A legut�bbi idõben a k�nai tud�sok nagyon intenz�ven keresik a titokzatos "vadembert". 1981 augusztus�ban megalakult a K�nai Vadember Elõfordul�s�t Kutat� T�rsas�g, amelyet maga a K�nai Tudom�nyos T�rsas�g hozott l�tre. A t�rsas�g tev�kenys�ge elsõsorban a Himal�ja magas hegyeire �sszpontosult.

Jetiszõr-mint�kat gyûjt�ttek sz�mos helyrõl, tov�bb� 30-t�l 48 cm-es hossz�s�gig terjedõ l�bnyomokat is r�gz�tettek. A legnagyobb l�bnyomot Sennungcsij�ban tal�lta meg egy exped�ci�, m�ghozz� egy olyan szakaszon, ahol 31 gig�szi m�retû emberi l�bnyomnak tûnõ nyomot siker�lt k�vetni. A 2.68 m�teres l�p�st�vols�gb�l kisz�m�tott�k, hogy a nyomok tulajdonos�nak magass�ga 3.3 m�ter magasnak kellett lennie. Tal�ltak m�g t�bbek k�z�tt �gakb�l font, 100-150 kg teherb�r� k�pess�gû "f�szkeket" is. A f�szkeket hord� f�k t�rzs�n �s a f�szkekben hossz�, rozsdav�r�s szõrsz�lakra bukkantak.

A Fudani Egyetem tud�sai meg�llap�tott�k r�luk, hogy valamilyen magasabb rendû fõemlõstõl sz�rmaznak, amelyet a tudom�ny egyenlõre m�g nem ismer. �rdekes a Kelet-K�nai Egyetem biol�gusprofesszor�nak, Cao Han-minnek a meg�llap�t�sa is: a szõrsz�lak alaktanilag az emberi hajhoz �llnak a legk�zelebb. A jeti �sszk�pe az emberre �s az emberszab�s� majomra is eml�keztet, viselked�s�ben azonban ink�bb �llati jellegû �s csak artikul�latlan hangokat hallat. Sohasem figyelt�k meg, hogy ak�r a legegyszerûbb eszk�z�ket is haszn�lta volna. Csup�n k�veket dob�l a gyan�tlan szemtan�kra.

Mindezek ellen�re azok a vad�szok, akik l�ttak m�r jetit, azt mondt�k, hogy az�rt nem tudt�k lelõni, mert volt benne valami t�ls�gosan emberi. Mag�nyosan �lnek, csak ritk�n �szleltek p�rt, illetve nõst�nyt a kicsiny�vel. Mindenevõ: k�l�nf�le erdei term�sekkel, bogy�kkal t�pl�lkozik de ha �hes, ak�r meg�li a barib�lt, azt a hatalmas medv�t is.

Kanad�ban Sasquatchnak, az Egyes�lt �llamokban Big Footnak, Oroszorsz�gban Alm�nak nevezik, de mindenhol ugyanaz a hatalmas, szõr�s, majomszerû l�ny rejtõzik meg a n�v m�g�tt. Barna, vagy feh�r szõrzetû, a Himal�j�n a h� al�l kaparja ki a t�pl�l�k�t, ami fõk�nt gy�kerekbõl �ll, de Charles Stonor kutat�sainak k�sz�nhetõen bizony�tani tudjuk, hogy a jeti mindenevõ. 1957-ben William Roe Kanad�b�l �gy �rta k�r�l ezt a l�nyt:

"Tetõtõl talpig ez�st�s v�gû sz�rk�s barna szõr fedte. Ahogy k�zelebb j�tt, a mell�bõl l�ttam, hogy nõnemû, a felsõteste m�gsem olyan, mint egy nõ�.

V�ll�t�l cs�põj�ig egyform�n sz�les alkat� volt. Karjai sokkal vastagabbak voltak egy f�rfi karjain�l �s hosszabbak is, majdnem a t�rd�ig �rtek. A l�bai is ar�nyosabban nagyobbak voltak egy f�rfi l�bain�l. Amikor l�pkedett, a sark�val �rintette a talajt �s l�thattam talp�n a sz�rk�sbarna bõr�t, vagy irh�j�t. Feje h�tul sokkal magasabb volt, mint elõl. A szõr, amely csup�n arca egyes r�szeit hagyta szabadon a sz�j, a f�lek �s az orr k�r�l, ugyanolyan m�rt�kben tette hasonl�v� �llathoz, mint emberhez. A szõre sehol sem volt k�t centin�l hosszabb.

F�lei olyan form�j�ak voltak, mint az ember�i, �m szeme kicsi �s fekete volt, mint egy medv��. Nyaka szint�n nem emberi volt, vastagabb �s r�videbb, mint amilyet eddig b�rmely embern�l l�ttam."

T�bb �zben is le�rt�k m�r - t�bbek k�z�tt a k�v�l� tud�s, V. A. Havlov is -, hogy egy jetit fogs�gba ejtettek, de a k�sõbbiek sor�n a helyb�liek kifejezett k�r�s�re mindig szabadon engedt�k õket. A falusiak szerint ezek a l�nyek p�rokban �lnek �s semmif�le vesz�lyt nem jelentenek az emberre n�zve...

Mi is tulajdonk�ppen a jeti, ez a hatalmas, szõr�s majomszerû l�ny? Egyesek �gy magyar�zz�k, hogy ez a l�ny az õsi K�n�ban �lt gigantopithecus lesz�rmazottja, m�g m�sok azt �ll�tj�k, hogy itt nem m�sr�l, mint a neanderv�lgyi õsemberek egy tov�bbfejlõd�tt t�pus�r�l van sz�, amelyeket a cro-magnoniak ûztek ki Eur�pa ter�let�rõl. Ezt a te�ri�t l�tszanak al�t�masztani Myra Shackley kutat�sai, amelyek folyam�n Mong�li�ban ennek az õsembernek a haszn�lati t�rgyait t�rt�k fel. Term�szetesen az a lehetõs�g is fenn �ll, hogy a jeti az elsõ �rtelmes humanoid t�pus� �letforma, mely a F�ld�n kialakult.

Val�sz�nûleg mi is �gy n�zn�nk ki, ha a f�ld�nk�v�liek nem avatkoztak volna bele g�nseb�szettel az emberis�g term�szetes evol�ci�s folyamat�ba. Sõt, m�g mer�szebb hipot�zisek is l�teznek, miszerint a jeti nem f�ldi eredetû, hanem f�ld�nk�v�li l�nyek hozt�k õket magukkal bolyg�nkra. Elk�pzelhetõ lenne ugyanis, hogy ezeket a l�nyeket egy sz�mukra fontos bolyg�r�l telep�tett�k ki a F�ldre. A kanadai indi�nok �ll�t�sa szerint is az �ltaluk "õr�lt medv�knek" nevezett l�nyeket az "�gen rep�lõ korongokb�l dob�lt�k ki.

�lnek m�sfajta, kev�sb� ismert - esetlegesen f�ld�nk�v�li eredettel b�r� - l�nyek is a F�ld�n. J� p�lda ezekre az ASS (Abominable Swamp Slob), a f�rtelmes mocs�ri iszapl�ny is, melyet az 1960-70-es �vekben �szleltek elõsz�r Ohio k�rny�k�n. Ez a l�ny a mocsarakban �l, k�t-h�rom m�ter magas, pikkelyes bõrû, vil�g�t� z�ld, vagy piros szemû �s szokatlanul hossz� karjai vannak. Rendk�v�l f�rge �s nõi sik�t�shoz hasonl� hangokat hallat. Egy tipikus �szlel�s Nyugat-Virgini�b�l: az eset 1960 okt�ber�ben t�rt�nt, mikoris W. C. Priestley a Monongahela Nemzeti Parkban aut�zott.

Egyszercsak v�ratlanul le�llt a kocsij�nak a motorja: ekkor pillantotta meg a sz�rnyet. Tõle balra �llt az �t ment�n �s "hossz� szõre felfel� meredt." Bar�tjainak egy csoportja elõtte hajtott az �ton egy busszal, majd amikor �szrevett�k, hogy Priestley nincsen m�g�tt�k, visszafordultak, hogy megn�zz�k mi a baj. "Nem tudom meddig �ltem ott, m�g a fi�knak hi�nyozni kezdtem �s visszaj�ttek a busszal oda, ahol voltam. �gy tûnt, a sz�rny nagyon f�lt a buszt�l, mert leengedte a szõr�t - amely addig v�gig az �gnek �llt - s mihelyt ezt megtette, a motor �jra beindult.

Nem mondtam el a fi�knak, hogy mit l�ttam. A dolog eliramodott, amikor a busz meg�llt." Ezut�n az aut�ja rendbe j�tt, de egy kis idõ m�lva m�sodszor is ugyan�gy le�llt. "L�thattam a motorh�ztetõ al�l kirep�lõ szikr�kat, mintha az aut�nak valami komoly baja lett volna. �s eg�szen biztos, hogy az �t mellett ott �llt a sz�rny. A biztos�t�kok teljesen ki�gtek a kocsiban." A busz megint visszaj�tt �s a sz�rny ugyan�gy viselkedve, mint az elõbb, berohant az �t menti erdõbe. Nagyon sok bizony�t�k l�tezik a jeti �s m�s sz�rnyek val�s�goss�g�ra.

Ezek k�z�tt fot�k, filmek, sõt m�g egy j�gbefagyott tetem is szerepel, melyet Ivan Sanderson �s Dr. Bernard Heuvelmans vizsg�lt meg. Ezt k�sõbb az �vsz�zad csal�s�nak nyilv�n�tott�k, de ki tudja, a tud�sok m�g ma sem tudt�k a holttest eredetis�g�t eld�nteni, mivel az nyomtalanul eltûnt. A jeti, a f�rtelmes mocs�ri iszapl�ny �s az uf�k viselked�s�k alapj�n kapcsolatba hozhat�k egym�ssal. A jeti p�ld�ul elõszeretettel dob�l gumiabroncsokat az emberekre, mely jelens�get m�r az ASS-n�l is t�bb �zben �szlelt�k. Na persze nem ebben hasonl�tanak az uf�kra.

Az iszapl�nyek p�ld�ul sz�vesen �ld�znek aut�kat �s megvan az a k�l�nleges paranorm�lis k�pess�g�k is, amellyel le tudj�k �ll�tani a j�rmûvek motorj�t. Ez pedig m�r nagyon is jellemzõ a f�ld�nk�v�li azonos�tatlan rep�lõ ojektumokra is.

A legh�resebb �s egyben leghihet�bb k�pek a nagyl�br�l:

 Majd m�g 1 k�p a hitelesebb fajt�b�l: