Michel de Nostredame 1503 december 14-�n d�lben l�tta meg a napvil�got. Provenceben, Saint-R�my-ben. Zsid� sz�rmaz�s�, de mint minden zsid� 1501-ben, az � sz�lei (Jacques �s Reyniere de Nostredame) is baptist�kk� v�ltak a kir�ly rendelet�re. Az els� gyermek volt a csal�dban, melybe m�g n�gy fi�gyermek tartozott, akikr�l keveset tudunk. M�r kor�n kiemelkedett okoss�g�val �s a sz�l�k a nagyapa (Jean) kez�be adt�k. A matematik�n, g�r�g�n, latinon �s h�beren k�v�l Jean ismertette meg Michellel az �gi tudom�ny (asztrol�ia) els� szab�lyait.

Nagyapja hal�la ut�n Michel Avignonba, a renesz�nsz k�zpontj�ba ment, hogy megismerkedjen a szabad m�v�szetekkel. Itt folytatta a csillagok tanulm�nyoz�s�t. Az apj�t ideges�teni kezdte fi�nak �rdekl�d�se a k�l�nleges tudom�nyok fel� �s Montpellierbe k�ldte, hogy orvosnak tanuljon. 1522-ben Michel h�rom �vi tanul�s ut�n megkapta orvosi v�gzetts�g�t. Ezzel az irattal most m�r elkezdhette a gy�gy�t�st, �s elhat�rozta elmegy seg�teni a pestis �ldozatainak.

N�gy �v eltelt�vel visszat�rt Montpellierbe, hogy befejezze tanulm�nyait. Nostradamusnak volt egy kis probl�m�ja a rendhagy� gy�gy�t�si m�dszereinek indokl�s�val. Mellette sz�ltak azonban tapasztalatai �s kiv�l� tanulm�nyi eredm�nyei. V�g�l teh�t megkapta doktor�tus�t. M�g egy �vig marad Montpellierben tan�tani, de �jfajta n�zetei - mint p�ld�ul a betegek kizsigerel�se ellen val� felll�p�se - gyakran bajba sodort�k �s v�g�l ism�t v�ndor�tra indult.

1534 k�r�l Agenben telepedett le, �s feles�g�l vett egy fiatal l�nyt, akinek a neve elveszett. Egy fia �s egy l�nya sz�letett t�le �s �lete t�k�letesnek l�tszott.

Azt�n kit�rt a katasztr�fa. A pestis Agenbe is elj�tt �s sz�mos embert vitt mag�val. Nostradamus hi�ba mentett meg annyi embert a k�rt�l, a saj�t csal�dj�t, feles�g�t �s k�t gyermek�t m�r nem tudta �s a fekete hal�l �ket is elragadta.

Csal�dja elveszt�se nagy csap�s volt sz�m�ra, de m�g nagyobbak is j�ttek. A betegek, l�tva hogy az orvos tehetetlen saj�t csal�dja eset�ben, m�s gy�gy�t� ut�n n�ztek. Nostradamus ism�t v�ndor�tra indul, s err�l az id�szakr�l keveset tudunk (1538-1544). De sz�mos legenda kering, hogy ekkor kezdenek megjelenni profetikus k�pess�gei.

1544-re Marseilles-ben telepedik le, ahol egy �jfajta form�j�val k�zd a pestisnek. Ebben az �vben Provence a legnagyobb vesztes�geit �rte meg. A halottak �s �llatok v�r�t�l pirosak voltak a foly�k, �s csak dupl�zt�k a k�r erej�t. Nostradamus f�radhatatlanul k�zd�tt.

Ezut�n Salonba k�lt�zik �s itt �li le tov�bbi �let�t. 1547 november�ben feles�g�l veszi Anne Ponsart Gemelle-t, a gazdag �zvegyet. A h�z, melyben �let�ket le�lt�k ma is megtekinthet� Place de la Poissonnerie-ben.

1550 ut�n adj�k ki Almanac �s Prognosztig�k c�m� alkot�sait, melyek sikert arattak, �s arra biztatt�k folytassa kutat�sait a j�sl�sok ter�n. Salon-i h�za padl�s�n rendezte be dolgoz�szob�j�t �s itt �rta meg j�sl�sait okkult k�nyveit olvasgatva.

1555-re fejezi be az els� r�sz�t k�nyv�nek, mely kor�t�l eg�szen 3797-ig tartalmaz j�sl�sokat. A "Centuries" elnevez�snek semmi k�ze az �vsz�zadokhoz, csak arra utal, hogy 100 versb�l �ll. A versek hom�lyosan �rottak �s t�bbnyelv�ek, melyekben felhaszn�lja a franci�t, olaszt, g�r�g�t, latint. A m�glyahal�l elker�l�se �rdek�ben a verseket �sszezavarja, hogy a j�slatra ne lehessen az els� alkalommal r�j�nni.

Hihetetlen, hogy Nostradamus h�re milyen gyorsan terjedt sz�t Franciaorsz�gban �s Eur�p�ban, j�slatai hat�s�ra, melyek befejezettlen form�ban 1555-ben jelentek meg. A k�nyv csak az els� h�rom Cenrt�ri�t tartalmazta, �s a negyedik kezdet�t.

A j�slatok a kir�lyi udvarban is nagy visszhangot v�ltottak ki, �s a kir�lyn�, Medici Katalin Nostradamus�rt k�ld�tt. 1556 augusztus 15-�n Nostradamus �s a kir�lyn� �r�kig besz�lgettek, II Henriket nem nagyon �rdekelte a t�rt�net.

K�t h�ttel k�s�bb a kir�lyn� ism�t k�ld�tt �rte, �s Nostradamus azt a neh�z feladatot kapta, hogy �rja meg a valo� gyermekek horoszk�pj�t. Egyesek szerint a f�rfi m�r el�re meg�rta a gyermekek sors�t kor�bbi j�sk�nyv�ben, de a pontosan lefestett horoszk�p titokban maradt.

Nemsok�ra figyelmeztett�k, hogy a p�rizsi igazs�gszolg�ltat�s �rdekl�dve figyeli m�gikus tev�kenys�g�t, ez�rt visszavonult Salonba. K�szv�ny�t�l �s iz�leti gyullad�sait�l szenvedve innent�l csak a l�togat�inak �r horoszk�pokat �s a "Prophecies" befejez�s�n dolgozik.

1564-ben Katalin - most m�r mint regens kir�lyn� - k�rutaz�st tervezett Franciaorsz�gban. Ezalatt Salonban megl�togatta Nostradamust. Vacsora k�zben Katalin a "Physician in Ordinary" c�mmel adom�nyozta meg a j�st, amely tiszts�g p�nzzel is j�rt.

K�szv�nye azonban els�lyosbodott, �s Nostradamusnak, az orvosnak r� kellett d�bbennie, hogy hamarosan meghal. 1566 j�nius 17-�n meg�rta v�gakarat�t. J�lius 1-�n mag�hoz hivatta a papot az utols� kenetre. Amikor Chavigny t�vozott mell�le, azt mondta neki, reggelre m�r nem lesz itt. J�slat�hoz h�ven m�snap holtan tal�lt�k test�t.

Salonban Cordeliers temploma alatt temett�k el. Feles�ge egy m�rv�nydarabbal eml�kezett meg r�la. A k�s�bbi csat�k sor�n a s�rt idegen katon�k felnyitott�k, de a Szent L�szl� templomban �jra eltemett�k �s m�ig itt nyugszik.

-1555-ben jelent meg Pr�f�ci�k (Centuries) c�m� k�nyv�nek els� r�sze. A teljes m� 1568-ban l�tott napvil�got, melyben 10 csoportban 100-100 vers szerepel. (�sszesen 942) Egy-egy vers�t "quatrain"-nak nevezz�k �s 100 "quatrain" tesz ki egy "Centurie"-t. Nostradamus sz�nd�kosan nem szerepeltette verseiben az esem�nyek d�tum�t, noha erre meg lett volna minden lehet�s�ge: "Ha azt akartam volna, hogy minden versben benne legyen a pontos d�tum, nos, ezt k�nnyen megtehettem volna". A Pr�f�ci�kban ezzel szemben 17 pontos d�tum szerepel. Megtal�lhat�k m�g tov�bbi id�pontok is, de ezek asztrol�giai fogalmak m�g� vannak rejtve. Tudnunk kell tov�bb�, hogy Nostradamus a bolyg�k Nap k�r�li forg�si idej�t haszn�lta id�egys�gnek, �s a megj�vend�lt esem�nyeket ezek alapj�n sz�m�totta ki. Ez a haszn�lt id�egys�g konkr�tan a Szaturnusz �s a Jupiter (a naprendszer k�t legnehezebb bolyg�j�nak) k�rforg�s�nak ideje. A k�t forg�si id� legkisebb k�z�s t�bbsz�r�se a 60-as sz�mot adja, amely Nostradamus l�tom�saiban a jelent�s esem�nyek bek�vetkez�s�nek meghat�roz� egys�ge. Ezt nevezik egy�bk�nt Nostradamus titkos k�dj�nak vagy �r�j�nak is !

-Nostradamus �rtelmez�i azon az �ll�sponton vannak, hogy az els� Antikrisztus Nap�leon, a m�sodik pedig Hitler volt. De ki lesz a harmadik ?? Nostradamus 1558-as level�ben arr�l �r Henrik francia kir�lynak, hogy a vil�g nem ker�lheti el a harmadik Antikrisztus felt�mad�s�t, aki csak azut�n fog sz�nre l�pni, miut�n a "n�metekre d�nt� csap�st m�r az eg�sz latin faj". Szint�n ebben a lev�lben �rja, hogy "Azt�n az Antikrisztus nagy birodalma kezd terjeszkedni, ahol egykor Attila birodalma vir�gzott, az �j Xerx�sz lesz�ll nagy �s megsz�ml�lhatatlan er�ivel". A francia mester �ltal emlegetett Antikrisztus olyan figura, aki a vil�g ur�nak �s parancsol�j�nak ki�ltja ki mag�t, �s N�metorsz�g f�ldj�r�l emelkedik majd egyre feljebb, s v�lik a hatalom egyed�li birtokos�v�. Nostradamus megadja azt is, milyen fizikai k�s�r�ijelens�gei lesznek az Antikrisztus elj�vetel�nek: "Ezt megel�zi majd egy teljes napfogyatkoz�s, olyan hom�ly �s s�t�ts�g lesz, mint a vil�g teremt�se �ta m�g soha, kiv�ve azt a napfogyatkoz�st, ami J�zus Krisztus hal�la �s passi�ja ut�n volt". H�rom ilyen napfogyatkoz�s is sz�ba j�het a csillag�szatban, de szerencs�re (?) pont az egyik d�tum az, amit Nostradamus pontosan megadott a Pr�f�ci�kban:

"Az 1999. esztend�ben, annak is a hetedik h�napj�ban,
Az �gb�l al�sz�ll a terror nagy kir�lya.
Megsz�letik �ltala a mongolok nagy kir�lya.
El�tte �s ut�na v�gan arat majd h�bor�j�ban a hal�l"

Egy�rtelm� teh�t, hogy az 1999 augusztus 11-�n bek�vetkez� napfogyatkoz�sra gondol a Mester. Egy m�sik el�jelet is eml�t Nostradamus, amely �gy hangzik:

"az 50. sz�less�gi fokr�l sz�nre l�p valaki,
aki meg�j�tja majd az eg�sz kereszt�ny egyh�zat"

Az 50. sz�less�gi fokon tal�lhat� �ppen Krakk�, ahonnan II. J�nos P�l p�pa sz�rmazik !! Hogy ki fogja legy�zni az Antikrisztust ? A k�vetkez� vers�ben ezt �gy fejti ki:

"Elj� a Szentl�lek a sz�less�g 48. fok�r�l,
nagy n�pv�ndorl�s lesz �ltala,
el�zi az Antikrisztus iszony�t,
ez ut�bbi meg h�bor�t ind�t a 
Szentatya �s a kereszt�ny egyh�z ellen"

F�ldrajzilag Le Mans, Orleans, vagy B�cs j�het sz�ba, ha a nagyobb v�rosokat n�zz�k.

"A harmadik Antikrizstus nagyon hamar megsemmis�l majd,
H�bor�ja huszonh�t v�res �ven �t fog majd tartani:
Az eretnekek mind meghalnak, a foglyokat sz�m�zik,
Az emberi test v�r�t�l v�r�l� v�z fogad mindenkit a f�ldeken"

Nostradamus a klasszikus g�r�g szeml�let szerint Szaturnuszt az aranykor uralkod�j�nak tekintette. Ezt felhaszn�lva jutottak arra a k�vetkeztet�sre a versfejt�k, hogy Nostradamus szerint a harmadik Antikrisztus 25 �ven �t tart� uralma ut�n teh�t az aranykorhoz fogunk visszat�rni, melynek kezdeti id�pontja: 2024 lesz.

Nostradamus - ahogy Hitlert is - a harmadik Antikrisztust is nev�n nevezte. M�veiben "Mabus"-k�nt eml�ti, �s sokan �gy gondolj�k, hogy a T�vol-Keletr�l, vagy �szak-Afrik�b�l j�n majd. Sokan Saddam Husseinnel azonos�tj�k ...