Ha valamikor ell�togatsz Nagy-Britanni�ba, �s hosszabb id�t t�ltesz ebben a szigetorsz�gban, akkor keresd fel az �szaki r�szen tal�lhat� Sk�cia gy�ny�r� t�jait is. Sz�mtalan term�szeti sz�ps�ggel rendelkezik, a k�dbeborult v�lgyek �s a z�ld hegyi legel�k orsz�g�nak nevezik. Sk�ci�ra gondolva sokaknak a fukar, zsugori emberek �s a kock�s szokny�s, t�rdharisny�t visel� f�rfiak jutnak esz�be, az egyik legnagyobb l�tv�nyoss�g azonban - amely id�r�l id�re l�togat�k ezreit csalogatja Sk�ci�ba - a Lock Ness-i sz�rny legend�ja.

A j�gv�jta v�lgyekben keletkezett tavakat a sk�tok saj�t nyelv�kben lock-oknak nevezik. A kb. 500 ilyen �desv�zi t� egyike a Lock Ness, a m�ly�ben Nessie-vel, ahogy a rajong�k h�vj�k a t� sz�rny�t. I. sz. 565. �ta foglalkoztatja a k�v�ncsi embereket az id�r�l id�re fel-felbukkan� sz�rny. Az igazi legenda, �s ez�ltal a d�mpingszer� turistaexped�ci� azonban csak a 20. sz�zadban, 1933-ban indult meg. 1992-ig �ll�t�lag t�bb mint h�romezren l�tt�k vagy v�lt�k l�tni a titokzatos sz�rnyet. 1961-ben Lock Ness Vizsg�l�irod�t �ll�tottak fel, �s folyamatosan t�bb sz�z ember kutatta m�szerek seg�ts�g�vel a 240 m�ter m�ly �s 36 m�ter hossz� tavat.

A s�rk�nyszer� Nessie l�t�t azonban nem tudt�k tudom�nyos t�nyekkel al�t�masztani. Egyesek csak �gyes turistafog� akci�nak tekintett�k a Lock Ness-i mondak�rt, �s perelt�k a briteket amiatt, hogy magukhoz �desgetik az �sszes turist�t. M�sok pedig hittek a legend�knak, �s k�l�nf�le magyar�zatokat szolg�ltattak erre az �rdekes jelens�gre. A tud�soknak egy csoportja p�ld�ul a t� partj�n tal�lhat� erdei feny�f�kat tette felel�ss� a sz�rnyk�pzet�rt. Szerint�k ugyanis az emberek a gyant�t�l ragacsos �s a bels� g�zokt�l felf�v�dott, otromba �s v�zbe esett feny�f�kat n�zt�k sz�rnynek. �m ezt a felt�telez�st sem tudt�k bizony�tani, �s csak tal�lgatni lehetett.

�gy h�t eg�szen napjainkig rejt�ly maradt a titokzatos Nessie l�te. A kitart� britek azonban nem adt�k fel a keres�st, �s p�r h�ttel ezel�tt �rdekes inform�ci�kkal szolg�ltak a k�v�ncsi vil�g sz�m�ra. A brit BBC telev�zi� egyik kutat�csoportja azt �ll�tja, hogy bebizony�totta: a sz�rny nem l�tezik.

A kor�bbi besz�mol�kb�l a szak�rt�k arra k�vetkeztettek, hogy ha val�ban l�tezik a t�ban valamif�le sz�rny, akkor az egyfajta tengeri �sh�ll�f�les�g lehet. Ezek - a m�ra m�r kihalt - �llatok �ltal�ban a Lock Ness-i t�n�l melegebb d�lebbi tengereket kedvelt�k, ennek ellen�re nem tartott�k kiz�rtnak, hogy ebben a t�ban is l�tezzen ilyen �l�l�ny. A kutat�csoport tagjai el�tanulm�nyokat v�geztek, amelyben a ma �l� v�zi h�ll�k �letm�k�d�seit vizsg�lt�k. A tapasztalatok birtok�ban korszer� vil�g�t� �s m�holdas berendez�sekkel pr�b�lt�k t�bbek k�z�tt a sz�rny t�d�m�k�d�s�t �szlelni, �mde sikertelen�l: semmif�le nagytest� �l� �llat l�tez�s�t nem tudt�k kimutatni.

Hogy ebb�l a sokakat lehangol� t�nyb�l le lehet-e sz�rni azt, hogy az eg�sz legenda csak kital�ci�ra �p�l, nem tudjuk. �s term�szetesen az sem biztos, hogy ez meg�ll�tja majd az annyi �ve �z�nl� turist�k t�meg�t. De nem is kell, hogy meg�ll�tsa, hiszen a Lock Ness-i t� �s k�rny�ke Nessie n�lk�l is gy�ny�r�.

London. A vil�g legtekint�lyesebbjei k�z� tartoz� brit BBC telev�zi� kutat�csoportja azt �ll�tja, bebizony�totta, hogy a Lock Ness-i sz�rny nem l�tezik. Vas�rnap vet�tett�k azt a filmet, amely bemutatta, amint a kutat�csoport t�bb mint 600 k�l�nb�z� vil�g�t�- �s m�s berendez�ssel, m�holdas technik�val v�gigkutatja a vil�gh�r� sk�ciai tavat. M�gsem bukkantak a sz�rny nyomaira. A kor�bbi besz�mol�kb�l a szak�rt�k arra k�vetkeztettek, hogy a sz�rny, ha val�ban l�tezik, egy tengeri �sh�ll�f�les�g lehet, amelynek faja kihalt a dinoszauruszokkal. A csoport arr�l is meggy�z�d�tt, hogy ilyesfajta �llat elvileg �lhetett a Lock Ness-i hideg v�zben annak ellen�re, hogy ezek a h�ll�k sz�vesebben �szk�ltak d�lebbi tengerek viz�ben. A kutat�k a ma �l� h�ll�k szok�sai alapj�n igyekeztek k�vetkeztetni arra, milyen jelekb�l �s m�dszerrel ismerhetik fel a felt�telezett �sh�ll�t. Ennek �rdek�ben el�tanulm�nyokat v�geztek ausztr�liai vizeken, s Lock Nessben egyebek k�z�tt a sz�rny t�d�m�k�d�s�t pr�b�lt�k �szlelni korszer� berendez�sekkel, de egyetlen nagy �l� �llat jelenl�t�t sem tudt�k kimutatni.

Egy olasz tud�s, a geol�giai tudom�nyok firenzei professzora megfejtette a Loch Ness-i sz�rny titk�t. �s hogy mi�rt �ppen egy geol�gus j�tt r� a megfejt�sre? Nos, Luiggi Piccardi professzor �gy v�li �s meggy�z�d�s�nek t�bb tudom�nyos konferenci�n is helyt adott, miszerint a Loch Ness-i t�ban sohasem �lt, ma sincs semmif�le olyan titokzatos, az �si korokb�l ittmaradt �l�l�ny, amelynek l�tez�s�r�l �vsz�zadok �ta tudni v�lnek.

A Lock Ness-i sz�rnnyel ugyanis legel�sz�r az 565. �vben a sk�ciai Szent Colomba feljegyz�seiben esett sz�. De megvizsg�lv�n a latin nyelv� sz�veget,amelyet m�g a szent saj�t kez�leg vetett pap�rra �s amely szerint a sz�rnyeteg er�s r�zk�d�s k�zepette t�nt f�l a v�zb�l, Piccardi professzor k�nytelen volt annak a v�lem�ny�nek hangot adni, hogy a hajdani szent�let� szerzetes val�j�ban egy mini f�ldreng�st �rt le, b�r a term�szettudom�nyos jelens�get, a geol�giai tudom�nyokban val� j�ratlans�ga miatt �l�l�nynek tartotta. Piccardi professzor szerint val�j�ban arr�l van sz�, hogy a Loch Ness-i t� eg�szen k�zel fekszik egy, a szeizmikus mozg�sok tekintet�ben v�ltozatlanul akt�v ter�lethez, az �gynevezett great grand fault-hoz, s ugyanezek a szeizmikus mozg�sok a Loch Ness-i t� alatt is �rv�nyes�lnek.

Ezek nyom�n j�nnek l�tre azok a mini f�ldreng�sek, amelyek r�v�n g�z szabadul fel, s ez a v�z felsz�n�n nagy turbulenci�t okoz. A v�z felsz�n�nek er�teljes mozg�sa k�l�nb�z� form�kat �lt �s �gy keltheti azt a k�pzetet, hogy egy sz�rny �szk�l a v�zben. A professzor - �tlet�t�l fellelkes�lve, azonnal megfejtette a g�r�g mitol�giai helyek rejt�lyeit is - k�z�lv�n, hogy p�ld�ul a delfi j�sda halucin�l�sra k�sztet� g�zei is egyenes k�vetkezm�nyei bizonyos geol�giai jelens�geknek. S ha mindez igaz, nemcsak egy, hanem tucatnyi rejt�llyel lett kevesebb az olasz professzor - ha eget, f�ldet nem is, de a titkok birodalm�t mindenk�ppen megmozgat� - tudom�nyos f�ldreng�sei nyom�n. (Kr�nika)