A kelet-eur�pai mondavil�gban nemcsak a v�mp�rok, hanem bizonyos emberek is k�pesek farkass� v�ltozni. Ezek az emberek sz�let�s�k – esetleg sz�let�si rendelleness�g folyt�n – bels� k�nyszer hat�s�ra farkass� v�lnak �s �llatokat (juhokat, marh�kat) marcangolnak sz�t. Emberre csak akkor t�madnak, ha farkass� v�ltoz�suk idej�n valaki r�juk t�mad, �s emiatt szorult helyzetbe ker�lnek. Az emberfarkas legend�ja szint�n a k�z�pkorban sz�letett. Ezen elk�pzel�sek szerint az emberfarkas felt�n�se a Hold v�ltoz�s�hoz kapcsol�dik. Az emberfarkas harap�s�val viszi �t a fert�z�st az eg�szs�ges testre, ennyiben pedig rokon a v�mp�rral. Az emberfarkas jelenl�t�t �ldozataik, az �llatok mindig meg�rzik:
"A p�sztor kiment tizenk�t �kr�vel a hegybe. K�zel�kben, az erd� m�ly�n pedig h�rom farkas lapult meg. Halkan, osonva k�zeledtek ezek a farkasok az �krek fel�, de m�g mindig el�g messze voltak, az emberek nem l�tt�k �ket, de az �krek meg�rezt�k, hogy j�nnek a farkasok. Amikor m�r a k�zelbe �rtek, az egyik �k�r a legk�zelebbi farkasra t�madt, felvette a szarv�ra, kilyukasztotta �s �tsz�rta a szar�val azt a farkast az �k�r. De nem tudott futni vele, mert neh�z volt a farkas, �s ez�rt leeresztette, a farkas pedig felkelt �s elfutott. M�snap azt�n mondt�k, hogy meghalt egy ember a szomsz�d faluban, �s hogy a halottat egy �k�r sz�rta �t a szarv�val. �gy bizonyosodott be; hogy az a halott el�tte egy emberfarkas volt. "

A farkass� v�ltozni k�pes embereknek az emberfarkasn�l j�val vesz�lyesebb v�ltozatait a rom�n hiedelemvil�g lupinoknak – a latin lupus, vagyis farkas sz�b�l ered – nevezt�k, amelyet magyarra v�rfarkasnak szok�s ford�tani. A v�rfarkasokhoz kapcsol�d� mond�k m�r j�val szorosabban k�t�dnek a v�mp�rlegend�khoz, mint az emberfarkasok. A v�rfarkasok ugyanis a v�mp�rok haland� ellenfelei. E hiedelmek szerint vannak olyan emberek, akik – ak�rcsak az emberfarkasok sz�let�s�kn�l fogva, bels� k�nyszer hat�s�ra, v�rsz�v� farkasokk� v�ltoznak, �m nem t�rik meg a maguk k�rnyezet�ben a v�mp�rokat, akikkel a v�r, �s ezzel az �leter� megszerz�s�ben riv�lisok. Id�nk�nt �d�z, igencsak �d�z harcba ker�lnek egym�ssal. R�ad�sul a v�rfarkasok m�lt� ellenfeleik a v�mp�roknak, hiszen rendelkeznek azok minden alapvet� tulajdons�g�val, harciass�guk �s tal�l�konys�guk folyt�n pedig k�pesek el�zni a v�mp�rokat, s�t, hal�losan megsebes�teni is.

Az emberfarkasok �s v�rfarkasok legend�i gyakorta �sszemos�dva jelentek m�r meg a XIX. sz�zad m�sodik fel�ben felt�n� r�mt�rt�netekben, kalandreg�nyekben �s horrorokban. Az izgalmas lehet�s�geket rejt� t�mak�rt a film is hamarosan felfedezte a maga sz�m�ra. Mindm�ig a legh�resebb ilyen filmalkot�ss� Mike Nichols amerikai rendez� Wolf, vagyis Farkas c�m� m�ve v�lt, amelynek farkasemberr� v�l� f�h�s�t Jack Nicholson k�l�n�sen h�tborzongat� er�vel volt k�pes megjelen�teni. A film t�rt�nete szerint Will, a kiad� szerkeszt� egy sebes�lt farkas harap�sa k�vetkezt�ben teliholdvil�gos �jszak�kon farkask�nt kezd el viselkedni. A t�rt�net alapgondolata abb�l indul ki, hogy az ember n�ha k�nytelen r��bredni arra, hogy milyen kev�s benne az emberi tulajdons�g, �s milyen m�ly szakad�kok v�lasztj�k el �tlagos embert�rsait�l.