E t�ren a bibliai sz�veg a legsz�kszav�bb, ami nem csoda: az �testamentumi iratok �ssze�ll�t�i, a szigor� vall�si t�rv�nyek �rtelm�ben, igyekeztek min�l kevesebb r�szletet meg�r�k�teni e k�rhozatos praktik�kr�l. Az antik Hellaszban, ahol nyilv�nos szent�lyei voltak egyes alvil�gi isteneknek, j�val liber�lisabb felfog�s uralkodott. A rendelkez�s�nkre �ll� forr�sokb�l mindenesetre egy�rtelm�en kider�l, hogy a nekromantikus r�tusoknak k�t f� �sszetev�je volt: az �ldozat �s az invok�ci�, azaz a holtakon uralkod� istenekhez int�zett k�ny�rg�s. Az �ldozatnak kett�s c�lja volt. Egyr�szt mintegy „megvesztegett�k” vele a holtakat fel�gyel� isteneket, hogy r�vid id�re bocs�ss�k el alattval�ikat a hatalmuk al�l, �s a f�l�tt�k val� rendelkez�s jog�t ruh�zz�k �t a r�tus v�grehajt�j�ra. A nekromanta �gy ideiglenesen isteni hatalommal b�r: k�pess� v�lik r�, hogy parancsoljon a holtaknak, �s k�rd�sei megv�laszol�s�ra k�nyszer�tse �ket. Az �ldozat m�sodik, nemkev�sb� fontos funkci�ja, hogy r�vid id�re hasonlatoss� tegye a holtat az �l�h�z. M�sk�l�nben a szellem – aki l�nyeg�n�l fogva m�s vil�gba tartozik, mint megid�z�je – nem tudna kommunik�lni a nekromant�val. Az �gy nyert hasonlatoss�g term�szetesen m�l�kony �s felsz�nes. Sem Od�sszeusz, sem Aeneas nem volt k�pes meg�rinteni az elhunytak lelk�t; mintha csak f�stfoszl�nyokat akartak volna ujjaik k�z� ragadni. K�s�bb majd l�tni fogjuk, hogy a leghatalmasabb nekromant�k bizonyos titkos r�tusok seg�ts�g�vel �ll�t�lag fizikai val�jukban is meg tudt�k id�zni az elhunytakat; ehhez azonban a k�t h�s tudom�nya kev�s volt, hisz �k a legjobb esetben is csak aff�le botcsin�lta m�gusoknak sz�m�tottak. A hasonlatoss�g elv�b�l k�vetkezik, hogy az �ldozatot valami �letet hordoz�, �letad� anyagb�l kell bemutatni, hiszen csak ez k�lcs�n�zhet a szellemnek �leter�t. A nekromanta r�tusokban az �ldozatnak �tf�le t�pus�t k�l�nb�ztethetj�k meg.

1. Ital�ldozat. Az ital lehetett v�z �s m�zes tej is, leggyakrabban azonban a bort haszn�lt�k erre a c�lra. Csupa �letet hordoz�, er�t ad�, t�pl�l� folyad�k. A bor kiemelt szerepe r�szint azzal magyar�zhat�, hogy �tmeleg�ti a kih�lt tagokat, mintegy �letet lehelv�n bel�j�k; r�szint pedig azzal, hogy hasonlatos a v�rhez.

2. �tel�ldozat. Od�sszeusz feh�r daraliszttel k�r�ti az �ldoz�g�dr�t, de az �tel�ldozatra val� utal�st l�thatunk abban is, ahogy az endori boszork�ny a sikeres halottid�z�s ut�n megvend�geli Sault. Mint eml�kezhet�nk r�, � is feh�r lisztb�l gy�rt lep�nyt s�t kir�lyi vend�g�nek (s�t, m�g egy h�zott borj�t is lev�g, ez azonban m�r az �llat�ldozat t�mak�r�be tartozik).

3. V�r�ldozat. Valamennyi �ldozatfajta k�z�l ez a legjelent�sebb; a nekromantikus szertart�sok elmaradhatatlan eleme. A v�r az �let �si hordoz�ja, �s a halottak meg vannak fosztva t�le; nyilv�n csillap�thatatlan, moh� szomj�s�g gy�tri �ket ut�na. Ha a nekromanta a sikeres megid�z�st k�vet�en nem v�gzi el el��r�sszer�en az elbocs�t�s szertart�s�t (amir�l, ellent�tben a h�v�ssal, alig van adatunk), a halott az �l�k k�z�tt marad, �s megpr�b�lja elorozni a v�r�ket: v�mp�r lesz bel�le.

4. �llat�ldozat. Min�l nagyobb szab�s� a szertart�s, ann�l t�bb �llatot kell �ldozatul adni maguknak a holtaknak �s a f�l�tt�k uralkod� isteneknek. Az �llatokat kiv�reztetik, majd el�getik. A nekromancia alapszab�lya, hogy a fel�ldozott �llatoknak mindig feket�knek kell lenni�k; a fekete sz�n az �jszak�ra �s a s�t�ts�gre utal, s ezek �sid�k �ta a hal�l, az elm�l�s jelk�pei. Sz�mos nekromantikus szertart�s medd� n�st�ny�llatok fel�ldoz�s�t �rja el�. Ez els� pillanatra furcs�nak t�nhet, nyomban r�bukkanunk azonban a magyar�zatra, ha belegondolunk a r�tus m�lyebb szimbolik�j�ba. A nekromantikus �ldozatnak ugyanis az �lettel kell kapcsolatban lennie, nem pedig a term�kenys�ggel. Ez az oka annak, hogy egyes k�zkelet� �ldozatt�pusok – sperma, vet�mag, ritu�lis nemi aktus – a nekromanci�ban sohasem haszn�latosak.

5. Ember�ldozat. A legsz�rny�bb, egyben azonban a leglogikusabb �ldozatfajta. Ugyan mi adhatn� vissza hathat�sabban az �letet egy id�re a halottnak, mint egy eleven emberi l�ny f�l�ldoz�sa? Ember�ldozatr�l direkt m�don sem az Od�sszei�ban, sem az Aeneisben nem olvashatunk, a sz�vegek gondos �ttanulm�nyoz�sa ut�n azonban a szem�nkbe t�nik egy aggaszt� momentum. K�zvetlen�l a nekromantikus szertart�s le�r�sa el�tt mind Od�sszeusznak, mind Aeneasnak meghal egy t�rsa. A hal�luknak ugyan semmi k�ze nincsen a r�k�vetkez� r�tushoz (Elp�n�r r�szegen a nyak�t szegi Kirk� h�z�ban, Misenus pedig a tengerbe zuhan �s megfullad), a balj�s egybees�s azonban sokatmond�. Aligha k�telkedhet�nk benne, hogy itt a ritu�lis ember�ldozat eml�ke sejlik f�l a sz�vegek m�g�tt. K�zbevet�leg jegyezz�k meg, hogy a holtaknak bemutatott ital-, �tel-, v�r-, �llat- �s ember�ldozat az �korban csaknem minden�tt bevett gyakorlat volt; egy etruszk sz*rkof�gon m�g olyan jelenettel is tal�lkozhatunk, ahol a s�rj�b�l kikelt m�miaszer� tetem egy�tt lakom�zik a gy�szol�kkal! Ez azonban nem nekromancia! Az ilyen szertart�soknak mindig engesztel� jelleg�k volt: az�rt v�gezt�k el �ket, hogy megakad�lyozz�k a halott visszat�r�s�t, elh�r�ts�k az �l�k ir�nt t�pl�lt rosszindulat�t. Mivel holt�ban nem juthatott hozz� az �telhez, italhoz, v�rhez stb., a h�tramaradottak ink�bb �nk�nt felaj�nlottak neki egy keveset �ldozat gyan�nt, mintsem v�llalj�k a kock�zatot, hogy er�szakkal szerzi meg �ket mag�nak. A nekromanta m�gikus r�tusaihoz �ppen az�rt tapad annyi s�t�t �s blaszf�m von�s, mert � ford�t egyet ezen az okoskod�son: az�rt �ldoz az elhunytaknak, hogy megid�zze �ket. Ami az invok�ci�t illeti, a nekromant�nak ilyenkor az alvil�g s�t�t isteneihez kell foh�szkodnia: H�d�szhoz, Perszephon�hoz, Hekat�hoz �s a F�ri�khoz. Ezek az istenalakok – tal�n az egy Perszephon� kiv�tel�vel – cseppet sem kegyes sz�v�kr�l �s j�indulatukr�l nevezetesek, a nekromant�nak teh�t ugyancsak vigy�znia kell, nehogy mag�ra harag�tsa �ket. A F�ri�k – g�r�g nev�k�n erinn�sz�k – sz�rny�s�ges bany�k, akik v�nebbek Zeuszn�l �s az ol�mposzi istenekn�l, �s semmibe veszik a hatalmukat: hajukban k�gy�k tekerg�znek, sz�nfekete test�ket cs�f denev�rsz�rny rep�ti, kutyapof�jukb�l v�rben forg� szemek villognak el�, ahogy r�zsz�ges korb�csukat csattogtatva vetik magukat az �ldozataikra. H�rman vannak; a nev�k Tisiphone, Alecto �s Megaera. M�g n�luk is f�lelmetesebb azonban Hekat�, az �j kir�lyn�je, aki elf�tyolozott arccal, kez�ben f�kly�val jelenik meg a keresztutakn�l, olykor pedig alvil�gi kutyafalka k�s�ret�ben k�borol a holdf�nyes temet�kben. � a nekromant�k patr�nusa �s v�distene; t�le tanult�k a halottid�z�s mesters�g�t M�deia �s Kirk� is, akik a le�nyai voltak. Az ilyen isteneket nem lehet hebehurgya m�don, nyakra-f�re sz�longatni; az invok�ci�k sz�vege a var�zsl�k legf�ltettebb titka volt, nemzed�kr�l nemzed�kre adt�k tov�bb a tiltott ig�ket, s �lni is k�pesek voltak, hogy megakad�lyozz�k avatatlan k�zbe jut�sukat. K�s�bb, a kereszt�nys�g diadala ut�n, az antik istenek fokozatosan d�monokk�, alvil�gi lelkekk� korcsosultak a k�zfelfog�sban; �s ezzel p�rhuzamosan egyre ink�bb elmos�dott a hat�rvonal a nekromant�k �s a fekete m�gusok k�z�tt. Mutat�ba id�z�nk egy ilyen invok�ci�t; Hekat�hoz sz�l, �s a term�szetf�l�tti t�m�j� irodalom egyik mestere, az amerikai H. P. Lovecraft k�zvet�t�s�vel maradt r�nk:

"�, bar�tja �s t�rsa az �jszak�nak, te, aki �rvendesz a kiontott v�rnek �s a kuty�k ugat�s�nak, aki s�rok k�z�tt

v�ndorolsz az �jszak�ban, aki v�r ut�n szomjazol �s retteg�st hozol a haland�kra, Gorg�, Morm�, ezerarc� Hold,

fogadd kegyesen �ldozatunkat!"

H�tborzongat�, nemde?