A washingtoni (USA) Smithsonian Int�zet �lland� ki�ll�t�s�n megtekinthet� 44,52 kar�tos, k�k HOPE gy�m�nt k�tes h�rnev�t azzal nyerte el, hogy - �ll�t�lag - �tok �l rajta, �s ez�rt szerencs�tlens�get hoz tulajdonos�ra. A HOPE gy�m�nt mai nev�t egyik kor�bbi tulajdonosa, Henry Philip Hope ut�n kapta.

Annak ellen�re, hogy gy�m�ntokkal foglalkoz� szakemberek gener�ci�it foglalkoztatta a h�res gy�m�nt eredete �s val�di t�rt�nete, a k� t�rt�net�nek �r�sos dokument�l�sa nem sokkal azt megel�z�en kezd�d�tt, hogy a gy�m�ntot Henry Hope 1830-ban megv�s�rolta.

A LEGENDA �S A T�NYEK
A csod�latos, hatalmas 112 kar�tos ibolyak�k dr�gak�vet Indi�ban b�ny�szt�k, �gy az �ll�t�lagos �tok is innen sz�rmazik, mivel a legenda szerint egy tolvaj lopta el a gy�m�ntot a hindu istenn� Sita (R�ma feles�ge) szobr�nak szem�b�l. A dr�gak�vet 1668-ban egy indiai f�rfi hozta Velenc�be - a b�b�pestissel egy�tt - s egy Morosini nev� patr�ciusnak adta el, aki azonban nem sok�ig �r�lhetett neki, mert egy kocsmai vereked�sben lesz�rt�k. A k�vet Tavermier francia gy�m�ntkeresked� vette meg, akit legk�zelebbi indiai �tja sor�n �ll�t�lag vad kuty�k martak hal�lra.
Egy darabig Touquet p�rizsi bank�r vagyon�t gyarap�totta, de a h�rhedt uzsor�s nem sokkal k�s�bb a Bastille-ban v�gezte, a gy�m�nt pedig XIV. Lajos tulajdon�ba ker�lt. A kir�ly �kszer�sze sz�v alak�ra csiszolta a k�vet - ezzel ugyan s�lya cs�kkent, de maga a k� m�g szebb lett - �gy m�g kir�lyibb aj�nd�k�v� v�lhatott a Napkir�ly egyik szeret�j�nek, Montespan m�rkin�nak. A m�rkin� azonban hamarosan kegyvesztett lett, mert az uralkod� h�tlens�ggel v�dolta, ez�rt kolostorba z�ratta, a k�k k�vet pedig az Aranygyapjas rend szalagj�ba foglaltatta.

Az akkoriban FRANCIA K�K-nek nevezett gy�m�ntot XVI. Lajos �s Marie Antoinette �r�k�lt�k. A nagy francia forradalom idej�n, 1792-ben, k�r�lbel�l a kir�lyi p�r lefejez�s�vel egyidej�leg a gy�m�ntot - az �sszes t�bbi korona�kszerrel egy�tt - elrabolt�k, �s b�r k�s�bb az �kszerek egy r�sze megker�lt, a KORONA K�K GY�M�NT-j�nak nyoma veszett.

�rdekes egybees�s, hogy a Hope gy�m�nthoz nagyon hasonl� �kk�vet visel a spanyol kir�lyn�, M�ria Lujza azon a portr�j�n, amelyet Goya festett 1800-ban.

Vannak olyan besz�mol�k, miszerint a FRANCIA K�K-et jelenlegi m�ret�re Wilhelm Fals holland gy�m�ntmetsz� csiszolta. Fals sz�ve �ll�t�lag megszakadt azt k�vet�en, hogy saj�t fia, Hendrick ellopta a t�le a gy�m�ntot. Hendrick viszont �ngyilkoss�got k�vetett el, miut�n a nagy�rt�k� k�vet csak nevets�gesen alacsony �ron tudta eladni.

Londonban 1830-ban jelent meg egy 44,5 kar�tos m�lyk�k, ov�l csiszol�s� gy�m�nt, amelyet illet�en a szak�rt�k egyet�rtettek abban, hogy az bizony a FRANCIA K�K, �tcsiszolva, hogy val�di l�te hom�lyban maradhasson. A gy�m�ntot Henry Hope bank�r vette meg, �s a k� ezzel nyerte el ma is haszn�latos nev�t, a HOPE-ot, amely angolul nem csak csal�dn�v, hanem “rem�ny”-t is jelent.

N�h�ny �vvel k�s�bb a bank�r fia kir�lyi vev�re tal�lt IV.Gy�rgy angol uralkod� szem�ly�ben, aki a gy�m�nt�rt kev�s p�nzzel, de az ifjabb Hope sz�m�ra sokkal �rt�kesebb nemesi ranggal fizetett. A kir�ly a gy�m�ntot engesztel�s�l aj�nd�kozta szeret�j�nek, a sz�p �zvegynek, Mary Fitzherbertnek, ami�rt - anyagi gondjai megold�sa �rdek�ben - feles�g�l vette Caroline braunschweigi hercegn�t. Az �rdekh�zass�gnak azonban nagyon hamar cs�fos v�get �rt a kir�ly h�tlenked�se miatt, �s a vil�grasz�l�an botr�nyos v�l�s sor�n Caroline mag�nak k�vetelte a var�zslatos k�k k�vet. A gy�m�ntot nem siker�lt megszereznie, mert IV. Gy�rgy a k� gazd�j�ul annak kor�bbi tulajdonos�t, Sir Francis Hope-ot v�lasztotta, persze az�rt, mert �gy k�szp�nzt kapott �rte.

Sir Francis Hope az �kszert az utols� t�r�k szult�nnak, II. Abdul Hamidnak adta el, aki azt kedvenc feles�g�nek aj�nd�kozta. Az el�tkozott k� ism�t bizony�tott: 1909-ben, n�h�ny h�nappal az ut�n, hogy a szult�n megszerezte a gy�m�ntot, egy katonai puccs �r�kre el�zte tr�nj�r�l. A menek�l� szult�n sz�m�zet�sbe Salonikibe k�nyszer�lt, ahol Simon Mantharidesz g�r�g gy�m�ntkeresked� fogadta be. A szult�n h�l�b�l neki aj�nd�kozta a gy�m�ntot. A Mantharidesz csal�d a t�r�k�k el�l P�rizsba menek�lt: egy csal�di kir�ndul�son elt�vedtek �s aut�jukkal szakad�kba zuhanva mindannyian sz�rnyethaltak.

A k�k gy�m�ntot Igor Kanitovszkij orosz herceg szerezte meg �s kedves�nek, a Folies Berg�res t�ncosn�j�nek, Laurentine Ladrue-nek aj�nd�kozta. A herceg a t�ncosn��rt p�rbajozott is, �s s�r�l�s�be belehalt. A l�ny babon�s volt, szerelme hal�l�t a k� �tk�nak tulajdon�totta, �gy nem akarta megtartani, hanem eladta egy Montez nev� spanyol �rnak. A spanyol haj�ja els�llyedt, � v�zbe fulladt, �s a gy�m�ntot v�g�l b�v�rnak kellett felhoznia a tenger m�ly�r�l.

A h�res k�vet a h�res p�rizsi �kszer�sz Cartier v�s�rolta meg, �s � adta el 170 000 doll�r�rt Evalyn Walsh McLean-nek, a gazdag �s excentrikus t�rsas�gi h�lgynek, akinek f�rje a Washington Post c�m� �js�g tulajdonosa volt. Az �kszerv�s�rl�s felt�tele az volt, hogy Cartier k�teles azonos �ron visszav�s�rolni a gy�m�ntot, ha a v�s�rl�s id�pontj�t�l sz�m�tott 6 h�napon bel�l a csal�d b�rmelyik tagj�val szerencs�tlens�g t�rt�nne. A f�l �v baj n�lk�l telt el, b�r felr�ppent a h�r, hogy McLean�k is az 1912. �prilis�ban els�llyedt Titanicon utaztak. Nem voltak a haj�n, de sorozatban �rt�k �ket a trag�di�k: fiukat egy taxi �t�tte el, l�nyuk szerelmi b�nat�ban altat� t�ladagol�sban halt meg 1946-ban. A sz�l�k h�zass�ga gyermekeik hal�la ut�n megromlott, �lland�an veszekedtek, m�g v�g�l el is v�ltak. McLean elborult elm�vel halt meg, feles�ge pedig soha nem �p�lt fel a sz�l�t�sb�l.

Evalyn Walsh McLean 1947-ben bek�vetkezett hal�la ut�n �kszereit, k�zt�k a HOPE gy�m�ntot is a New York-i “gy�m�ntkir�ly”, Harry Winston vette meg s 1957-ben m�s �kszerekkel egy�tt ki�ll�totta a Waldorf Astori�ban. Itt “szeretett bel�” Arisztotelesz Onasszisz feles�ge, Athina. Hi�ba figyelmeztett�k, hogy a k� eddig csak szerencs�tlens�get hozott tulajdonosaira, � mindenk�ppen mag�nak akarta. Onassisz megvette neki, azzal a felt�tellel, hogy Winston �t �ven bel�l k�teles visszav�s�rolni, an�lk�l, hogy a haj�m�gn�snak indokolnia kellene �haj�t. A visszav�s�rl�s a h�zasp�r v�l�sakor meg is t�rt�nt.
A “gy�m�ntkir�ly” 1958-ban, - val�sz�n�leg nem kis megk�nnyebb�l�ssel - egyszer� postai csomagban post�zva, k�lcs�nadta a Hope-ot az �rt�kes ritkas�gok �s m�remekek �llami m�zeum�nak, a Smithsonian Int�zetnek, ahol ma is l�that�, term�szetesen goly��ll� �veg alatt.

Eddig a legenda �s a dokument�lt t�rt�net. Ha nem is hisz�nk az “�tok”-ban, akkor is �gy t�nik, hogy t�l sok a v�letlen egybees�s a Hope gy�m�nt t�rt�net�ben. Ez�rt azt�n �rezd magad kifejezetten szerencs�snek, hiszen csek�ly a val�sz�n�s�ge, hogy a HOPE tulajdonosa lehess, �gy megmenek�lsz az �tokt�l is!