltekintve – tud egy nyomor�knak sz�letett gyermekr�l, akit a titkos szob�nak tartottak, s aki a t�rt�net 19. sz�zadi verzi�ja szerint term�szetfelettien magas kort �rt meg. De minthogy a festm�nyt, amelyr�l az a h�r j�rja, hogy Patrick nyomor�k fi�t is �br�zolja, b�rki megtekinthette a Glamis-i fogad�szob�ban, az eg�sz titkol�z�s t�k�letesen �rtelmetlennek hat. Ha Patrick maga egyezett bele, hogy „titk�t” megfess�k, mi�rt kellene az ut�doknak k�dbe burkolniuk a dolgot?

A titkol�dz�s ellen�re a 19. sz�zad fordul�j�n a t�rt�netek m�g mindig gyorsan �s b�s�gesen r�pk�dtek. A 13. gr�f, Claude Bowes-Lyon – aki 80 �ves kor�ban, 1904-ben halt meg - , mintha a r�ms�g megsz�llottja lett volna. Glamis 19. sz�zadi t�rt�neteinek nagy r�sze k�r�l�tte forgott. Azt mondj�k, egyszerre egy k�v�ncsi bar�tnak azt mondta: „Ha csak sejten�d a titok term�szet�t, t�rdre ereszkedn�l, �s h�l�t adn�l Istennek, hogy nem a ti�d.” Egy m�sik sztori szerint egyszer egy ember, aki a v�rban dolgozott, v�letlen�l r�bukkant Glamis valamelyik titkos szob�j�ra, s iszony�an megr�m�lt. Claude gr�f kik�rdezte, titoktart�sra eskette, majd haj�jeget v�s�rolt neki �s eg�sz csal�dj�nak Ausztr�li�ba. A titok a fi�t, Claude George-ot, a 14. gr�fot is gy�t�rte. � 1944-ben halt meg.

De Claude George el�deivel ellent�tben megt�rte a tilalmat, �s elmondta a titkot int�z�j�nek, Gavin Ralstone-nek, aki ezek ut�n m�r egyetlen �jszak�t sem volt hajland� a kast�lyban t�lteni. Amikor a 14. gr�f menye, a k�vetkez� Lady Strathmore megk�rdezte Ralstont�l a titkot, �ll�t�lag ezt a v�laszt kapta: „Szerencs�je, hogy nem tudja �s soha nem is fogja megtudni a titkot. Mert ha ismern�, soha t�bb� nem lehetne boldog.”

Bizonyos, hogy ez Glamis borzalmas titk�nak nyitja. Patrick gr�fot nem zavarta nyomor�k ut�da, mivel semmi ilyesmi nem t�rt�nt azel�tt a csal�dban. Az is lehet, hogy a gonosz gr�f m�g j�t is mulatott rajta. De ha ugyanez a testi fogyat�koss�g valamelyik k�s�bbi gener�ci�ban csak egyszer is �jra megjelenne, akkor e r�gi nemesi csal�d feje val�sz�n�leg vonakodna k�zz�tenni a h�rt. Tal�n �ppen Claude, a 13. Strathmore-gr�f szerzett tudom�s egy �jabb nyomor�k gyermekr�l a Bowes-Lyon �gon, �s tov�bbadta ut�dainak a titkot �s az ism�tl�d�st�l val� retteg�st.

A szellemj�r�s m�sik gyakori form�ja az �n. „kr�zis-jelen�s”, amely akkor k�vetkezik be, amikor egy szem�ly nagy stressz hat�s�ra, n�ha hal�los vesz�lyben jelenik meg l�tom�sk�nt, esetleg testetlen hang form�j�ban valakinek, akit nagyon szeret.

A kr�zis-jelen�sek nagy r�sz�nek tragikus felhangja van. T�voli harcmez�k�n k�zd� katon�k szoktak hal�luk pillanat�ban megjelenni �desanyjuknak vagy feles�g�knek.

N�h�ny kutat� szerint az ilyen k�s�rtetek valamilyen telep�tia r�v�n jelennek meg. Az adatok azt mutatj�k, hogy ezekben a kr�zis-jelen�s folyamatokban az �szlel�, a vev� szem�lyis�ge sokkal nagyobb szerepet j�tszik, mint az agens�, vagyis az�, akinek a k�s�rtete megjelenik. A lejegyzett esetekb�l vil�goss� v�lik, hogy a k�s�rtet ritk�n jelenik meg az �gens aktu�lis �llapot�ban, teh�t a hal�l vagy a sebes�l�s pillanat�ban. Az �szlel� nem az �sszeroncsolt testet l�tja az orsz�g�ton, vagy a hal�losan megsebes�lt katon�t a l�v�sz�rokban. Az �gens s�rtetlen�l, s�t legt�bbsz�r �gy jelenik meg, ahogy az �szlel� megszokta �t.

Itt van p�ld�ul F.G. �r, az utaz� �gyn�k esete. Mialatt bostoni hotelszob�j�ban dolgozott, hirtelen �rezni kezdte valakinek a jelenl�t�t. Felpillantott, s n�v�r�t l�tta maga el�tt, aki m�r 9 �ve meghalt. Amikor F.G. boldogan talpra ugrott �s megsz�l�totta, a jelen�s eloszlott. Volt azonban ideje arra, hogy megfigyelje a r�szleteket. „Olyan volt, mintha �lne – mondta. – Csak az a kis v�r�s karcol�s volt furcsa a jobb arc�n.” F.G.-t annyira felizgatt�k a t�rt�ntek, hogy elt�rt �titerv�t�l, �s megl�togatta sz�leit, hogy besz�moljon nekik l�tom�s�r�l. Amikor a karcol�st eml�tette, �desanyja �rzelmeivel k�szk�dve elmondta, a karcol�st � okozta a halott �lt�ztet�se k�zben egy rossz mozdulat�val. K�t h�ttel k�s�bb F.G. �desanyja meghalt.

F.G. �rnak nem a n�v�re holtteste jelent meg a karcol�ssal az arc�n, amire az �desanya lelkifurdal�ssal gondolt, hanem egy eg�szs�ges, boldog l�ny, aki a szimbolikus v�r�s jelet az azonos�t�s pr�b�jak�nt viselte.

Az egyik legh�resebb csoportos kr�zis-jelen�s esetet a 19. sz. v�g�n Charles Lett, Sidney v�roskapit�ny�nak a veje jelentette az SPR-nek. Egyik este 9 �ra t�jban, �gy hat h�ttel a kapit�ny hal�la ut�n, le�nya, Mrs. Lett, valamint Miss Berthon bel�pett a h�z egyik h�l�szob�j�ba, ahol g�zl�ng �gett.

D�bbenten l�tt�k, hogy a szekr�ny lakkozott fel�let�n Towns kapit�ny k�pe jelenik meg. Olyan volt, mint egy �letnagys�g� medalion-portr�. Arca halv�ny �s s�padt… Sz�rke flanell h�l�kab�tot viselt, amilyenben rendszerint aludt. Els� �mulatukban arra gondoltak, biztosan egy h�l�szobai festm�ny t�kr�z�dik vissza a szekr�nyen, csakhogy nem volt ilyen portr� a h�l�szob�ban. Mialatt a d�bbenett�l dermedten �lltak, Mrs. Lett h�ga, Miss Towns l�pett be a szob�ba, �s miel�tt m�g b�rki is megsz�lalhatott volna, felki�ltott: „�des Istenem! L�tj�tok apust?”
Ekkor az egyik szobal�ny l�pett be: „�, kisasszony! Az �r!” – sikoltotta. A kapit�ny komornyikj�t �s a nevel�n�t is beh�vt�k, s �k is r�gt�n felismert�k megboldogult gazd�jukat. V�g�l Mrs. Towns-�rt k�ldtek. Az �zvegy karj�t �lel�sre t�rva elindult a jelen�s fel�, de amint keze a szekr�ny ajtaj�hoz �rt, a portr� sz�p lassan elhalv�nyodott, majd �r�kre elt�nt. Azok a parapszichol�gusok, akik hajlanak r�, hogy a jelen�seket telepatikus eredet�nek tarts�k, val�sz�n�leg �gy v�ln�k, hogy Mrs. Lett vagy Miss Berthon, aki el�sz�r pillantotta meg a kapit�ny portr�j�t a szekr�nyen, gondolat�tvitel seg�ts�g�vel minden �jabb �rkez�vel megl�ttatta. De m�g mindig k�rd�ses, honnan j�tt a jelen�s? Az SPR egyik �tt�r�je, F. W. H. Myers, „Az emberi szem�lyis�g �s hal�l ut�ni �lete” c�m� k�nyv�ben �gy v�lekedett, hogy Towns kapit�ny visszaj�r� lelke vagy szelleme egy utols� pillant�st akart vetni r�gi otthon�ra, hat h�ttel hal�la ut�n.

A k�s�rtetek megjelen�s�nek egyik legmegh�kkent�bb bizony�t�kai a szellemekr�l, l�tom�sokr�l k�sz�tett f�nyk�pek. A legk�l�n�sebb „profi” szellem-fot�k sze�nsz k�zben k�sz�ltek, �ltal�ban igen szigor�an ellen�rz�tt k�r�lm�nyek k�z�tt. De az amat�r felv�telek k�z�tt is akad n�h�ny figyelemre m�lt�.

Amat�r f�nyk�p�szek id�nk�nt meglep�dve tapasztalj�k, hogy a bar�taikr�l, t�jakr�l, �llatokr�l k�sz�tett fot�ikon r�g elhunyt rokonuk vagy bar�tjuk j�l felismerhet� k�pe is ott van. Ritk�n ugyan, de megesik az ilyesmi. A pszichikus jelens�gek ir�nt �rdekl�d� k�nyvt�rosok �s lev�lt�rosok is �riznek ilyen, �rott besz�mol�val komment�lt f�nyk�peket. A k�s�rtetekr�l els�k�nt amat�r fot�sok k�sz�tettek k�peket, akiket a legkev�sb� sem �rdekeltek a szellemi hat�sok, s�t akiket kifejezetten bosszantott, hogy a portr�ikra �s t�jk�peikre nemk�v�natos k�v�l�ll�k ker�ltek.

K�s�rtetet els�k�nt William Mumlarnak siker�lt eg�szen v�letlen�l lencsev�gre kapnia, Bostonban, 1961 okt�ber 5-�n. De lehets�ges, hogy az adat m�gsem eg�szen pontos. Az ugyancsak bostoni dr. Gardner, a spiritizmus egyik el�fut�ra szerint Roxburry k�rny�k�n m�r kor�bban k�sz�ltek olyan portr�k, fot�k, amelyeken egy m�sodik, ismeretlen alak jelent meg. A Roxburry-i fot�s h�v� kereszt�ny volt, �s miut�n tudom�st szerzett Mumler k�peir�l, t�bb� nem volt hajland� azokat a negat�vokat el�h�vni, amelyeken k�s�rtetek is megjelentek. „B�rmi k�ze is legyen ennek a spiritizmushoz – mondta -, akkor is az �rd�g m�ve”.

A pszichikai jelens�gek kutat�inak nagy r�sze, k�zt�k a k�s�rtetek f�nyk�p�szei is, azt �ll�tj�k, hogy a k�s�rtetek k�zvetlen�l beavatkoznak a fot�z�s m�velet�be. A k�s�rtet-fot�k k�r�li vit�kat az teszi k�l�n�sen medd�v�, hogy senki sem tudja, hogyan keletkeznek a k�pm�sok a filmen vagy a lemezen, s val�j�ban mik ezek a szellem-k�pek. Az amat�r k�s�rtetfot�z�s egyik korai esete Lord Combermere k�s�rtet�nek h�res k�pe. Szerencs�re a f�nyk�pez�s k�r�lm�nyeit j�l dokument�lt�k. A k�pet, amelyen a Cheshire-i Combermere ap�ts�g impoz�ns k�nyvt�r�nak olvas�terme l�that�, Miss Sybell Corbet k�sz�tette 1891-ben tett l�togat�sa eml�k�re. Ha nem is bosszankodott, mindenesetre felett�bb meg volt d�bbenve, amikor a filmen egy id�s �r �ttetsz� figur�j�t pillantotta meg a szoba bal oldal�n egy sz�ken �lve.

A fej, a test �s a karok viszonylag tiszt�n l�tszottak, a l�bak viszont hi�nyoztak. Kutat�sok kider�tett�k, hogy a lemezt pontosan akkor expon�lt�k, amikor n�h�ny m�rf�ldre az ap�ts�gt�l, a Wrenbury-i temet�ben Lord Combermere tetem�t s�rba tett�k. A lord n�h�ny nappal kor�bban Londonban halt meg, utcai baleset k�vetkezt�ben. A szerencs�tlens�g sor�n l�bai olyan cs�ny�n megs�r�ltek, hogy ha t�l is �li, akkor sem tudott volna t�bb� j�rni.

Noha az 1870-80-as �vekben a k�s�rtetekr�l k�sz�lt fot�k igencsak felkeltett�k a pszichikus jelens�gek kutat�inak �rdekl�d�s�t, m�gsem folyt szervezett kutat�s ezen a t�ren. Akkoriban jelentek meg az els� professzion�lis k�s�rtetfot�sok, akiket azt�n nagyon gyorsan csal�knak kezdtek b�lyegezni.

Majdnem bizonyos, hogy a bostoni William Mumler volt az els� professzion�lis k�s�rtetfot�s az Egyes�lt �llamokban. Nagy n�pszer�s�gre tett szert, s h�tramaradt k�peib�l egy�rtelm�en kider�lnek saj�t, igen jelent�s paranorm�l k�pess�gei. A vizsg�latok nyom�t sem tal�lt�k csal�snak. Ennek ellen�re Mumler 1869-ben, egy botr�nytkelt� sajt�kamp�ny nyom�n �ssze�tk�z�sbe ker�lt a t�rv�nnyel. A k�s�rtetfot�s ellen v�dat is emeltek csal�s miatt, �m a bizony�t�kok egy�rtelm�en mellette sz�ltak, �gy a v�dat ejtett�k.

Mumler n�gy �vvel a pere el�tt, 1865 v�ge fel� k�sz�tette �lete legh�resebb k�s�rtet-fot�j�t. Az asszony, aki inkognit�ban felkereste Mumlert, nem volt kisebb szem�lyis�g, mint Mary Todd Lincoln, a nemr�giben meggyilkort Abraham Lincoln �zvegye. A k�pen vil�gosan felismerhet� Lincoln figur�ja, amint az asszony m�g�tt �ll, �s kez�t a v�ll�ra teszi.

Mumler1884-ben bek�vetkezett hal�la ut�n �jabb k�s�tet-fot�s ker�lt az �rdekl�d�s el�ter�be az Egyes�lt �llamok nyugati partvid�k�n, a californiai Edward Wyllie. Dr. H. A. Reid, aki a 19. sz�zadi paranorm�l f�nyk�pez�s t�rt�net�nek elismert szak�rt�je volt, ezt mondta Edward Wyllie munk�ir�l:

„A jelen�sek k�ts�gk�v�l eredetiek, semmif�le szemf�nyveszt�s nincs m�g�tt�k. A bizony�t�kok �s a tan�vallom�sok olyan tiszt�k, nyilv�nval�ak �s meggy�z�ek, hogy elvet�s�k �ltal�ban k�rd�jelezte volna meg minden emberi tan�s�gt�tel �rt�k�t.”

A hivat�sos k�s�rtetfot�s k�pes arra, hogy az elhunytakr�l rokonok vagy bar�tok sz�m�ra felismerhet� k�pet produk�ljon. Jean Buguet, francia f�nyk�p�sz k�sz�tette a k�s�rtetfot�z�s t�rt�net�ben a legt�bb felismerhet� k�s�rtetfot�t. Mumler 15 felismert fot�t k�nyvelhet el, az angol Frederic Hudson 26-ot, Buguet pedig 40-et. R�ad�sul Buguet csod�s m�don felfedezte a kett�s expon�l�s m�dszer�t, bolondd� t�ve vele kor�nak fot�-szak�rt�it. De sz� sem lehetett csal�sr�l. Ugyanis a k�s�rtetfot�kon olyanok jelentek meg, akik m�g a f�nyk�pez�s feltal�l�sa el�tt haltak meg – teh�t nem voltak eredeti k�peik, amelyekr�l kett�s expoz�ci�t lehetett volna csin�lni.

A k�s�rtet-fot�k felismer�s�r�l sz�l� sztorik n�melyike eg�szen rendk�v�li. Az egyik t�rt�net egy k�nai ap�nak �s fi�nak a k�p�r�l sz�l, amelyet Wyllie k�sz�tett a nyugati part egyik pszichikai kutat� t�rsas�ga sz�m�ra. A t�rsas�g azt k�rte Wyllie-t�l, pr�b�ljon meg olyasvalakinek a fot�j�ra k�s�rtetet f�nyk�pezni, aki semmit sem tud a spiritizmusr�l. Ez�rt azt�n amikor Charlie, a k�nai mosod�s szok�sos k�r�tj�n megjelent n�la, Wyllie megk�rdezte, hajland� lenne-e neki portr�t �lni.

„Nagyon megr�m�lt. Megnyugtattam – mes�lte Wyllie -, s megk�rtem, j�jj�n vissza n�h�ny nap m�lva a k�p�rt. Mikor el�h�vattam a negat�vot, Charlie-n k�v�l m�g k�t dolgot l�ttam rajta. Az egyik egy k�nai fi� volt, a m�sik pedig valamilyen k�nai �r�s. Amikor megmutattam Charlie-nak a k�pet, �gy sz�lt: ’A fiam. Honnan szedted?’ Megk�rdeztem, hol van most a fia. ’A fiam? – v�laszolta Charlie – K�n�ban. H�rom �ve nem l�ttam.’ Charlie nem tudta, hogy fia meghalt.

A jelens�g nem korl�toz�dik emberalakokra. Elpusztult �llatokr�l is k�sz�ltek m�r k�s�rtetfot�k, f�leg megd�bbent �llattulajdonosok felv�telei. Van egy val�ban figyelemre m�lt� k�p, amelyet 1927-ben el is juttattak a Pszichikai Tudom�nyok Brit Egyetem�re. A k�pet Mrs. Filson k�sz�tette Lady Hehir-r�l �s �r szetter�r�l, Tara-r�l. A nem mindennapi fot�n van egy plusz dolog: nem valami �ttetsz� k�s�rtet, hanem egy nagyon is val�s�gos k�ly�kkutya feje, amely k�l�n�s m�don az �r szetter far�n�l l�that�. Mind Mrs. Filson, mind pedig Lady Hehir felismert�k Kathal-t, a k�ly�kkuty�t, aki az �r szetter t�rsa volt. Kb. hat h�ttel azel�tt pusztult el, hogy a fot� k�sz�lt.

N�h�ny kutat� szerint k�s�rtet-fot�t l�tre lehet hozni �gy, hogy valaki akarat�val vagy gondolatban r�visz egy k�pet a filmre. Dokumentumok is k�sz�letek olyanokr�l, akik k�pesek voltak pszichokin�zissel k�pet vinni a filmre.

Ez a magyar�zat tal�n elfogadhat� is lenne. �m n�h�ny szak�rt� m�g enn�l is tov�bb megy, s azt �ll�tja, hogy magukat a k�s�rteteket is a m�ly tudatalatti hozza l�tre. Bizony�t�kk�nt azokra a k�s�rtethist�ri�kra utalnak, amelyek legk�l�nb�z�bb kult�r�kban, sz�zadokon �t, �jra �s �jra megjelennek, s n�h�ny felsz�nes r�szlett�l eltekintve szinte t�k�letesen egyform�k.

A fantomutas mes�je a szellemt�rt�netek klasszikus darabja, s k�l�nb�z� ter�leteken �jra �s �jra megjelen� t�rt�net. A n�prajzkutat� antropol�gus Andrew Lang (aki 1912-ben az SPR eln�ke lett) kifejtette, hogy az emberek �nk�ntelen�l �jabb �s �jabb helyekhez �s szem�lyekhez kapcsolj�k a r�gesr�gi mes�ket. �ly m�don a t�rt�netek �j lend�letet kapnak, s sz�jr�l sz�jra sz�llva, hihetetlen t�volgatokat j�rnak be.

E „n�pi k�s�rtetek” hagyom�nyos t�rt�netei a term�szetfelettir�l sz�l� mes�k szigor� narrat�v konvenci�inak engedelmeskednek. A mes�l� �s k�z�ns�ge hallgat�lagos egyezs�get k�t: felf�ggesztik k�telked�s�ket, s �gy tesznek, mintha a sztori igaz is lehetne. A hiteless�g bizony�t�s�ra azt mondj�k: az eset egy bar�tom bar�tj�val t�rt�nt meg. De senkinek nem jut esz�be a t�rt�netet vizsg�latok keresztt�z�be helyezni. Ha egy kutat� k�v�ncsi a szemtan�k nev�re, gyakran kider�l, hogy – ak�r csak a mese szelleme -, �k is nyomtalanul el tudnak t�nni. Semmi sem ellen�rizhet�, a besz�mol� teljes m�rt�kben hallom�son alapul.

Kev�s k�s�rtethist�ria terjedt el olyan sokfel�, mint a fantomutas t�rt�nete. Ugyanazt mes�lik Kore�ban, Kanad�ban, Malajzi�ban, Sv�dorsz�gban, Szic�li�ban, Pakiszt�nban �s D�l-Afrik�ban is. Fantomutasok szinte minden angol megy�ben el�fordulnak. Term�szetesen az utas kora, neme, megjelen�se t�rt�netr�l t�rt�netre v�ltozik, ak�rcsak a szemtan�k sz�ma vagy a j�rm�, amire felk�redzkedik. Utazhat aut�n, taxin, motorbiciklin, buszon, szek�ren vagy kocsin, a mal�j v�ltozatban pedig riks�n.

A t�rt�net legelterjedtebb v�ltozat�ban az utas fiatal n�, aki miel�tt �rthetetlen�l elt�nne, m�g megad egy c�met, ahol a sof�r keresi, s legnagyobb r�m�let�re megtudja, hogy a l�ny napok, vagy hetek vagy h�napok �ta halott.

K�pzelj�k csak el Rey Fulton h�tborzongat� �lm�ny�t, aki 1979 okt�ber�ben egy k�d�s �jszak�j�n felvett aut�j�ra egy fantomutast. A tal�lkoz�skor teljesen val�s�gosnak l�tszott Fulton sz�m�ra, �m semmif�le hiteles bizony�t�k nem volt arra, hogy utasa t�nyleg l�tezett volna.

Fultont Stanbridge megye Bedfordshire nev� kis faluj�nak k�zel�ben �ll�totta meg valaki, amint �pp hazafel� tartott egy c�lbadob� versenyr�l. A 26 �ves padl�burkol�nak semmi oka nem volt, hogy az �t ment�n �ll� alakot, aki h�velykujj�t az aut�stopposok megszokott m�dj�n emelte fel, ne tartsa eleven embernek. Igaz, a feh�r inges, s�t�t nadr�gos, s�padt fiatalember nem volt valami besz�des. Amikor Fulton megk�rdezte t�le, merre tart, csak Dunstable fel� mutatott, de nem sz�lt egy sz�t sem. Fulton m�gsem lep�d�tt meg, mert m�r tapasztalta, hogy vannak ilyen stopposok. Hossz� percekig nyugodt temp�ban, �r�nk�nt 65 km-es sebess�ggel haladtak, m�gnem Fulton �gy d�nt�tt, itt az ideje, hogy megt�rtje a csendet.

„H�trafordultam, hogy cigarett�val k�n�ljam, de a pasas sehol sem volt. Lef�keztem, �s megint visszan�ztem, j�l l�ttam-e. De t�nyleg elt�nt. Megmarkoltam a korm�nyt, �s s�rg�sen elh�ztam a cs�kot.“

A rendk�v�li t�rt�net h�re hamarosan a helyi rend�rs�g f�l�be jutott. Arra a v�leked�sre jutottak, hogy Fulton megb�zhat�, h�tk�znapi fick�, aki egy�ltal�n nincs od�ig az alkohol�rt. A rend�rs�gnek �s a sajt�nak kedv�re volt Rey Fulton, a szemtan�, de azt jelenti-e ez, hogy besz�mol�j�t t�nyk�nt kell kezelni?

Britannia legh�resebb fantomstoppos�nak a t�rt�nete a Kent-i Maidstone �s Chatham k�z�tti Blue Bell Hill-hez kapcsol�dik. Kev�s szil�rd adat van, amelynek a kutat� nyom�ba eredhetne. Nem ismeretesek sem a szemtan�k, sem az id�pont, �s m�s fontos r�szletek sem vil�gosak. S m�gis: e t�j�k gazdag anekdotakincs�be – amelynek csak t�red�ke jelent meg nyomtat�sban – id�r�l id�re felbukkan egy menyasszony szelleme, aki 1965 november�ben Blue Bell Hill l�b�n�l esk�v�je est�j�n aut�baleset �ldozata lett. T�ny, hogy a baleset az megt�rt�nt, de hogy a t�bbi hasonl� mes�ben az orsz�g�ti baleset �s a fantomstoppos megjelen�se k�z�tt �sszef�gg�s van, az puszta feltev�s. Az emberek hajlamosak azt hinni, hogy a k�s�rtetek trag�di�kb�l sz�letnek, s mivel a fantomutast k�s�rtetnek tekintik, ha valahol felbukkan, nagy a k�s�rt�s, hogy a balesetben keress�k az ok�t. Ilyen tudom�nytalan, t�ves k�vetkeztet�sek miatt sz�mos k�s�rtetkutat�s t�v�tra jut. Sokan lelkesed�s�kben nem tudnak izgalmukon uralkodni, ha felfedezik egy k�s�rtet lehets�ges bizony�t�k�t. Moh�s�gukban messzemen� k�vetkeztet�seket akarnak levonni. Az ilyen konkl�zi�k a legjobb esetben is spekulat�vak, gyakran azonban tudatos csal�sok, amelyek a tisztess�ges kutat�k szavahihet�s�g�t is rontj�k. Komoly k�s�rtetvad�szok �s parapszichol�gusok, mint az SPR tagjai, sohasem engednek a k�s�rt�snek, hogy megalapozatlan k�vetkeztet�seket vonjanak le. Az SPR �ppen az�rt alakult meg 1882-ben, hogy tudom�nyos szellemben, el��t�letek �s elfogults�g n�lk�l tanulm�nyozzon olyan val�s vagy felt�telezett emberi tulajdons�gokat, amelyek az �ltal�nosan elfogadott hipot�zis szerint megmagyar�zhatatlannak l�tszanak.

A t�rsas�g tagjai gyakran m�k�dtek k�zre k�s�rtet-hamis�t�sok felder�t�s�ben, valamint tudom�nytalan k�s�rtethajkur�sz�sok leleplez�s�ben. A hamis k�s�rtethist�ri�k leleplez�s�nek h�res p�ld�ja a Borley-par�kia esete, amelyet els�k�nt Henry Price, a fanatikus, t�l�rad� k�pzelettel meg�ldott kutat� vizsg�lt.

„Anglia legk�s�rtetiesebb h�za” – jellemezte az Essex-Suffolk hat�r�n fekv� Borley-par�ki�t egyottani lakos, amikor 1929-ben �tba igaz�tott egy motorost. A motoros Henry Price volt, az �njel�lt k�s�rtet-vad�sz, a sz�zad legenergikusabb �s legellentmond�sosabb pszichikai kutat�ja. �ppen Borley fel� tartott, ahol, �ll�t�sa szerint, olyan vizsg�lati anyagra bukkant, amely m�lt� arra, hogy k�zkinccs� v�ljon. Price arra k�v�nta �lete h�tral�v� r�sz�t ford�tani, hogy tanulm�nyokat, k�nyveket �rjon, �s el�ad�sokat tartson a r�di�ban szenz�ci�s felfedez�s�r�l.

Borley mag�ban foglalta a k�s�rtetj�r�s �sszes lehets�ges form�j�t: cseng�sz�t, titokzatos f�nyeket, l�ptek zaj�t, rep�l� k�veket, barna pap�rba csomagolt kopony�t, misztikus �r�st a falon, �s persze mag�t a k�s�rtetet is. A helyi legenda szerint a paplak annak az egykori monostornak a hely�re �p�lt, amelynek egyik szerzetese egyszer megpr�b�lt megsz�ktetni egy fiatal ap�c�t. Mindkett�j�ket elfogt�k �s kiv�gezt�k. Az ap�c�t �s a szerzetest (fejtelen�l), meg a kocsit, amin el akartak menek�lni, a k�rny�ken m�g mindig l�tni v�lt�k. Harry Price szerint ez volt a k�s�rtetj�r�s egyik leghitelesebb esete a pszichikai kutat�sok �vk�nyv�ben.

Price v�llalkoz�sa jelent�snek �g�rkezett: b�r sz�zadokon kereszt�l k�s�rtetek sz�zait figyelt�k meg, meglehet�sen kev�s esetet tanulm�nyoztak alaposan, azzal a c�llal, hogy megismerj�k val�di term�szet�ket. De vajon hitelesnek lehet-e tekinteni Price k�s�rtetj�r�sait Borley-ban?

Fel�lvizsg�l� csoport alakult az SPR tagjaib�l, amely – miut�n alaposan megvizsg�lta a r�szleteket – 1965-ben leleplez� riportot tett k�zz�. Nemcsak azt k�z�lt�k, hogy semmilyen megfelel� bizony�t�kot nem tal�ltak arra, hogy Borley-ban paranorm�l dolgok t�rt�nn�nek, hanem meg�llap�tott�k azt is, hogy n�h�ny jelens�get maga Price hozott l�tre. Id�zt�k Charles Sutton, a Daily Mail riporter�nek cikk�t, amely ny�ltan csal�ssal v�dolta Price-t, hal�la ut�n:

K�l�n�s dolgok t�rt�ntek azon az �jszak�n, amelyen Henry Price-szal �s egyik koll�g�j�val t�lt�ttem a h�res Borley-i par�ki�n. P�ld�ul v�ratlanul fejen tal�lt egy kavics. Azt�n furcsa zajokat hallottam, v�g�l pedig rajtakaptam Henryt, hogy kavicsokat �s t�gladarabokat rejteget a zseb�ben. Ezt a „jelens�get” Price nem tudta megmagyar�zni. Elrohantam a legk�zelebbi faluba, hogy megtelefon�ljam a sztorimat a Daily Mail-nek, de az �gyv�ddel megtan�cskozt�k a dolgot, �s kiny�rt�k a sztorimat”.

N�h�nyan Price koll�g�i k�z�l ugyancsak arra a k�vetkeztet�sre jutottak, hogy Henrynek sokkal fontosabb, hogy a sztori „j�”, mint hogy igaz legyen. Tipikus p�ld�ja ennek Cynthia Ledsham-nek, a Life magazin riporter�nek az esete. Az �js�g�r�n� 1944-ben Price-szal �s egy fot�riporterrel Borley-ba l�togatott. 1939-ben a par�kia egy r�sze le�gett, s a romokat akkoriban bontott�k le. A fot�riporter k�sz�tett is a romokr�l egy t�voli felv�telt, amelyen egy t�gla rep�l a leveg�ben. Price k�s�bb kijelentette: „val�sz�n�leg ez az els� olyan fot�, amely meg�r�k�t egy poltergeist „l�ved�ket” rep�l�s k�zben”. �m a riporter k�s�bb elismerte, hogy amikor a k�p k�sz�lt, egy munk�s, aki �ppen falat bontott, szab�lyos id�k�z�kben dob�lta a t�gl�kat.

A Price-i k�s�rtetj�r�st �pp�gy a f�lddel tett�k egyenl�v�, mint a helysz�n�t, a par�ki�t, amely egy�bk�nt sem a monostor hely�re �p�lt. Az ap�ca, akit az egyik tud�s�t� k�dben suhan� �rnyalaknak v�lt, a val�s�gban igencsak eleven l�nyka volt, az egyik szobal�ny, aki maga is elismerte, hogy nem egyszer imit�lt m�r k�s�rtetet. A par�kia egyik el�z� lak�ja szerint az �p�letet soha nem k�s�rtette egy�b, mint patk�nyok �s helyi babon�k. Kider�lt, hogy Price anyag�nak nagy r�sze a Nova Scotia-i Amherst-b�l ered, amelynek a 19. sz�zadi k�s�rtethist�ri�t ny�lv�noss�gra hozt�k – Price saj�t bevall�sa szerint maga sem hitt benn�k – a Borley-ban �ll�t�lag t�rt�ntek ugyanis felt�n�en eml�keztettek az Amherst-i sz�jhagyom�nyra. Az SPR a Proceedings k�l�nsz�m�t szentelte Price-nak, 180 oldalon folytatva Price mer�sz �ll�t�sainak c�folat�t.

Trevor H. Hall „Harry Price nyom�ban” c�m�, 1948-ban megjelent k�nyv�ben Price-et g�tl�stalan hazudoz�nak �s a n�pszer�s�get hajh�sz� sarlat�nnak b�lyegezte. Noha a vita m�g 1980-ban is fell�ngolt az SPR Journal-j�ban a Borley-esetr�l �s kutat�j�r�l, m�g sincs sz� arr�l, hogy Price hozz�j�rult volna a k�s�rtetek meg�rt�s�hez, vagy hogy egyetlen szav�t is el kellene hunn�nk Borley-val kapcsolatban.

Van benne n�mi ir�nia, hogy 1970-es �vek kezdete �ta ism�t megh�kkent� esem�nyek helysz�ne a 12. sz�zadban �p�lt Borley-templom �s k�rny�ke – a par�kia k�zel�ben. Sok besz�mol�t magn�szalagra is vettek. Ezek m�g zavarbaejt�bbek, mint b�rmi, ami a r�gi par�ki�n t�rt�nt. Amikor a k�s�rtetj�r�sok t�megkommunik�ci�s eszk�z�k �rdekl�d�s�nek k�z�ppontj�ba ker�lnek, t�ls�gosan egyszer�v� v�lik kiel�g�teni a k�z�ns�g k�v�ns�g�t: sokkot, horrot, okkul r�ms�geket ny�jtani sz�m�ra. Sokkal nehezebb �s k�lts�gesebb egy j� kutat� gondos munk�j�t v�gezni. A n�hai Jay Anson, aki forgat�k�nyvet �rt Az �rd�g�z� c�m� reg�nyb�l, h�rom milli� doll�rt keresett az Amityville-i horror c�m� k�nyv�vel, de a sztorit semmif�le els� k�zb�l sz�rmaz�, hiteles inform�ci�t nem t�masztotta al�. Dr. Steven Kaplan kutat�, aki ut�naj�rt a dolgoknak, a k�nyvet teljes eg�sz�ben fikci�nak min�s�tette.

A t�rt�net, ahogy illik, sz�rny�s�ges gyilkoss�ggal kezd�dik. A New York-i Long Islanden, AMityville negyedben, 1974. november 13-�n, a kora reggeli �r�kban a 24 �ves Ronald DeFeo hiszt�rikusan �v�ltve rohant be az Ocean Avenue-i otthona k�zel�ben l�v� b�rba. Bet�rtek hozz�juk – zokogta -, �s lem�sz�rolt�k a csal�d hat tagj�t. A rend�rs�g holtan tal�lta �gy�ban Ronald anyj�t, apj�t, k�t fiv�r�t, �s k�t n�v�r�t. Agyonl�tt�k �ket. DeFeo �ll�t�s�t a bet�r�r�l a rend�rs�g nem vette komolyan. Elfogt�k, gyilkoss�ggal v�dolt�k, �s hatszoros �letfogytiglanra �t�lt�k.

Amikor a per befejez�d�tt, a DeFeo-h�zat �ruba bocs�tott�k. Az impoz�ns, holland koloni�l st�lus�, h�romemeletes rezidencia, amely 1928-ban gar�zzsal, cs�nakh�zzal �s �sz�medenc�vel �p�lt, jelent�s �rt�ket k�pviselt. Tragikus t�rt�nete miatt az ingatlan�gyn�k kedvezm�nyes �ron, 80 ezer doll�r�rt k�n�lta a h�zat. Ennek ellen�re k�zel egy �vig nem akadt r� vev�, m�gnem 1975. december 18-�n odak�lt�z�tt a Lutz-csal�d. A h�zat a 28 �ves Georges Lutz v�s�rolta meg, aki nemr�g n�s�lt. Az ex-tenger�sz fiatalember egy f�ldm�r� v�llalatot vezetett. Feles�g�t, akinek ez m�sodik h�zass�ga volt, teljes eg�sz�ben lek�t�tte k�t kisfia �s �t�ves kisl�nya. A hatalmas, t�gas h�z ide�lis otthonnak �g�rkezett a fiatal csal�d sz�m�ra. De Lutz-�knak egy h�nap m�lva el kellett menek�lni�k, mert valami titokzatos, k�ny�rtelen borzalom �ldozatai lettek.

Megpr�b�ltat�saik teljes t�rt�net�t az Amityville-i horror c�m� k�nyv mes�li el, alapj�ul a Lutz-�kkal k�sz�lt interj�k szolg�ltak. A k�nyv nagy siker lett, s �gy rekl�mozt�k, mint a k�s�rtetj�r�s �s d�mon-meg�llotts�g legborzaszt�bb igaz t�rt�net�t.

A t�rt�net szerint a „ront�s” �that�, elviselhetetlen b�zzel kezd�d�tt, amely bet�lt�tte az eg�sz lak�st. K�s�bb fekete, ny�lk�s anyag jelent meg a f�rd�szoba-berendez�sen, s a foltokat semmilyen tiszt�t�szer nem t�ntette el. Azt�n j�ttek a legyek, sz�z�val ny�zs�gtek az egyik m�sodik emeleti h�l�szob�ban. Egyszer pedig a hatalmas bej�rati ajt�t keret�b�l kir�ngatva tal�lt�k, mind�ssze egyetlen sarokvas tartotta. George-ot a velej�ig hatol� hideg j�rta �t, pedig a nappali szob�ban hatalmas t�z lobogott a kandall�ban. A t�bb mint egy m�ter magas ker�mia-oroszl�n pedig j�rk�lni kezdett a lak�sban. El�sz�r Kathy Lutz r�m�lt hal�lra ezekt�l a jelens�gekt�l. L�thatatlan karok �lelt�k �t, s pr�b�lt�k megkaparintani a test�t, �gy �rezte, nincs menekv�s, belehal. A t�bbieket ugyancsak megcsapta a borzalom szele.

Ha mindez igaz, akkor a t�rt�net komor �s r�miszt�. De annyira fikci�szer� az eg�sz, hogy az olvas� gyanakodni kezd, vajon t�rt�nt- val�j�ban autentikus sz�rny�s�g? Elfogulatlan kutat�k, akik vizsg�lt�k az esetet, egy�rtelm�en c�folt�k.

Dr. Stephen Kaplan, az Amerikai Parapszichol�giai Int�zet vezet�je, miut�n hossz� h�napokig folytatott kutat�st, �s sz�mos interj�t k�sz�tett az �rintettekkel, kijelentette:

„Nincs semmilyen bizony�t�k arra, hogy val�ban k�s�rtetj�rta h�zzal �lln�nk szemben. V�lem�ny�k szerint a h�zasp�r megvette a h�zat, pedig nem volt elegend� anyagi alapjuk. Az eg�sz k�s�rtet-hist�ria f�leg fikci�.”

Jerry Solfvin, a Pszichikai Kutat�si Alap�tv�ny k�pviselet�ben l�togat�st tett a h�zban, majd k�z�lte, hogy az eset „�rdektelen sz�munkra, mert a jelent�sek csup�n Lutz-�k szubjekt�v �lm�nyeire korl�toz�dtak,  azok pedig egy�ltal�n nem voltak jellemz�ek az ilyen t�pus� esetekre.”

A leg�lesebb hang� b�r�lat k�t kutat�, Rick Morgan �s Peter Jordan toll�b�l sz�rmazik, akik megl�togatt�k az Amityville-t, �s k�rd�seket tettek fel az �rintetteknek. Egyik megd�bbent� meg�llap�t�suk volt, hogy a rend�rs�g egyetlen alkalommal sem kutatta �t a h�zat, amikor Lutz-�k ott laktak. A k�nyvben pedig az �ll, s�t az alagsorban l�v� „titkos szob�t” is megvizsg�lta.

Val�j�ban a k�nyv nagyon kev�s �ll�t�sa bizonyult megalapozottnak az alapos vizsg�l�d�s sor�n. A k�rny�kbeli lakatosok �s m�s mesteremberek mit sem tudtak azokr�l a paranorm�l k�rokr�l, amelyet �ll�t�lag helyre�ll�tottak. T�volr�l sem a k�s�rtetj�r�s k�sztette Lutz-�kat t�voz�sra. Az ok sokkal val�dibb, sokkal k�zzelfoghat�bb: anyagi v�ls�g, kis h�j�n anyagi cs�d.

Lutz-�k vallom�sa n�lk�l val�sz�n�leg sosem lesz vil�gos, mi is ind�totta el az esem�nysorozatot. De annyi bizonyos, hogy n�h�ny szem�lyes �s anyagi v�ls�g ut�n a csal�d a k�ts�gbees�s sz�l�n �llt. Probl�m�ik minden val�sz�n�s�g szerint nem paranorm�l jelleg�ek voltak.

Mindink�bb bizonyoss� v�lik az a feltev�s, hogy a paranorm�l jelens�gek az adott egy�n lelki�llapot�val f�ggnek �ssze. A leg�jabb elm�letek szerint p�ld�ul �rzelmi �s fizikai traum�k is el�id�zhhetnek k�s�rtet-tev�kenys�get. De az a felt�telez�s, hogy a poltergeist szellem lenne, m�g nincs tiszt�zva.