Farkasemberek

A rom�n falvakban nagyon r�gi legend�ja van annak, hogy a v�rsz�v� �s d�h�kben megvadult v�mp�rok farkass� k�pesek �tv�ltozni. A farkass� v�ltozott v�mp�rok pedig hihetetlen kegyetlens�ggel marcangolj�k sz�t �ldozataikat, akik vagy amelyek ut�n t�bbnyire csak foszl�nyok, �s v�rfoltok maradnak. Ennek a hiedelemnek az eredete nehezen magyar�zhat�, illetve k�vethet� nyomon, hiszen a valamikor az eg�sz eur�pai kontinensen elterjedt �les fog� ragad�z�k k�ztudottan nem v�rrel, hanem h�ssal t�pl�lkoznak. A farkasok t�bbnyire �ldozataik tork�t igyekeznek �tharapni, mert ez a leghat�konyabb �l�si m�d, r�ad�sul ezzel az esetleg n�luk j�val nagyobb test� – p�ld�ul szarvasmarha, bivaly, l� – �llatokkal is meglehet�sen gyorsan k�pesek v�gezni. A nyaki erek �tharap�sa sor�n pedig rengeteg v�r sz�kik ki a zs�km�nyb�l, �s azok gyakran eg�szen kiv�reznek. Tal�n ez volt az egyik t�nyez�, amely a farkasokat a v�mp�rmitol�gia elemei k�z� emelte.

B�r a farkasok t�bbnyire falk�kban, csoportokban �lnek, vannak k�z�tt�k egyed�l �l� �s vad�sz� p�ld�nyok is, amelyek n�melyike, vad�szter�let�n, komoly gondokat okozott az ott �l� falusiak k�r�ben, megd�zsm�lva azok h�zi�llatait. Ezen alapultak a mag�nyos farkasokhoz kapcsol�d� mes�k, val�s vagy v�lt t�rt�netek, amelyek az id�k sor�n mitikus legend�kk� fejl�dtek. E legend�k t�bbs�g�ben a mag�nyos farkas nemcsak rendk�v�l kegyetlen gyilkos, hanem hihetetlen m�rt�k� intelligenci�val is rendelkezik. Okoss�ga, ravaszs�ga miatt az emberek tehetetlenek vel�k szemben. Egyes mes�k szerint m�g a m�gia sem k�pes fogni rajtuk. Ugyancsak a v�mp�rhithez k�zel�ti a farkasokat �jszakai �letm�djuk, vagyis az, hogy id�nk�nt az �j leple alatt vad�sznak, valamint vony�t�, n�ha val�ban eg�szen f�ld�nt�linak hat� hangjuk. B�r az eredeti, a Balk�non kialakult v�mp�rt�rt�netekben m�g sz� sincs arr�l, hogy a v�mp�rok �jszakai �letet �ltek volna, �m a XIX. sz�zadi romantikus elk�pzel�sek m�r az �jszaka vil�g�ba helyezt�k �t �ket.

A falk�ban �l� farkasok szervezetten, k�z�sen is k�pesek elejteni zs�km�nyukat, e tulajdons�gukkal m�r r�g�ta b�mulatba �s f�lelembe ejtett�k a vel�k egy t�jon �l� embereket. A n�ha rendk�v�l hideg kelet-eur�pai telek v�g�re a farkasok m�r alig tal�ltak maguknak elegend� t�pl�l�kot, ez�rt egyes csoportjaik bemer�szkedtek az emberek �ltal s�r�bben lakott ter�letekre, �s k�pesek voltak emberekre is r�t�madni. Ezek az esetek alak�tott�k ki azut�n azt a hiedelmet, hogy a farkasok b�rmikor megt�madj�k az embereket, pedig �lelemb�s�g idej�n ink�bb elker�lik �ket.

A kelet-eur�pai mondavil�gban nemcsak a v�mp�rok, hanem bizonyos emberek is k�pesek farkass� v�ltozni. Ezek az emberek sz�let�s�k – esetleg sz�let�si rendelleness�g folyt�n – bels� k�nyszer hat�s�ra farkass� v�lnak �s �llatokat (juhokat, marh�kat) marcangolnak sz�t. Emberre csak akkor t�madnak, ha farkass� v�ltoz�suk idej�n valaki r�juk t�mad, �s emiatt szorult helyzetbe ker�lnek. Az emberfarkas legend�ja szint�n a k�z�pkorban sz�letett. Ezen elk�pzel�sek szerint az emberfarkas felt�n�se a Hold v�ltoz�s�hoz kapcsol�dik. Az emberfarkas harap�s�val viszi �t a fert�z�st az eg�szs�ges testre, ennyiben pedig rokon a v�mp�rral. Az emberfarkas jelenl�t�t �ldozataik, az �llatok mindig meg�rzik:

"A p�sztor kiment tizenk�t �kr�vel a hegybe. K�zel�kben, az erd� m�ly�n pedig h�rom farkas lapult meg. Halkan, osonva k�zeledtek ezek a farkasok az �krek fel�, de m�g mindig el�g messze voltak, az emberek nem l�tt�k �ket, de az �krek meg�rezt�k, hogy j�nnek a farkasok. Amikor m�r a k�zelbe �rtek, az egyik �k�r a legk�zelebbi farkasra t�madt, felvette a szarv�ra, kilyukasztotta �s �tsz�rta a szar�val azt a farkast az �k�r. De nem tudott futni vele, mert neh�z volt a farkas, �s ez�rt leeresztette, a farkas pedig felkelt �s elfutott. M�snap azt�n mondt�k, hogy meghalt egy ember a szomsz�d faluban, �s hogy a halottat egy �k�r sz�rta �t a szarv�val. �gy bizonyosodott be; hogy az a halott el�tte egy emberfarkas volt. "

A farkass� v�ltozni k�pes embereknek az emberfarkasn�l j�val vesz�lyesebb v�ltozatait a rom�n hiedelemvil�g lupinoknak – a latin lupus, vagyis farkas sz�b�l ered – nevezt�k, amelyet magyarra v�rfarkasnak szok�s ford�tani. A v�rfarkasokhoz kapcsol�d� mond�k m�r j�val szorosabban k�t�dnek a v�mp�rlegend�khoz, mint az emberfarkasok. A v�rfarkasok ugyanis a v�mp�rok haland� ellenfelei. E hiedelmek szerint vannak olyan emberek, akik – ak�rcsak az emberfarkasok sz�let�s�kn�l fogva, bels� k�nyszer hat�s�ra, v�rsz�v� farkasokk� v�ltoznak, �m nem t�rik meg a maguk k�rnyezet�ben a v�mp�rokat, akikkel a v�r, �s ezzel az �leter� megszerz�s�ben riv�lisok. Id�nk�nt �d�z, igencsak �d�z harcba ker�lnek egym�ssal. R�ad�sul a v�rfarkasok m�lt� ellenfeleik a v�mp�roknak, hiszen rendelkeznek azok minden alapvet� tulajdons�g�val, harciass�guk �s tal�l�konys�guk folyt�n pedig k�pesek el�zni a v�mp�rokat, s�t, hal�losan megsebes�teni is.

A rom�n hiedelemvil�g egy harmadik �tv�ltoz�sra k�pes emberi eredet� l�nye a prikolics. A prikolicsok is olyan emberek, akik sz�let�s�kn�l fogva �s bels� k�nyszer hat�s�ra v�ltoznak �llatt�. A prikolicsok azonban az emberfarkasokn�l �s a v�rfarkasokn�l j�val t�bb alakv�ltoz�sra k�pesek. T�bbnyire olyan kutya alakj�ban jelennek meg, amelyek a k�rnyezet�kben elpuszt�tj�k a t�bbi kuty�t, de a prikolics emellett k�pes farkas, macska, s�t b�ka alakj�ban is megjelenni. Leggyakrabban azonban m�gis s�rga kutya form�j�ban �lt testet. A prikolics k�pess�g�vel rendelkez� embert m�r a sz�let�se jelzi, mivel t�bbnyire hegyes, sz�jb�l kit�remked� fogakkal, illetve farokkal, farok-kezdem�nnyel j�n a vil�gra. �llatt� v�ltoz�sa idej�n m�rhetetlen�l agressz�vv� v�lik, az �tj�ba ker�l� embereket �s �llatokat sz�tmarcangolja. Rendk�v�l intelligens, er�s �s er�szakos, ez�rt a v�dekez�s vele szemben szinte lehetetlen:

"A prikolics �gy lesz, hogy van egy ember, �s h�romszor kecskebucs�zik a fej�n kereszt�l, no �s akkor s�rga kuty�v�, farkass� vagy macsk�v� v�ltozik. A prikolics minden embert megt�mad, megront �s elpuszt�t, aki csak ilyenkor az �tj�ba ker�l. Az ember csak egy m�don v�dekezhetik ellene, ha siker�l megsz�rnia – �s a v�r ki is folyik akkor abb�l a megsz�rt prikolicsb�l, mert akkor az el fog t�nni. Ha nem folyik ki a v�r teljesen bel�le, akkor vissza fog t�rni �s az embereket akiket kap, asszonyt, embert, mindenkit megt�mad. Ha �jra megsz�rja akkor valaki, akkor r�gt�n visszav�ltozik emberr�, de ha nem siker�l ekkor megsz�rni, akkor teljesen �sszet�pi az asszonyt vagy az embert."

Ha a prikolicsot siker�l megsebezni �s kibuggyan a v�re, akkor k�ptelenn� v�lik a tov�bbi t�mad�sra, �s visszav�ltozik emberr�. A k�z�pkori rom�n emberek ez�rt prikolicsoknak tartott�k mindazokat a nyomorult embereket, akik valamilyen sz�rny� sebhellyel voltak k�nytelenek le�lni az �let�ket. R�ad�sul, ha ezek a sebek nehezen hegedtek be, gennyedztek vagy fek�lyesedtek, akkor ebben annak a bizonys�g�t l�tt�k, hogy ezek a szerencs�tlenek m�g mindig akt�v prikolicsok, �gy szerencs�sebb esetben csak kik�z�s�tett�k �ket, �m valamilyen megmagyar�zhatatlan vesz�ly eset�n id�nk�nt lincsel�s �ldozataiv� is v�lhattak.

"A prikolics t�rt�nete sz�jr�l sz�jra j�rt. El�fordult, hogy egy �regasszony hal�lakor nagy d�gv�sz �t�tt ki a faluban. Addig tanakodtak a der�k emberek, am�g kider�tett�k, hogy valaki az �lm�ban megl�tta az �regasszonyt, hogy az okozza a v�szt. Erre mi volt a teend�? M�snap vagy harmadnap hallottuk, hogy fel�st�k a s�rt, �s persze el volt mozdulva a s�rban a test, akkor be�t�ttek egy szeget a sz�v�be, t�skebokorral lefedt�k, azt petr�leummal le�nt�tt�k �s felgy�jtott�k, �s csod�latos m�don megsz�nt a marhav�sz. "

Az emberfarkasok �s v�rfarkasok legend�i gyakorta �sszemos�dva jelentek m�r meg a XIX. sz�zad m�sodik fel�ben felt�n� r�mt�rt�netekben, kalandreg�nyekben �s horrorokban. Az izgalmas lehet�s�geket rejt� t�mak�rt a film is hamarosan felfedezte a maga sz�m�ra. Mindm�ig a legh�resebb ilyen filmalkot�ss� Mike Nichols amerikai rendez� Wolf, vagyis Farkas c�m� m�ve v�lt, amelynek farkasemberr� v�l� f�h�s�t Jack Nicholson k�l�n�sen h�tborzongat� er�vel volt k�pes megjelen�teni. A film t�rt�nete szerint Will, a kiad� szerkeszt� egy sebes�lt farkas harap�sa k�vetkezt�ben teliholdvil�gos �jszak�kon farkask�nt kezd el viselkedni. A t�rt�net alapgondolata abb�l indul ki, hogy az ember n�ha k�nytelen r��bredni arra, hogy milyen kev�s benne az emberi tulajdons�g, �s milyen m�ly szakad�kok v�lasztj�k el �tlagos embert�rsait�l.