�ltal�ban aur�nak nevezz�k azt a l�thatatlan energiaburkot, amely minden ember test�t k�r�lveszi. A k�l�nb�zõ vall�sok �s ezoterikus tudom�nyok m�s kifejez�sekkel �rj�k le ugyanazt a jelens�get. �n a REIKI hagyom�nyai szerinti elnevez�seket haszn�lom. Az aura feladata az, hogy v�dje a test�nket a k�lsõ energi�kt�l. Alapvetõen minden gondolat vagy �rz�s energi�t mozg�s�t pozit�v vagy negat�v ir�nyban. Ezen energi�k ellen v�d benn�nket az aur�nk. M�sr�sz az aur�nk egyfajta inform�ci� feldolgoz� �s t�rol� funkci�t is megval�s�t. A r�gi eml�kek �s fontos hat�sok gyakran �vekig l�that�ak az aur�ban. Az aur�ban t�roljuk az isteni energi�t, amit �lland�an felvesz�nk az univerzumb�l, hogy a test�nket a fizikai val�s�gban eg�szs�gesen tudjuk tartani. Az anyagi atomokb�l fel�p�tett test�nk azonnal sz�tbomlik, amikor megszûnik az aur�nk form�l� ereje. Az �let�nk fontos r�sze teh�t az aura.

Csakr�k

Az aur�n sz�mos u.n. csakra tal�lhat�, amelyet �rv�nylõ csatornak�nt lehet elk�pzelni. Ezeken a csatorn�kon jut a test�nk �s az aur�nk a kozmikus energi�hoz. A sok csakra k�z�l a gerinc ment�n tal�lunk h�t fontos csakr�t, amelyek �llapota d�ntõ lehet az eg�szs�g�nk szempontj�b�l. Minden csakra az aura egy meghat�rozott r�teg�hez kapcsol�dik �s minden csakra egy sz�nnel azonos�that�.

	1. Gy�k�rcsakra (Muladhara) A fizikai vil�ghoz kapcsol�d� legals� csakra, amely az aura legals� u.n. �tertest r�teghez kapcsol�dik. Ez az �tertest a fizikai test�nk h�romdimenzi�s tervrajza. Ennek a tervnek alapj�n maradnak a hely�k�n a test�nkben az atomok. A gy�k�rcsakra sz�ne a v�r�s �s k�zvetlen�l a mell�kvese mirigy mûk�d�s�re hat. Az itt be�raml� energia a gerincoszlopot �s a vese t�j�k�t l�tja el energi�val.
	2. Keresztcsonti vagy l�pcsakra (Svadhishthana) A m�sodik csakra az �rzelmi test r�teghez kapcsol�dik az aur�ban. Ez a r�teg az �rzelmeinknek megfelelõen v�ltoz� sz�nû foltokat tartalmaz. Ezek �lland�an v�ltoz� �s esetenk�nt az aur�b�l t�voz� energiamint�k. Ennek a csakr�nak a sz�ne a narancsv�r�s sz�n. A keresztcsonti csakra a nemzõszervekkel van kapcsolatban.
	3. Napfonatcsakra (Manipura) A harmadik csakra a ment�lis test r�teghez kapcsolhat�. Ez a r�teg a gondolatok �s ment�lis folyamatok t�rol� helye. Itt alakulnak a gondolataink energetikai mint�i. Ezek a t�bbnyire ragyog� s�rga sz�nû mint�k a fej k�r�l hoznak l�tre egy gl�ri�t, de az eg�sz test�nket is k�r�l veszi kb. 7-20 centim�teres t�vols�gig. Ennek a csakr�nak a sz�ne a s�rga �s a gyomor k�rny�k�n l�võ szerveket befoly�solja.
	Az als� h�rom csakra �s aurar�teg a fizikai vil�gban l�tezõ energiarendszerek, amelyek szoros kapcsolatban vannak a l�that� fizikai test�nkkel.
	4. Sz�vcsakra (Anahata) A negyedik csakra az asztr�lis r�teghez kapcsol�dik. Ez a r�teg egyfajta �tv�zete az als� h�rom �s a felsõ h�rom r�tegnek. Az asztr�ltest k�ti �ssze a fizikai jellegû r�tegeket a szellemi, lelki jellegû r�tegekkel. Ez a r�teg sokkal mozg�konyabb, mint az als� h�rom. Itt gyakran nagy energia form�k mozognak �s nem csak az aur�n bel�l. A sz�vhez kapcsol�dik az szeretet energi�ja �s �rz�se. Ez�rt az egym�st szeretõ emberek gyakran az asztr�ltest�ket �sszek�tik energiasz�lakkal. Egy kapcsolat megszûn�sekor ezek a sz�lak elszakadnak. A sz�vcsakra sz�ne a z�ld �s sz�vhez kapcsol�d� szervekre van hat�ssal.
	5. Torokcsakra (Vishuddha) Az �t�dik csakra az u.n. �teri minta r�tege. Ez a szint nem anyagi. Az �tertest eredeti terv�t tartalmazza. Egy t�k�letes terv, amely alapj�n a fizikai szint elk�sz�l. Betegs�gek, torzul�sok sor�n ezt a r�teget kell kijav�tani, hogy innen lefel� �tad�dhasson a tiszta inform�ci� a fizikai testnek. A torokcsakra sz�ne k�k �s a torok k�rny�ki szervekre van hat�sa.
	6. Harmadikszem-csakra (Ajna) A hatodik csakra a mennyei testhez kapcsol�dik. A mennyei test�nk seg�ts�g�vel - medit�ci� k�zben - k�pesek vagyunk kapcsolatot teremteni az univerzum spiritu�lis l�nyeivel. Angyalokkal, m�s emberek lelk�vel, a magasabb �nnel. Ez a csakra indig�k�k sz�nû �s az agyalapi mirigyhez k�tõdik.
	7. Koronacsakra (Sahasrara) A hetedik csakra a keterikus szinttel van kapcsolatban. Ha valaki erre a szintre emeli a tudat�t, akkor tudat�ra �bred�nk, hogy egyek vagyunk a teremtõ Istennel. Ez a r�teg egy nagyon rugalmas �s erõs r�teg, amely az als�bb r�teget is v�di a k�lsõ energi�kt�l. M�rete egy�nektõl f�ggõen 0,75 - 1,5 m�terrel terjedhet t�l a fizikai test�nk�n. Egy nagy aranyl� toj�sh�jhoz hasonl� k�pzõdm�ny, amely elk�pzelhetetlen�l magas frekvenci�n rezeg. A koronacsakra sz�ne a feh�r �s a tobozmirigyre van hat�sa.

Mell�kcsakr�k

A test�nk�n sz�mos kisebb csakra tal�lhat� m�g. Ezek k�z�l jelentõsebbek a k�t teny�r k�zep�n �s a k�t talp k�zep�n l�võ csakr�k. A REIKI beavat�sakor a tan�tv�ny koronacsakr�j�t�l a sz�vszakr�n kereszt�l a k�t teny�r csakr�j�ig egy csatorn�t hangol be a mester. Ezen a csatorn�n azut�n a beavatott b�rmikor annyi energi�t k�pes k�zvet�teni, amennyire sz�ks�g van. Ez a csatorna lehetõv� teszi azt is, hogy a beavatott szem�ly is r�szes�lj�n az �tmenõ energi�b�l.

A csakr�k �s az aura teh�t egy bonyolult rendszer alapj�n mûk�dnek �s a nagyon magas rezg�ssz�m� energi�kat transzform�lj�k le az alacsonyabb rezg�sû fizikai szintre. A szervezet�nk a fizikai anyagot csak akkor k�pes be�p�teni a testbe, ha ez a magasabb rezg�sû inform�ci� is a megfelelõ form�ban a rendelkez�s�re �ll.

Az aura �rz�kel�se

Az aura �rz�kel�se az emberek sz�m�ra kicsit misztikusnak tûnik, pedig a r�gi idõkben sokan term�szetes m�don l�thatt�k az aura sz�neit. Erre utalnak azok a k�pek, amelyeken a szent emberek feje k�r�l gl�ri�t rajzoltak. Az indiai mûalkot�sokon gyakran a csakr�k is megjelennek a megfelelõ sz�nekkel �br�zolva. Feltehetõen ahogy egyre gyorsabb lett az �let�nk �s egyre t�bb fizikai f�ny �r benn�nket (l�mp�k, TV, sz�m�t�g�p monitor) - a l�t�sunk beszûk�l �s nem �rz�kelj�k a halv�nyabb f�nyeket, sz�neket. Azok az emberek, akik a term�szetben �lnek m�g mindig k�pesek l�tni az erõs �s nagy aur�t. A legt�bb �llat is m�s tartom�nyban �rz�keli a vil�got. P�ld�ul a kuty�k �szlelik az emberi aur�ban lej�tsz�d� folyamatokat.

Nagyon izgalmas lenne a kisgyerekek aural�t�s�t vizsg�lni, mert a saj�t tapasztalataim alapj�n mondhatom, hogy a gyerekek is l�tj�k a sz�neket �s a form�kat az aur�ban, csak k�sõbb mi felnõttek leszoktatjuk errõl õket. Lehet, hogy mindenki l�tn� az aur�t, ha az iskol�ban fejleszten�k ezt a k�pess�get ?

Belsõ l�t�s

N�h�ny k�l�nleges k�pess�gû ember medit�ci�s �llapotban is k�pes „l�tni" m�sok aur�j�t. Ilyenkor tal�n nem is l�t�sr�l kell besz�lni, hanem az �rz�kel�s kiterjeszt�s�rõl. A REIKI-vel foglalkoz�kn�l ez szinte mag�t�l kifejlõdik az idõ m�l�s�val �s gyakorl�ssal pontos�that� az �szlel�s. Sajnos az �szlel�s nem objekt�v, mert az �szlelõ egy�ni �rz�sei nagyon zavarhatj�k a megfigyelt esem�nyeket. �gy nem szabad diagnosztiz�lni, mert a hamis megfigyel�st k�sõbb a megfigyelt szem�ly annyira elfogadhatja, hogy megteremti az elk�pzelt betegs�geket mag�nak.

K�lsõ l�t�s

Ennek a m�dszernek az a l�nyege, hogy a szem�nk �rz�kel�si tartom�ny�t kisz�les�tj�k. Sok gyakorl�ssal el�rhetõ valami halv�ny burok �szlel�se az emberek k�r�l, de itt is nagyon sok a szubjekt�v t�nyezõ. Viszont erre minden ember k�pes �s csak a t�relem szab hat�rt a fejlõd�snek.

F�nyk�pez�s

Egy orosz tud�s a ‘30-as �vekben kifejlesztett egy m�dszer, amit az�ta is a nev�vel - Kirlian f�nyk�pez�snek nevez�nk. Kirlian nagyfesz�lts�gû v�ltakoz� teret hozott l�tre �s ebben a t�rben vizsg�lta az �lõ szervezetek viselked�s�t. A m�dszer l�nyege a k�vetkezõ:

• a filmet letakarjuk, hogy ne �rhesse f�ny
• a megfigyelt �lõl�nyt a filmre helyezz�k: pl. az �jjunat
• bekapcsoljuk a v�ltakoz� nagyfesz�lts�gû teret
• n�h�ny m�sodperc ut�n a filmet elõh�vjuk.

�jabban polaroid filmet haszn�lnak az ilyen f�nyk�pek elk�sz�t�s�hez �s kaphat� Kirlian berendez�s is, amely elõ�ll�tja a nagyfesz�lts�gû teret.

Figyelem : a saj�t bark�csolt k�sz�l�kek �letvesz�lyesek lehetnek ! Ne k�s�rletezz�nk ilyenekkel !