worldofdemons
worldofdemons
Men
 
Bejelentkezs
Felhasznlnv:

Jelsz:
SgSg
Regisztrci
Elfelejtettem a jelszt
 
Cikkek
 
Hnyan jrtatok itt?
Induls: 2009-02-13
 
Kiemelt oldalak

Kiemelt oldalak:

 

 

 

 

 

 
Magyar UFO jelensgek

Magyar UFO kutatsi kzpont:

 

 

 
Vmprok
Vmprok : A Vrszv denevrek

A Vrszv denevrek

tikosi  2009.02.26. 19:30

A Vrszv denevrek(rszlet a Vmprok vilga c. knyvbl)


Vrszv denevrek

 

 

A vmprlegendk kialakulsnak egyik meghatroz alapja, hogy tbb olyan llatfaj is l a Fldn, amely ms llnyek vrnek szvsval tpllkozik. Ezeknek tbbsge rovarfaj, de vannak Dl-Amerikban nagyobb test llatok, a vrszop denevrek, amelyek ksles metszfogaikkal szintn a vrszvsra szakosodtak. Az emlsllatok kzl egyedl a denevrek kpesek replni. Mells vgtagjaikon a msodiktl kezdve valamennyi ujjuk ersen meghosszabbodott, s kzttk, valamint a trzs oldala kztt egy vkony brred (gynevezett vitorla) tallhat, amely a hts lbakra s a farokra is kiterjed. E brred miatt a denevrek a fldn csak gyetlenl tudnak mozogni. jszakai letmdot folytatnak, napkzben bvhelyeiken: faodvakban, barlangokban vagy padlsokon fejjel lefel csngenek. Fogazatuk elklnlt metsz-, szem- s rlfogakbl ll, de mindegyik fog thegyes. Ltsuk ltalban gyenge, ultrahangok segtsgvel tjkozdnak a sttben oly mdon, hogy az ltaluk kibocstott ultrahang az elje kerl trgyakrl, rovarokrl visszaverdik, s ezt rzkelik.

jszakai letmdjuk, egrszer testk, csodlatos szabs s stt szn szrnyuk, legtbbszr rt, idnknt egyenesen visszataszt pofjuk, illetve kellemetlen csikorgsra emlkeztet hangjuk miatt vltak frtelmess a rgi emberek szemben. A kzpkori vilgkpben az angyalok s a j szellemek galambszrnyakon emelkednek a magasba, ellenben az rdgk s a dmonok denevrszrnyakkal rpkdnek. A szrnyetegeket s a srknyokat is egytl egyig denevrszrnyakkal kpzeltk el, illetve brzoltk a korabeli festmnyeken. Ezek a kpek igen nagy hatssal voltak a kzpkori emberek fogkony lelkre, a babonkra hajlamos np gondolkodsra. A denevrekkel szembeni ellenszenvet teht alapveten klsejk, valamint jszakai letmdjuk motivlta s nem tpllkozsi szoksaik, hiszen a denevrfajok tbbsge (Eurpban valamennyi vlfajuk!) rovarev ragadoz, a fknt zsiban lv vltozataik kztt sok a gymlcsev (ilyen pldul a legnagyobb test denevr: a repl kutya), s csak Dl-Amerikban tallhatk olyan denevrfajok, amelyek ha nem tallnak ppen ms tpllkot, akkor sajtosan mdosult nyelvk rvn ms llatok vrnek kiszvsra is kpesek. Gesner, a XVIII. szzadban lt nmet termszettuds igyekezett utnajrni a vrszv denevrekkel kapcsolatos mendemondknak, s ehhez a Dl-Amerikban megtelepedett hittrt szerzetesek beszmolit hasznlta fel:

"Az j fldnek ama vidkn a spanyolokat nagyon gytrtk a denevrek; ha az alvt szrevtlenl megmartk, hallra vrzett, s mr tbb ilyen mdon szerencstlenl jrt ldozatot talltak. Ha ez az llat tykot, vagy kakast tall a szabadban, karmval tstnt a tarajba kapaszkodik s megli. Indinak [Dl-Ameriknak] tbb rszben akadtak a spanyolok akkora denevrekre, melyek nem voltak kisebbek a vadgalambnl, s ha jszaknak idejn rjuk lttek, mrges harapsukkal skett tettk ket, gyhogy el kellett futniuk. Ilyen denevrek laknak igen nagy mennyisgben Vraba [Kuba] szigetn is; ez az jvilg legnagyobb szigete. Ezek sem kisebbek az emltetteknl, s mint nhny spanyol tapasztalta, ppen olyan veszedelmesek. Ancisus, a perjel, szintn brt ott s mikor krdezskdtem tle mrges harapsukrl, elmondta, hogy egyik nyri napon a nagy melegben kitakarta combjt. A denevr megmarta, de a seb semmivel sem volt veszlyesebb, mintha ms, nem mrges llat harapta volna meg. De msok azt mondjk, hogy a marsuk nagyon mrges, azonban tengervzzel kimosva, tstnt meggygyul."

Gesner idzett szvegben is feltnnek a denevrekkel kapcsolatban ltalnosan elterjedt eltletek. Ma mr bizonyosan llthat, hogy egy vrszv denevr sem kpes hallra marni nagytest ldozatait, st, berik a szabadban l llatok vrnek tbbnyire rtalmatlan megcsapolsval. Radsul a vmprnak elnevezett, Dl-Amerikban l, alig 16 centimteresre megnv, igaz, meglehetsen csf denevrfaj veszlytelen, hiszen kizrlag rovarokkal s gymlcskkel tpllkoznak, elnevezsk tvedsen alapszik. A vrszv, vagy vrszop denevrek egy msik fajhoz tartoznak, s kizrlag Kzp- s Dl-Amerikban, azon bell is fknt Brazlia terletn lnek. Magtl rtetden nem lehettek a kzpkori Eurpban kialakult vmprmtosz elindti.

A vrszop denevrek a krtysorrak csaldjhoz tartoznak, amelyeket az orrnylsuk kerletn tallhat hrtys fggelkekrl neveztek el. Szemeik jellegzetesen nagyok s dlledtek. Fleg odvas fkon, a plmk szles levelei kztt, illetve barlangokban s pletek stt zugaiban hzdnak meg. Ezek a vrszop llatok kiterjesztett szrnyaikkal is legfeljebb negyven centi szlesek, bundjuk vrhenyes vagy barna, s rendszerint nagyobb csapatokban lnek. A hres s jeles termszettuds, Alexander von Humboldt (1769-1859) egyik mvben rszletesen beszmolt a vrszv denevrekkel kapcsolatos szemlyes tapasztalatairl:

"Ha a nap forr hevt fl is vltja az e tjon mindig egykppen hossz jszaka hvssge, l s marha akkor sem pihenhet nyugalomban. Mikor ezek az llatok elalusznak, szrny denevrek vmprmdra szvjk ki a vrket, belekapaszkodnak a htukba s knnyen gennyed sebeket marnak rajtuk, melyekbe sznyog, lgy, bgly s sokfle szr bogr rakja kukact. (…) Mint rendesen, most is, az jszaka nagyobb felben hatalmas denevrek rpkdtek fgggyaink fltt, az ember minden pillanatban azt hitte, hogy az arcba kapnak. (…) Nem sokkal ksbb a fgggyaink krtt rpds valamelyik szrny denevr megmarta kutynkat az orrn, vagy ahogyan a bennszlttek mondjk, megszrta. Hossz farkuk volt, de azt hiszem, hogy a hrtysorrakhoz tartoz llatok voltak, mert ezeknek szemlcss nyelvk van, s ez olyan szveszkz, hogy jelentkenyen sszeszkthetik. A seb kicsiny s kerek volt. A kutya vszesen vlttt, nyilvn nem annyira a fjdalom miatt, hanem mert nagyon megriasztottk a fgggyunk all kirppen denevrek. (…) Klnben is a seb nem veszedelmes, a fjdalom is annyira jelentktelen, hogy az ember csak akkor bred fl, amikor a vmpr mr elrplt. "

A vrszv denevrek tbbsge is csak lelemszegny idszakokban vetemedik ms llnyek vrnek kiszvsra. Olyan hideg idszakokban, amikor nem tall magnak elegend rovart vagy gymlcstpllkot. Az ilyen idszakokban valsggal hez llatok nagy rajokban rplnek ki rejtekhelyeikrl s prblnak meg melegvr llatok vrnek kiszvsval a ltfenntartsukhoz megfelel mennyisg tpllkhoz jutni. Egy msik jeles termszettuds s fldrajzi utaz, Hermann Burmeister (1807-1892) gy rt errl a XIX. szzadban megjelent, Brazlirl s Argentnrl szl egyik mvben:

"Oly mohn s nfeledten adjk neki magukat a vrszvsnak, hogy a csapat rei nemegyszer felfedezik s elcspik ket. Hogy az embert is megtmadtk volna, nincs rla biztos tudomsom, nem tallkoztam mg olyan emberrel, akit a vmpr megharapott volna. Az sem tudhat vgleges bizonyossggal, hogy miknt szvja a vrt. Az ktsgtelen, hogy flig nyitott szrnyakkal l ldozatra, kiss szttolja a szrt, s szemlcss llt ersen a brre szortva, elkezdi szvni a vrt. A seb kicsiny, sekly gdr, egyltaln nem hasonlt a szrt sebhez. Azt hiszem, hogy elbb kiss felszopja a brt, aztn a duzzadst leharapja kt hegyes fels metszfogval. A haraps utn bell vrzs sohasem ers."

Gyakran felvetdik az a krds, hogy miknt vltak a denevrmtoszok szerepli emberr? Erre vonatkozan szmos, gyakran egymsnak is ellentmond elkpzels alakult ki. A leggyakoribb legendk szerint a vmprok eredetileg nem emberi, hanem denevr formjban jelentek meg a Fldn. Ezek a vmprok idegen, gonosz vilgbl jtt szrnyek voltak, akik a termszetben is megtallhat denevrek kpt ltttk magukra, s ezzel sikerlt elrejtzkdnik a fldi halandk kvncsi szemei ell. A kls vilgbl rkezett denevrek, vagyis vmprok nagyok voltak, m rendkvl vkonyak, repls kzben gy nztek ki, mint ahogyan a fldi denevrek, de miutn leszlltak, a felhajthat szrnyaik pont olyannak ltszottak, mint a kinyjtott emberi karok. Nagy, kidlledt vrs szemeik a vr sznt mutattk, szrtelen s spadt pofjuk pedig a halott emberek viaszos brzatt vette fl. Azrt vlasztottk – a hiedelmek szerint – teht az nmagukat szolgl, idegensgket leplezni igyekv vmprok a denevrek alakjt fldi megjelensk szmra, mert a denevrek az alkonyati fnyben nagyon hasonltanak az emberekre.

 
Ms
 
Trsalg
Nv:

zenet:
:)) :) :@ :? :(( :o :D ;) 8o 8p 8) 8| :( :'( ;D :$
 
Levlkld

rj nekem!!!


 
Mgia
 
Bannernk
 
Kp

Kpek:

 
Zene
 

Hímes tojás, nyuszipár, téged vár a Mesetár! Kukkants be hozzánk!    *****    Dryvit, hõszigetelés! Vállaljuk családi házak, nyaralók és egyéb épületek homlokzati szigetelését! 0630/583-3168    *****    Nagyon ütõs volt a Nintendo Switch 2 Direct! Elemzést a látottakról pedig itt olvashatsz!    *****    Elkészítem születési horoszkópod és ajándék 3 éves elõrejelzésed. Utána szóban minden kérdésedet megbeszéljük! Kattints    *****    Könyves oldal - egy jó könyv, elrepít bárhová - Könyves oldal    *****    20 éve jelent meg a Nintendo DS! Emlékezzünk meg ról, hisz olyan sok szép perccel ajándékozott meg minket a játékaival!    *****    Ha érdekelnek az animék,mangák,videojátékok, japán és holland nyelv és kultúra, akkor látogass el a személyes oldalamra.    *****    Dryvit, hõszigetelés! Vállaljuk családi házak, nyaralók és egyéb épületek homlokzati szigetelését! 0630/583-3168 Hívjon!    *****    Könyves oldal - Ágica Könyvtára - ahol megnézheted milyen könyveim vannak, miket olvasok, mik a terveim...    *****    Megtörtént Bûnügyekkel foglalkozó oldal - magyar és külföldi esetek.    *****    Why do all the monsters come out at night? - Rose Harbor, a város, ahol nem a természetfeletti a legfõbb titok - FRPG    *****    A boroszkányok gyorsan megtanulják... Minden mágia megköveteli a maga árát. De vajon mekkora lehet ez az ár? - FRPG    *****    Alkosd meg a saját karaktered, és irányítsd a sorsát! Vajon képes lenne túlélni egy ilyen titkokkal teli helyen? - FRPG    *****    Mindig tudnod kell, melyik kikötõ felé tartasz. - ROSE HARBOR, a mi városunk - FRPG    *****    Akad mindannyijukban valami közös, valami ide vezette õket, a delaware-i aprócska kikötõvárosba... - FRPG    *****    boroszkány, vérfarkas, alakváltó, démon és angyal... szavak, amik mind jelentenek valamit - csatlakozz közénk - FRPG    *****    Why do all the monsters come out at night? - Rose Harbor, a város, ahol nem a természetfeletti a legfõbb titok - FRPG    *****    why do all monsters come out at night - FRPG - Csatlakozz közénk! - Írj, és éld át a kalandokat!    *****    CRIMECASESNIGHT - Igazi Bûntényekkel foglalkozó oldal    *****    Figyelem, figyelem! A második vágányra karácsonyi mese érkezett! Mesés karácsonyt kíván mindenkinek: a Mesetáros