A hal�l gondolata mindig is k�nyes �s rettent� t�m�nak �s t�nynek sz�m�t az emberi t�rsadalomban. Azonban mi a helyzet azzal,ha f�ldi k�ldet�s�nk,hal�lunk ut�n sem �r v�get? Minden �l�l�nynek van lelke. Gondoljunk csak bele … Honnan j�v�nk �s vajon hov� megy�nk ? Lehets�ges az �jj�sz�let�s ? Van �let az �let ut�n ? Ezek olyan k�rd�sek melyet a tudom�ny �vsz�zadok �ta feltesz, a keleti vall�sok pedig t�nyk�nt kezelik.

Legel�sz�r is tiszt�zni kell egy alapvet� f�lre�rt�st. Sokan azt hiszik,van �jrasz�let�s. Ez t�ved�s. �jrasz�let�s nincs. �jj�sz�let�s van! Mi a kett� k�z�tt a k�l�nbs�g ? Az �jrasz�let�s azt felt�telezi,hogy �n XY (akinek most hiszem magam) valamikor �jra meg fogok sz�letni. Ugyanezzel a szem�lyis�ggel,ugyanezzel a tudattal,ugyanilyen tulajdons�gokkal,ugyanezzel az eg�val. Az �jj�sz�let�s ezzel szemben azt mondja,hogy �N (AKI,azt hiszi,hogy � XY) �j testben,�j szem�lyis�ggel,�j tudattal,�j tulajdons�gokkal,�s �j eg�val �jra meg fogok sz�letni. Ha meghalsz jelenlegi szerepednek egyszer �s mindenkorra v�ge,soha nem fog �jrasz�letni,egyszeri �s megism�telhetetlen,azonban m�gsem semmis�l meg. Az �letet �s a reinkarn�ci�t �gy tudod legink�bb elk�pzelni,mintha egy folytat�lagos „telereg�ny” lenne. Ha befejezed az �leted,akkor ugyanonnan fogod folytatni a k�vetkez�ben. De nem anyagilag! A szellemet egy�ltal�n nem �rdekli,hogy szeg�ny,vagy gazdag vagy. Ami igaz�n sz�m�t az az emberi kapcsolataid,rokonokkal,ismer�s�kkel,ellens�gekkel,�s b�rkivel,akivel az �letben tal�lkozol. Tudnod kell,hogy minden �rzelem k�t! Azokkal akikhez m�lyebb �rzelem kapcsol�dik,szinte biztosra veheted,hogy kor�bbi �leteidben m�r tal�lkozt�l. A szeretet �pp�gy kapocs,mint a gy�l�let. Csak m�g a szeretet olyan emberekhez k�t,akikkel j�l �rzed magad,a gy�l�let olyanokhoz,akiket sz�vesen elker�ln�l. Azonban biztos lehetsz benne,hogy,ha egy kapcsolatot ellens�gesen fejezel be,valakivel,akkor,az illet�vel m�g tal�lkozni fogsz,�s ugyanonnan fogj�tok folytatni ! �s itt j�n egy �ltal�nosan elterjedt t�ved�s a karm�val kapcsolatban. Az emberek t�bbs�ge azt hiszi,hogy a karma,valamif�le �gi b�r�s�g �ltal r�nk szabott b�ntet�s,ami�rt kor�bbi b�neink�rt vezekl�nk. Ez t�ved�s. Csak az emberi igazs�g�rzet�nk,pontosabban az eg�nk igazs�g�rzete szeretn�,hogy �gy legyen,ezzel is saj�t mag�t igazoln�,mujas�g�t,tehetetlens�g�t,hogy nem tett meg olyan dolgokat,amiket szeretett volna ugyan,de f�lt megtenni. A „szellemet nem k�l�n�sebben �rdekli a k�vetkez� �let�nkben �ltala,egy �j testben bet�lt�tt szerep. A szenved�sek,az �r�m�k – teh�t legyen az negat�v,vagy pozit�v tulajdons�g� szerep – nem �rdekli a szellemet,hiszen ez sz�m�ra csak egy �jabb szerep a sok k�z�l. A legfontosabb azonban,hogy a szerep j�l �rezze mag�t,�s amit meg akar tanulni ,azt megtanulja. Ha ehhez szenvednie kell,akkor v�llalja a szenved�st,b�r tudja,hogy � fogja ezt a szerepet elj�tszani. A szellemed �r�k! Tanul,n�vekszik �s fejl�dik,minden egyes �let sor�n,a napi �let tapasztalatain �s a spiritu�lis gyakorlatokon kereszt�l. Szellemed sosem hallhat meg, a fizikai testt�l elt�r�en,amely megbetegszik,meg�regszik �s v�g�l meghal. Minden szem�ly �r�k szelleme egy utaz�son van,melynek nincsen kezdete �s v�ge. A szellem minden egyes �letben sz�let�skor fizikai testbe k�lt�zik,�s tapasztalatokat gy�jt a vil�gban. Az �let v�g�n a fizikai testet h�tra hagyja �s az utaz�s egy �j �let sor�n folytat�dik egy �j fizikai testben. Tudati �llapota hal�lkor hat�rozza meg k�vetkez� �let�nek k�r�lm�nyeit. A sz�let�snek,hal�lnak,�s �jj�sz�let�snek e- folyamata a reinkarn�ci�,amely a Buddhizmus egyik alapvet� vall�sfiloz�fiai tana. A szem�ly hat�rozza meg,hogy mit kezd �let�vel. Ez rajtad m�lik! Buddhista gyakorl�kk�nt a testet,mint hordoz�t �s annak tapasztalatait haszn�ljuk a szellem fejleszt�s�re. Medit�l�son,tudatoss�gon �s egy�b buddhista gyakorlatokon kereszt�l arra t�reksz�nk,hogy megtiszt�tsuk test�nket,tudatunkat �s szellem�nket a megvil�gosod�s f�ny�vel. V�gyunk a megvil�gosodott medit�l�s �r�m�re �s a boldogs�g�ra,melyet azonnal ad,valamint elj�vend� �leteinkbe hoz. Egy napon – a hal�l idej�n – a l�lek elhagyja lakhely�t,ami csak olyan sz�m�ra,mint egy p�r �vre kivett alb�rlet. A reinkarn�ci� az ism�rl�d� sz�let�s �s hal�l folyamata,amely sor�n a l�lek �letr�l-�letre,egyik testb�l a m�sikba v�ndorol,egyszer emberi,m�sszor pedig �llati,vagy n�v�nyi l�tform�t elfogadva. Na �s honnan ered ez6 a sz� ? A sz� latin elemekb�l �ll: A RE-, valaminek az ism�tl�d�se: vissza-,�jra-, az inkarn�ci� pedig megtestes�l�s h�sv�r testben,azaz valaminek az �jra megjelen�se,�jrasz�let�se testben. A l�lekv�ndorl�s t�tel�ben,a l�lek – az a valami,ami �jra megtestes�l,�jj�sz�letik. A reinkarn�ci�ban val� hit egyid�s az emberis�ggel. A dravida papokt�l indulva nyomai fellelhet�k az �si egyiptomiakn�l,a g�r�g�k�n kereszt�l az essz�nusokn�l,az �germ�n mitol�gi�ban, s szinte minden term�szetvall�sban. Els�k�nt a leghat�rozotabban megfogalmazva India leg�sibb hagyom�nyaiban jelenik meg. A hinduk �si szent sz�vegei a v�d�k. A v�da sz� jelent�se: tudni,l�tni. Itt a tud�s nem a h�tk�znapi,�rtelmi,lexik�lis tudom�nyok tud�sa,hanem az �r�k �s val� dolgok,a l�t �s nem l�t,az �let igazs�g�nak tud�sa. A v�dikus irodalomhoz tartozik a hinduk k�t nagy �si eposza,a R�maj�na �s a Mah�bh�rata. A Mah�bh�rata f�h�se Visna isten nyolcadik megtestes�l�se Krisna. Az epikus k�ltem�ny legh�resebb epiz�dja a nagy csata,a Bhagavad-git�,a „Magasztos sz�zat” c�m� fejezet. A Bhagavad –git� �n�ll� k�nyv,amelyet a hinduk szinte szent�r�sk�nt tisztelnek. J�zus,kutat�sok szerint buddhista kolostorokban tanult 17 �vig,�gy nem meglep�,hogy az �jj�sz�let�s �s a karmatan�nak nyomai a mai napig is fellelhet�k a Bibli�ban. A kereszt�nys�gben szinte elt�nik,azonban a renesz�nsz kor�ban �jra fel�ledt a reinkarn�ci� tana. Csak n�h�ny h�res nevet eml�tve,akik hittek a reinkarn�ci�ban: Assisi Szent Ferenc,Leonardo da Vinci.Jack London,Tolsztoj,Geothe,Eistein, heine,C.G. Jung.,Mad�ch Imre,J�kai M�r,G�rdonyi G�za,. De mi a bizony�t�ka annak,hogy van �jj�sz�let�s ? A civiliz�lt nyugati ember hajthatatlanul hiszi,hogy a hal�l ut�n m�r nincs folytat�s,ez�rt �letm�dja g�tl�stalan: mondv�n „egyszer �l�nk”! Mindent megtesznek saj�t �nz� v�gyaik kiel�g�t�s�re,nem t�r�dve k�rnyezet�kkel,eltaposva a term�szet erdeit �s vizeit,legyilkolva az �llatokat,�tg�zolva embert�rsaik �rz�svil�g�n,s vannak akik m�g az ember�l�st�l sem riadnak vissza,hogy tehet�s vagyonhoz,vagy poz�ci�hoz jussanak. Ezek az emebrek csak �nmagukra gondolnak,�s gyermekeikbe is ezt nevelik bele,s vajon mi lesz akkor,ha m�r unok�iknak nem jut erd�,ahol lelki megnyugv�st tal�lhatnak,csak szennyezett leveg�. Ezek az emberek mit tenn�nek akkor,ha r�d�bbenn�nek,hogy tetteik k�vetkezm�nye nem marad el,hisz k�vetkez� �let�kben �k is szenved� alanyai lesznek e- saj�t �nm�rs�kletet nem tan�s�t� puszt�t�saiknak ? Bizony�t�k. Ez a sz� rendk�v�l szubjekt�v,ugyanis vannak akik csak azt tekintik bizony�t�knak,amely k�zvetlen�l bizony�tja a felt�telez�st,�s vannnak akik a k�zvetett bizony�t�kot is hiteles bizony�t�knak tekintik. Ha bepillantunk a modern fizika,k�mia �s csillag�szat leg�jabb kutat�si ter�leteire,azt tapasztaljuk,hogy nem egy hipot�zist k�zvetett m�don bizony�tanak,mivel a technika jelenlegi �ll�s�ban m�g nem rendelkeznek olyan m�szerekkel,melyek k�zvetlen�l m�rik a bizony�tani k�v�nt felt�telez�st. Ez�rt olyan m�dszerekhez folyamodnak,hogy t�bb k�l�nb�z� m�r�si megfigyel�sekb�l k�vetkeztetik ki a tapasztalati t�zist,mely mindaddig fenn�ll m�g fel nem bukkan egy antit�zis. A matematika pedig haszn�lja az indirekt bizony�t�st,ami azt jelenti,hogy t�telezz�k fel az ellenkez�j�t,s amennyiben az nem nyer bizony�t�st,�gy az el�z� �ll�t�s az igaz. C.G. Jung neves pszichol�gus profeszor szerint : „az �let olyan betegs�g,amely biztos diagn�zis szerint mindenkor hal�llal v�gz�dik. „ A v�gs� pillanatban mindent el kell hagynunk,m�g emberi kapcsolatainkat is. Mindenr�l amir�l azt gondoltuk �let�nk c�lja: �j kocsi,�j mobil, stb… mindent,hogy minden ami kor�bban c�lunk volt ,egy pillanat elvesz�ts�k. Mif�le �rtelem dikt�lja ezt ? Mi c�lb�l �l�nk,ha �gysem lehet semmi maradand�an a saj�tunk ? Ha megvizsg�ljuk egyes cselekedeteinket,k�nnyen bel�thatjuk,hogy mindennek van valamilyen c�lja. �ppen legnagyobb cselekedet�nknek,a l�tez�s�nknek ne lenne valami magasztos �rtelme ? �gy gondolom az �let�nk �rtelme nem abban �ll,hogy el�rj�k mindazt,amit hal�lunk pillanat�ban elvesz�t�nk,hanem az �r�kk�val�s�g megtapasztal�sa a v�gs� c�l. De ha az �let nem tart �r�kk� ,akkor hol van a hallhatatlans�g,net�n a hal�l ut�n ? Minden vall�s eggyet�rt abban,hogy a hal�l ut�n van valamilyen �let,�s ahal�l ut�ni l�tez�s�nkbe,csak egyetlen dolgot visz�nk tov�bb,azt a spiritu�lis szint�nket,amelyet jelenlegi �let�nk sor�n el�rt�nk. Ez teh�t �let�nk val�di c�lja ,a lelki-szellemi tisztul�s. �gy egyetlen k�rd�s marad csup�n: Mit szeretn�nk el�rni hal�lunk ut�n ? A reinkarn�ci� �s a karma tana egyszerre magyar�zata �s igazol�sa vil�gunk nyomor�s�g�ra �s �r�mtelis�g�re. Istenben nincs helye a gonosznak,egyed�l �nmagunk vagyunk oka �s felel�se sorsunk�rt. Kereszt�ny k�rnyezetben n�tt�nk fel,ami�ta esz�nket tudjuk,ami�ta az esz�nket tudjuk azt gondoljuk csak egy �let�nk van. Amir�l �vek,vagy �vtizedek �ta nem hallottunk az nem jelenti azt,hogy nem is l�tezik. S,amikor csak egyszerre f�l�nkbe jut a t�bbsz�ri �jj�sz�let�s lehets�ges volta,akkor k�zzelfoghat� bizony�t�kokat k�vetel�nk. A t�bbsz�ri �jj�sz�let�s elfogad�s�nak akad�lya nem a konkr�t bizony�t�k hi�nya,hanem korl�tozott �letszeml�let�nk �s a tagad�shoz val� raagszkod�s. Legszembet�n�bb p�lda erre a kisgyermek „dackorszaka”: -Szereted a krumplif�zel�ket? -Hiszel a reinkarn�ci�ban ? -Nem -Nem -K�stoltad m�r ? -Meggy�z�dt�l r�la,hogy nincs? -Nem,de tudom,hogy az rossz �z� -Nem,de tudom,hogy nincs A buddhist�k hisznek a l�lek �jj�sz�let�s�ben, hallhatatlans�g�ban. A l�lek halhatatlan �gy a fizikai test hal�la ut�n sem sz�nik meg l�tezni. A folyamatos �jj�sz�let�s l�nyege, hogy a l�lek v�gigj�rja a sz�m�ra kiszabott utat,hogy beteljes�tse feladatait,melyekb�l tanulhat,tapasztalatokat szerezhet,�gy folyamatosan fejl�dik. �letfeladatunk: a karma. Az �jj�sz�let�s el�tt az entit�s (l�lek) megv�lasztja a k�vetkez� �let�ben elv�gzend� feladatokat, melyek fejl�d�s�t szolg�lj�k. A reinkarn�ci�ba vetett hit szerint az �letfeladatainkat �s fejl�d�s�nket szolg�l� k�r�lm�nyeket maguk v�lasztjuk meg. Ez�rt lehets�ges, hogy egyes emberek rosszabb sorssal rendelkeznek (rossz h�zass�gban, vagy rossz anyagi k�r�lm�nyek k�z�tt �lnek. ) s,ez m�gis fejl�d�s�ket szolg�lja. A k�b�rhatatlan �s intrikus munkat�rsaink nem felt�tlen�l jelentenek nek�nk rosszat,a hasonl� k�rnyezet t�relemre tan�t. A csal�di probl�m�k megtan�tanak az �sszetart�sra,a k�rnyezet�nkben �l�,r�nk szorul� emberekt�l pedig seg�t�k�zs�get tanulhatunk. Az ezoterika szerint t�bb,k�l�nb�z� karm�t k�l�nb�ztet�nk meg. L�tezik egy�ni,-csoportos,-�s kozmikus karma. Cselekv�seink hat�ssal vannak karm�nkra,mely k�nnyen ellen�nk fordulhat. Ha rosszat cseleksz�nk egy embert�rsunkkal szemben,azt k�s�bb t�rleszten�nk kell. A reinkarn�ci� rendszere is az istenhiten alapszik. L�nyege az igazs�goss�g �s az egyens�ly fenntart�sa. Ha ebben az �letben elk�vet�nk egy rossz cselekedetet,tal�n k�vetkez� �let�nkben ez vel�nk t�rt�nik meg. Az egy�ni karma saj�t sorsunk,melyhez azonban m�sok sorsa (csal�d,bar�tok,ismer�s�k) is kapcsol�dik. Ha egy csal�dtagunk karm�ja az,hogy mag�n�leti probl�m�kkal k�zd,az kihat a mi saj�t sorsunkra is. Ak�rcsak itt, a materi�lis vil�gban ,a kozmikus l�tben is a tanul�s �ltal fejl�d�nk. M�g fizikai test�nk az iskolapadban ,k�nyveket olvasva saj�t�tja el a tud�st,addig lelk�nk a minket �rt esem�nyek hat�s�ra fejl�dik. Azonban az ember n�ha gyermekien viselkedik ,elk�veti ugyanazt a hib�t,m�gsem tanul bel�le,ez�rt karm�ja addig figyelmezteti ,am�g meg nem �rti az �zenetet. De mi�rt nem eml�ksz�nk kor�bbi �leteinkre? B�r mi magunk nem �rz�kelj�k,�sszes el�z� �let�nk tapasztalata ,ismerete alkotja jelenlegi szem�lyis�g�nket. Ha tudatosan ismern�nk �sszes el�z� �let�nk t�rt�n�seit,k�ptelenek lenn�nk �pp �sszel felfogni �s feldolgozni tud�sunkat. Egy-egy �let�nk csup�n r�sze a hosszas,id�tlen id�kig tart� fejl�d�si folyamatnak. Minden inkarn�ci�ban (�letben) az elv�gzend� feladatokra kell koncentr�lni. A reinkarn�ci� elve a periodikus ism�tl�d�sen alapul. Egy-egy l�lek addig sz�letik �jra,m�g el nem �ri a t�k�letess�get,amikor m�r mindent (j�t �s rosszat egyar�nt megtapasztalt.) Az �jj�sz�let�sek sor�n karm�nk (�letfeladatunk) hat�rozza meg milyen esem�nyek k�vetkeznek be �let�nkbe, s mi az amit az esem�nyekb�l megtanulhatunk,hogy folytassuk. A tud�sok k�r�ben a reinkarn�ci� �vsz�zadok �ta kutat�s t�rgy�t k�pezi. M�g akkor is,ha nyugati tud�sok foglalkoznak a t�m�val,a nyilv�noss�got nem nagyon foglalkoztatja ez a fontos �s l�nyeges k�rd�s. Egyes emberek hipn�zis alatt gyakran sz�molnak be kor�bbi �leteikr�l. Azonk�v�l,mint ismeretes a gyermekek �let�k els� �v�ben id�r�l id�re egy kor�bbi �letr�l sz�molnak be. Az �vek sor�n azonban elt�nnek ezek az eml�kek. Azonban e-jelens�ggel kapcsolatban �rthet�en �ri�si a szkepticizmus,f�leg tud�s k�r�kben. M�gis komoly kutat�k v�geztek alapos vizsg�latokat a t�m�ban. Megeml�tend� k�z�l�k Ian Carlson Stevenson,a Virg�nai University pszich�tria kar�nak professzora. Stevenson sz�mos esetben igazolni tudta a gyerekek �ltal adott r�szletes le�r�sokat,megbizonyosodva az �ltaluk le�rt helyek �s emberek l�tez�s�r�l,bele�rtve az elhunytakat,akiket elm�lt �letekben �lt �nmagukk�nt �ll�tottak be. 1983-ig Stevenson 2500 reinkarn�ci�s eml�ket jegyzett fel. Ezek k�z�l 881-et vizsg�ltak ki �s az alany �ltal le�rt el�z� �letbeli eml�kek 546 esetben igazol�st nyertek. M�s szavakkal,a kivizsg�lt esetek 62%-�ban nyertek meger�s�t�st az elm�lt �letekre vonatkoz� vallom�sok. J� n�h�ny m�s ,eleinte szkeptikus kutat� kezdett el behat�an fogllakozni e-k�rd�sekkel ,s v�g�l arra a k�vetkeztet�sre jutottak,hogy l�tez�,b�r nem k�nnyen �rthet� �s megmagyar�zhat� probl�m�kkal �llunk szemben. Ezen k�v�l sz�molnunk kell a hib�k lehet�s�g�vel is. Az ellen�rz�tt megfigyel�sek azonban sz�mtalan nyugati,tudom�nyos szeml�let� embert is eljuttattak ahhoz a k�vetkeztet�shez, hogy az �nval� tudata nem anyagi term�szet�: a hal�l ut�n folytatja a l�t�t,s�t egy �jabb anyagi testbe k�lt�zik. A l�lek �s a test k�t k�l�nb�z� kateg�ria. A kapcsolatuk teh�t �tmeneti,s a hal�lkor elv�lnak egym�st�l,ak�r a v�z �s az olaj. A test pedig fokozatosan elpusztul,megsemmis�l. A l�lek azonban mint �r�kk� l�tez� azonoss�g,nem pusztul el,csup�n a helyzet�t v�ltoztatja meg – egy �jabb anya m�h�be ker�l. Amint a megtestes�lt l�lek�lland�an v�ndorol ebben a testben a gyermekkort�l a serd�l�koron �t az �regkorig,a hal�l pillanat�ban is egy m�sik testbe k�lt�zik. A j�zan embert azonban nem t�veszti meg az eff�le v�ltoz�s. A test hatf�le v�ltoz�son megy �t az �let folyam�n: megsz�letik az anyam�hb�l,n�vekszik,fennmarad egy ideig,ut�dokat hoz l�tre,azut�n fokozatosan elsorvad,�s v�g�l elpusztul,a feled�s hom�ly�ba mer�l. A lelket azonban nem �rik ilyen v�ltoz�sok. A test�nk eddigi �let�nk sor�n teljesen megv�ltozott,mi magunk m�gis ugyanazok a szem�lyek maradtunk. H�t�venk�nt a test �sszes sejtje kicser�l�dik,az �ntudatunk m�gis megmarad – tiszt�ban vagyunk vele,hogy ugyanazok a szem�lyek vagyunk,akik h�t ,vagy �ppen tizenn�gy �vvel ezel�tt voltunk. De ha a test teljesen megv�ltozott hogyan maradhatunk mi m�gis ugyanazok a szem�lyek ? Tal�n az�rt,mert nem vagyunk azonosak a tett�nkkel. A test csak egy �lt�zet,egy ruha a val�di �nval� ,a l�lek k�r�l. Ahogy az ember leveti elny�tt ruh�it,s �jakat �lt mag�ra,�gy adja fel a l�lek is az �reg �s hasznavehetetlen testeket,hogy �jakat fogadjon el hely�kbe. Teh�t a test�nk �lland�an v�ltozik az �let�nk sor�n ,�s a hal�l azt jelenti,hogy a l�lek ism�t testet cser�l – de ez�ttal az �reg test�t egy �jra cser�li. Ezt nevezik l�lekv�ndorl�snak. Az �si inform�ci�k szerint azonban a l�lek nem csak emberi testet kaphat miut�n elhagyott egy elagott emberi testet ,hanem b�rmif�le �l�l�ny,n�v�ny �s �llat alakj�t mag�ra �ltheti,b�rmilyen faj m�h�be beker�lhet �jabb ideiglenes lak�hely�l. De vajon mit�l f�gg az,hogy egy ember milyen testben sz�letik �jj� ? Egyesek szerint amilyen l�t�llapotra eml�kszik az ember teste elhagy�sakor ,azt �ri majd el k�ts�gtelen�l. Vagyis amire a hal�l pillanat�ban gondol az ember,az hat�rozza meg a tov�bbi sors�t. �let�nk sor�n,v�gyainkon �s tetteinken kereszt�l kialak�tunk egy bizonyos tudat�llapotot,s a tudat tisztas�g�nak ,illetve szennyezetts�g�nek f�ggv�ny�ben fogunk egy �jabb testet kapni. Ha valaki m�rhetetlen�l sokat aludt el�z� �let�ben s ez�ltal a tudatlans�g szintj�re s�llyedt ,annak az lehet a k�vetkezm�nye,hogy egy medve test�ben sz�letik �jj�,ahol �lete tekint�lyes r�sz�t �talhatja. Egy m�rhetetlen�l kegyetlen,v�rengz� ember pedig k�nny�szerrel egy tigris test�ben tal�lhatja mag�t,ahol ki�lheti agressz�v hajlamait. Automatikusan az a k�rd�s is felmer�l,hogy miel�tt emberi testbe ker�lt a l�lek,m�sf�le testeket is el kellett –e m�r fogadnia. Igen, a l�lek m�r sok-sok alacsonyabb szint� testen v�ndorolt kereszt�l, mire el�rte a jelenlegi szintet. A felfel� v�ndorl�s az anyagi vil�gba be�p�tett ,mechanikusan m�k�d� rendszer alapj�n t�rt�nik. Ennek �rtelm�ben a l�lek egykor egy nagyon alacsony szint� testben �lt (mint amilyen p�ld�ul egy am�ba teste is),majd miut�n egy tisztess�ges �letet elt�lt�tt ezen a m�don ,felemelkedett egy magasabb l�pcs�fokra. Ezut�n fokozatosan,l�p�sr�l l�p�sre feljebb ker�lt a „rangl�tr�n” amelynek nyolcmilli� l�pcs�foka ut�n k�vetkezik az emberi test. -900 000 f�le v�zben �l� �l�l�ny -2 000 000 fajta n�v�ny -1 100 000 fajta rovar �s puhatest� -1 000 000 f�le mad�r -3000 000 n�gyl�b� �s -400 000 f�le emberi test van. Az �l�vil�gon bel�l az emberi test rendelkezik a legnagyobb szabads�ggal,szabad akarata mellett azonban felel�ss�ggel is tartozik elk�vetett tettei�rt. A karma t�rv�nye szerint az ember minden egyes cselekedete visszahat�st von maga ut�n,mely ellent�tes el�jel�,de azonos m�rt�k� az �ltalunk elk�vetett cselekedetekkel. Ha valakivel j�t tesz�nk ,akkor ebben ,vagy a k�vetkez� �let�nkben valaki hasonl� j�t fog vel�nk tenni. Ha pedig �rtunk valakinek (bele�rtve ebbe az ember alatti fajokat is),akkor a j�v�ben ugyanilyen szenved�sek fognak megesni vel�nk. Term�szetesen t�bb olyan egyh�zi tan is van,amely szerint az ember,�llat form�j�ban is �jj�sz�lethet. Ez�rt vannak emberek ,akik a sz�juk el� kend�t k�tnek,nehogy bel�legezzenek szemmel nem l�that� apr� �l�l�nyeket,melyek valaha ak�r emberek is lehettek. A reinkarn�ci� hiteless�g�t ma m�r sz�mos k�zvetett bizony�t�k t�masztja al�. Ez egy olyan rendk�v�l rejt�lyes �s furcsa jelens�g,aminek hiteless�g�t nem k�zvetlen m�don,hanem k�zvetett m�dszerekkel �s egy�ni megtapasztal�s �tj�n lehet bizony�tani. R� kell v�gre j�nn�nk arra,hogy az ember,�s minden �l�l�ny k�t alapvet� r�szb�l �ll: testb�l �s l�lekb�l. A testi r�sszel foglalkoz� biol�gia m�r oly nyilv�nval� mindenki sz�m�ra,nem �gy ,mint a l�lek r�sz,amelyet ma m�g nem teljesen �rtj�k,f�leg,annak hal�l ut�ni t�nyleges folyamat�t,k�vetkez� �llapot�nak lehets�ges mivolt�t. Fizikai hal�la ut�n minden ember megtapasztalja,hogy lelki r�sze egy m�sik vil�gba t�vozott,hogy azt�n �jra �s �jra belek�lt�zz�n egy m�sik testbe…