A g�lemek olyan l�nyek, melyeket emberhez hasonlatosnak, teremtett alkot�juk. Ezen alkot�sok teremt�je istenhez m�rhet� szellemis�g�ben, hiszen � is teremtett, �letet adott, ak�rcsak az �r, ki s�rb�l form�zta meg az embert.
A G�lemek megalkot�it f�lelemmel vegyes tisztelettel figyelt�k, hiszen j�rtass�guk a miszt�riumok vil�g�ban a t�bbi ember f�l� emelte �ket.
Maga a G�lem sz� h�ber eredet� �s jelent�s�t tekintve egyfajta anyagtalan anyagot jel�l.
Ezek a l�nyek lelketlenek, akiket k�l�nb�z� anyagokb�l k�sz�thet el teremt�j�k. Elk�sz�t�s�k legf�bb oka �ltal�ban az, hogy szolg�lj�k teremt�j�ket. Ezen m�-l�nyek legendak�re roppant �si �s sz�lesk�r�. K�l�n�sen azok a r�mt�rt�netek maradtak fent, melyekben ezek a G�lemek teremt�j�k aljas sz�nd�kainak a beteljes�t�iv� v�ltak, �s k�l�nb�z� gaztetteket k�vettek el.
A szakirodalom ezeket a l�nyeket – mely l�nyek csoportj�ba a G�lemek is tartoznak – homonculus-nak nevezi.
Maga a homonculus kifejez�s a n�met sz�rmaz�si filoz�fus, orvos �s alkimista mestert�l Paracelsus (1493-1541) –tol sz�rmazik. Ugyancsak Paracelsus nev�hez f�z�dik az orvosi k�mia megalkot�s �s els� alkalmaz�sa is. A homonculus egy olyan l�ny volt – Paracelsus szerint – melyet az alk�mia m�dszer�vel lehet l�trehozni egy lombikban �s ott �letben is lehet tartani. A mesters�ges �let a k�z�pkorban egy alkimista szem�ben teh�t egy�ltal�n nem volt lehetetlen.
A Legkor�bbi homonculusz illetve G�lem t�rt�netek a Mezopot�miai id�kben bukkantak fel. A Sum�r legend�k szerint Enki – a f�ld ura -agyagb�l gy�rt k�t embert, hogy azok dolgozzanak az istenek helyett. M�ve hasznoss�g�n felbuzdulva �jra teremtett k�t l�nyt, kiket agyagb�l fom�zott meg. Ezek a l�nyek mindketten nem n�lk�li l�nyek voltak �s �k vigy�zt�k az „�let v�z�t” Azt�n Enki lek�ldte e k�t l�ny – Kurgarrut �s Kalaturrut – az alvil�gba az „�let v�z�vel”, hogy t�massz�k fel Innint a term�kenys�g istenn�j�t.
Tulajdonk�ppen e k�t aszexu�lis, nem n�lk�li l�ny volt a vil�g els� k�t g�leme.
Azt�n a Mezopot�miai sum�r birodalmat a krisztus el�tti m�sodik �vezred sor�n d�l fel�l megt�madt�k a harcos Akk�d n�pek. Ezek a h�d�t�k alap�tott�k meg d�l-Mezopot�mi�ban az �-babiloni birodalmat.
Az akk�d isten Marduk legy�zte a sum�r istenn� Tiamat fi�t, Kingut, ki a sum�r istenek hadvez�re volt. Gy�zelme ut�n Marduk ellenfele v�r�t �s agyagot kevert �ssze, melyb�l l�trehozta az Embert. �gy lett Marduk az �let ura.
A babiloni birodalom terjeszked�se el�rte K�na�nt is, �s leig�zt�k az ott �l� zsid� t�rzseket is. A babiloni rabs�g idej�ben vette �t a zsid� miszticizmus a g�lemek legend�j�t is.
A zsid� kabbala vil�ga sz�mos t�rt�nettel b�r arr�l, hogy nagyhatalm� rabbik agyagb�l �s v�rb�l k�psek robot-szer� szolg�kat, g�lemeket teremteni. Az agyag-v�r testre a teremt�s szav�t helyezt�k el, mely megt�lt�tte az �lettelen anyagot az �let principum�val.
Maga a kabbala hagyom�nyt jelent. De a zsid� vall�sban a 13. sz�zadt�l ezzel a sz�val jel�lik a titkos tudom�nyokat. Az �rott hagyom�nyokat minden zsid� elolvashatja, de a kabbal�t csakis a kiv�lasztott kevesek ismerhetik. Hiszen a kabbala tulajdonk�ppen bepillant�st ad isten val�di term�szet�be.
A kabbala gy�kerei a bibli�ban �s a talmudban tal�lhat�ak. A kabbala szerint a bibli�nak van egy m�sik, titkos jelent�se is, melyet csak a kabbala mesteri k�pesek megfejteni. Ez az alapja a kabbala sz�mmisztik�j�nak, mely szerint minden bibliai sz�nak �s kifejez�snek van sz�m�rt�ke, mely sz�mok azt�n �jra szavakk� �lnak �ssze, melyeket meg�rtve felfedhet�v� v�lik isten titkos �zenete.
Ezen titkos sz�m-nyelv seg�ts�g�vel a kabbala egy mer�ben �j bibli�t fedezett fel. Term�szetesen a kabbala is t�bb bibliaolvas�si m�dszert k�l�nb�ztet meg, melyek mind a sz�mmisztika alapj�n m�k�dnek.
Az egyik ilyen m�dszer a Gematria, mely a bet�ket sz�mokkal helyettes�ti, majd a sz�mok �rt�k�nek megfelel� k�d szerint �jra bet�ket form�l.
A m�sik elterjedt kabbala m�dszer a Notrikon. E m�dszer a biblia egyes szavait �s kifejez�seit r�vid�t�sk�nt �rtelmezi. Majd ezeket a r�vid�t�seket szavakk� b�v�ti. A t�m�hoz kapcsol�d� p�ld�t alapul v�ve az �den Kertje sz�t vessz�k vizsg�lat al� a Notrikon m�dszerrel.
H�ber�l az �den kertje – Gan Eden n�v a notrikon szerint g�ph (-azaz test), n�phes (-azaz l�lek), ezem (-azaz csontv�z), daath (-azaz tud�s) �s nezach (-azaz �r�kl�t) szavak kezd�bet�ib�l �ll, ez�rt az �denkert titkos jelent�se nem m�s, mint hogy az Isten az embert haland� testb�l �s halhatatlan l�lekb�l teremtette, �s a test felt�mad�s�nak rem�ny�vel ruh�zta fel.
A Temura m�dszere a bet��tt�telen alapszik, mely seg�ts�g�vel a bet�ket meghat�rozott sz�msorrend szerint kell a bet�ket �ttenni eredeti hely�kr�l a sz�mmisztika �ltal meghat�rozottra.
A Zer�f a bet�csere m�dszere. Enn�l a m�dszern�l a bet�ket kell csup�n kicser�lni, hogy megkapjuk a sz�, vagy a kifejez�s titkos jelent�s�t.
A kabbala tan�t�sait el�sz�r a 8. sz�zadban foglalt�k �r�s�ba s Sepher Jezira – A teremt�s k�nyve c�men. K�s�bb, a 13. sz�zadban az ib�riai f�lszigeten �lt rabbi, Mose ben Semtob de Leon �rta meg a Zhar –t azaz A F�ny k�nyv�t.
A f�ny k�nyve igen kiterjedt okkultista m�, mely a sz�mmisztik�n t�l foglalkozik a j�sl�ssal, a hal�l ut�ni �lettel, s�t m�g a l�lekv�ndorl�ssal is.
Mint l�thatjuk a zsid� kabbala mesterei igazi var�zsl�k voltak, vagy legal�bbis a zsid� legend�k szerint mindenk�ppen.

A G�lem k�sz�t�s technik�j�nak alapk�v�t egy bizonyos Elez�r rabbi �rta. E k�z�pkori mester, kinek m�vei k�z� sorolj�k a sokak �ltal Raziel angyal m�v�nek tartott misztikus k�nyveket, azzal j�rt �len a kabbala misztikum�ban, hogy isten titkos nev�t �s a teremt�s szav�t megfejtette. Tulajdonk�ppen ezzel tette lehet�v� a k�s�bbi mesterek sz�m�ra a G�lem k�sz�t�st.
Az els� dokument�lt G�lem k�sz�t� rabbi a 16. sz�zadban �lt Lengyelorsz�gban. Ez a szem�ly chelmi Elijah rabbi volt. A legenda szerint k�sz�tett egy G�lemet, mely azt�n a rabbi akarata ellen�re egyre nagyobbra �s nagyobbra n�t. Hogy meg�ll�tsa a f�ktelen n�veked�st, a rabbi a G�lem homlok�n az emeth (igazs�g) sz�b�l t�r�lte az aleph (e) bet�, mely �gy meth (azaz halott) sz�ra m�dosult. A g�lem ezek ut�n menten porr� omlott.

A G�lem k�sz�t�s legnagyobb mester azonban minden k�ts�get kiz�r�an a pr�gai Jehuda L�w ben Basael rabbi volt. A rabbi, hogy k�nny�tsen sanyargatott hittestv�rei sors�n a Moldova foly� agyagj�b�l gy�rta meg az ember form�j� szolg�t a G�lemet. A g�lemet nappal a rabbi rejtegette, �m �jszaka kiengedte �s a f�radhatatlan agyag-szolga elv�gezte a zsid�k munk�j�t. �gy pr�b�lt meg seg�teni a tanult rabbi testv�reinek. Azonban a rabbi a G�lemet is megsz�nta a sok munka elv�gz�se ut�n �s mivel am�gy is hasonl�tott egy emberhez, a rabbi megtan�totta �rni �s olvasni teremtm�ny�t. Ahogy a G�lem megismerte a val�di �letet a k�nyvekb�l egyre ink�bb el�gedetlenebb lett saj�t sors�val. M�r nem csak dolgozni akart, hanem sz�rakozni, utazni, j�tszani v�gyott.
�gy egy sz�p napon a G�lem kisz�k�tt a rabbi h�z�b�l �s az emberek k�z� ment. Term�szetesen az emberek megpr�b�lt�k elkergetni az agyag-sz�rnyeteget, aki d�h�ben puszt�tani �s tombolni kezdett. Mikor a v�ros apraja-nagyja �sszefogott az �ket terrorban tart� G�lem ellen, siker�lt megfutam�taniuk a G�lemet, aki soha t�bb� nem bukkant fel Pr�ga v�ros�ban.
1969-ben Isaac Bashevis Singer feldolgozta L�w rabbi t�rt�net�t egy kisreg�ny form�j�ban. A kisreg�ny a G�lem c�met kapta.
A kisreg�ny mely, II. Rudolf n�met-r�mai cs�sz�r uralkod�sa idej�n j�tsz�dik, a rabbi n�pe v�delm�ben alkotja meg a G�lemet, hiszen a zsid� lakoss�got pogromok vesz�ly fenyegeti, hiszen v�rv�dat emelnek ellen�k a Peszach szent �nnepe alatt. A rabbi megalkotja J�zsefet- a g�lemet, aki v�g�l leleplezi a h�tt�rben �rm�nykod� kapzsi n�met nemest �s �gy f�nyt der�t az igazs�gra. Sajn�latos m�don a n�p nem tudja befogadni megment�j�t, �gy a rabbi k�nytelen elpuszt�tani J�zsefet.
Igaz�b�l szinte ez az egyetlen olyan ismertebb kisreg�ny, melyben a G�lemet nem mint r�malakot �br�zolj�k. Ez ann�l is ink�bb figyelemre m�lt�, mert a 19. sz�zadi romantikus-r�mirodalom el�szeretettel �ll�totta k�zpontba a G�lemet, mint a gazd�j�t kiszolg�l� egy�gy� �s kegyetlen r�met.
Hozz�t�ve, hogy Isaac Bashevis Singer forr�sa autentikusabbnak kellett, hogy legyen, annak ellen�re, hogy m�ve gyakorlatilag a zsid� nacionalizmusnak szolg�ltatott ism�t alapot.