A “remote viewing” (“t�volba l�t�s”) meghat�roz�s�ra sok k�s�rlet t�rt�nt, ezekben a defin�ci�kban lehetnek ugyan kisebb elt�r�sek, de ezek nem �rintik a jelens�g l�nyeg�t. Saj�t defin�ci�nk szerint a “remote viewing” egy olyan folyamat, amely sor�n egy szem�ly k�pes inform�ci�kat gyûjteni tõle ak�r nagy t�vols�gban l�võ helysz�nekrõl, esem�nyekrõl, szem�lyekrõl stb., �s az inform�ci�gyûjt�s sor�n nem alkalmaz semmif�le t�rgyi seg�deszk�zt.

A REMOTE VIEWING (RV) ALAPJAI

A “remote viewing”-r�l a hetvenes �vek eleje �ta rendelkez�nk egyre prec�zebb, tudom�nyosabb ig�nyû inform�ci�kkal, amikor a CIA megb�z�s�b�l 1973-ban a kaliforniai Stanford Kutat� Int�zetben (Stanford-Research Institute) hivatalos k�s�rletek kezdõdtek Kezdetben a k�s�rletek l�nyege az volt, hogy paranorm�lis k�pess�gekkel rendelkezõ emberek sz�m�ra f�lrajzi koordin�t�kat adtak meg.

A k�s�rleti alanyok feladata az volt, hogy adjanak le�r�st az ily m�don megjel�lt t�jakr�l. A f�ldrajzi koordin�t�k a F�ld k�l�nb�zõ pontjainak jellemzõ t�jr�szleteit jel�lt�k, de voltak k�z�tt�k koordin�t�k, amelyek a naprendszer�nk m�s �gitesteire vonatkoztak. A k�s�rleti szem�lyek le�r�sait �sszevetett�k az adott t�jr�l k�sz�lt f�nyk�pfelv�telekkel ill. mûholdk�pekkel.

A 80-as �vek v�g�re komoly kutat�si eredm�nyek sz�lettek, �s kidolgozt�k a koordin�lt t�volba l�t�s (Coordinate Remote Viewing) k�s�rleti protokollj�t. Egy “klasszikus” remote viewing k�s�rlet lebonyol�t�s�hoz legal�bb n�gy r�sztvevõ sz�ks�ges:


1. A k�s�rleti szem�ly (KSZ), aki k�zvet�ti benyom�sait, inform�ci�it a kijel�lt “c�lpontr�l”;

2. A k�s�rlet vezetõje (KV), aki fel�gyeli �s koordin�lja a k�s�rlet lebonyol�t�s�t;

3. A k�s�rleti c�lpontokat (target) �ssze�ll�t� szem�ly (KC);

4. A k�s�rleti c�lpontok (target) k�z�l v�letlenszerûen v�laszt� szem�ly (KCV); A k�s�rletben kieg�sz�tõ jelleggel r�szt vehet m�g egy szem�ly (KE), aki felkeresi a kiv�lasztott c�lpontot (amennyiben a c�lpont egy olyan f�ldrajzi hely, amelyik a k�s�rlet helysz�n�tõl max. 30 percnyi g�pkocsi �tra van).



REMOTE VIEWING K�S�RLETEK

A k�s�rleteket k�tf�lek�ppen lehet lebonyol�tani. Az egyik verzi�ban a KCV v�letlenszerûen kiv�laszt egy lez�rt bor�t�kot a KC �ltal �ssze�ll�tott c�lpontok k�z�l. A c�lpontok k�z�tt csak olyan f�ldrajzi helyek szerepelhetnek, amely 30 percen bel�l el�rhetõek g�pkocsival a k�s�rlet helysz�n�rõl. A lez�rt bor�t�kokban r�szletes �tle�r�s tal�lhat� a kijel�lt c�lpontig. A KCV az �ltala kiv�lasztott lez�rt bor�t�kot �tadja a kieg�sz�tõ szem�lynek (KE), aki felkeresi, �s legal�bb 10-15 percig a kijel�lt c�lpontn�l tart�zkodik. Mialatt a KE felkeresi a kijel�lt c�lpontot, a k�s�rleti szem�ly elkezdi azt az ellazul�si �s r�hangol�d�si folyamatot. Magn�ra mondja azokat a benyom�sokat, inform�ci�kat, amelyeket a “t�volba l�t�s” folyamata sor�n �rz�kel. Adott esetben jegyzeteket, rajzokat k�sz�t. A k�s�rleti szem�lynek erre mintegy 15 perc �ll a rendelkez�s�re (am�g a KE a c�lpontn�l tart�zkodik). A KC a k�s�rlet elõtt nem �rintkezhet a k�s�rleti szem�llyel, a k�s�rlet alatt pedig nem tart�zkodhat egy helyis�gben vele. A k�s�rlet v�g�n a visszacsatol�s (feedback) �rdek�ben a k�s�rleti szem�ly elviszik a c�lponthoz, hogy �sszevethesse a k�s�rlet folyam�n szerzett benyom�sait, inform�ci�it a val�s�ggal. Csak ekkor ismeri meg a k�s�rlet t�bbi r�sztvevõje is a c�lpontot (a kieg�sz�tõ szem�lyt lesz�m�tva). Ezt azt jelenti, hogy a k�s�rlet alatt senki sem ismerheti a c�lpontot, csak a kieg�sz�tõ szem�ly, aki odautazik).

A k�s�rlet m�sik verzi�j�ban nincs sz�ks�g a kieg�sz�tõ szem�lyre. Ebben az esetben ugyanis a lez�rt bor�t�kokban csak f�lrajzi koordin�t�k szerepelnek. Ezek a f�ldrajzi koordin�t�k olyan t�jakat jel�lnek, amelyek jellegzetes t�jr�szletekkel vagy objektumokkal rendelkeznek. Az alapszab�lyok ugyanazok, mint a fenti k�s�rletben, vagyis a k�s�rleti c�lpontokat �ssze�ll�t� szem�lyen (KC) k�v�l senki sem ismerheti a potenci�lis c�lpontokat. A KC pedig a tulajdonk�ppeni “t�volbal�t�si” k�s�rletben nem vehet r�szt.

A k�s�rletek minden mozzanat�t pontosan dokument�lni kell att�l a pillanatt�l kezdve, hogy a KC �ssze�ll�tja a k�s�rleti c�lpontokat. Az esem�nyeket c�lszerû videokamer�val is r�gz�teni. A k�s�rlet teljes folyamat�r�l k�sz�lt anyagokat a k�s�rlet ut�n k�lsõ szak�rtõk bevon�s�val r�szletes elemz�snek vetik al�. Ennek sor�n egy 1-9 k�z�tt sk�l�n �rt�kelik a k�s�rlet siker�t (vagyis hogy a k�s�rleti szem�ly milyen pontoss�ggal, r�szletess�ggel tudott inform�ci�kat gyûjteni a c�lpontr�l). A “remote viewing” k�s�rletek egyik fontos tanuls�ga, hogy a k�s�rleti szem�ly �rz�kel�si folyamat�t (�s ez�ltal az inform�ci�k pontoss�g�t) jelentõsen befoly�solhatj�k egyes t�nyezõk.

Az egyik ilyen meg�llap�t�s, hogy sokkal pontatlanabb az eredm�ny, ha a k�s�rleti szem�ly a c�lpontr�l verb�lisan akar inform�ci�kat k�z�lni, ezzel szemben sokkal hat�konyabb a rajz (v�zlat) k�sz�t�s. Ennek feltehetõen az az oka, hogy a sz�beli inform�ci�k�zl�s nem �szt�n�s, ezt �ltal�ban megelõzi egy “gondolati elemez�s”. Ez k�l�n�sen akkor jellemzõ, ha szokatlan, �rtelmezhetetlennek tûnõ inform�ci�kkal, intu�ci�kkal szembes�l�nk. �gy tûnik, hogy a tudat alattiban lecsap�d� inform�ci�k (benyom�sok, intu�ci�k) t�l sok “logikai” szûrõn mennek �t addig, am�g verb�lisan le�rjuk õket. M�rpedig a logika ezen a szinten szubjekt�v t�nyezõ, f�gg a k�s�rleti szem�ly intelligenci�j�t�l, nevel�s�tõl, k�rnyezeti hat�sokt�l stb. C�lszerû arra t�rekedni a k�s�rlet sor�n, hogy elker�lj�k az analitikai inform�ci�kat. Vagyis ha pl. a c�lpont egy �p�let, nagyobb val�sz�nûs�ggel kapunk pontos inform�ci�t annak alakj�r�l, form�j�r�l, sz�n�rõl, mint funkci�j�r�l, megnevez�s�rõl vagy m�reteirõl.

Ennek a probl�m�nak a l�nyeg�t mindenki megtapasztalhatja saj�t maga: vegy�nk k�zbe egy f�nyk�pet pl. a pisai ferde toronyr�l. Ha azt a feladatot kapjuk, hogy egy percig n�zz�k a k�pet, majd ut�na min�l t�bb inform�ci�t k�z�lj�nk a l�tott k�ppel kapcsolatban, a leggyorsabb �s hat�konyabb megold�snak egy gyors rajz �g�rkezik. Ezzel viszonylag pontosan �t tudjuk adni az �ltalunk l�tott k�p legfontosabb jellemzõit: a ferde form�j� tornyot, annak sz�n�t, ar�nyait. De nagyobb gondot okozna, ha a f�nyk�p alapj�n meg kellene hat�roznunk, milyen sz�les illetve magas lehet a torony, illetve mi lehet az objektum funkci�ja. A “remote viewing” k�s�rletek sikerei l�tt�n term�szetesen a kutat�kban is felmer�lt a k�rd�s, milyen tudom�nyos h�ttere lehet ennek a jelens�gnek. A sz�mos elm�let abban egyezik, hogy egy olyan �ri�si, j�l struktur�lt “mezõ” l�t�t felt�telezi, amely t�rolja a vil�gegyetem folyamatainak, esem�nyeinek minden inform�ci�j�t. Ezt a TRV (Technical Remote Viewing) koncepci�j�ban m�trixnak nevezz�k. Abb�l indulunk ki, hogy az emberi tudat egy r�sze, a tudatalatti, k�pes c�lir�nyosan inform�ci�kat leh�vni ebbõl a m�trixb�l (inform�ci� v�tel). Vagyis a “remote viewing” jelens�g�re kivet�tve ez azt jelenti, hogy e m�trix a k�zvet�tõ k�zeg a k�s�rleti szem�ly �s a c�lpont k�z�tt. A k�pess�g vel�nk sz�letett, de hat�kony alkalmaz�s�t tanulni kell, a besz�dhez hasonl�an. Az EEG-m�r�sek azt mutatj�k, hogy a k�s�rleti szem�lyek agytev�kenys�g�t a k�s�rlet ideje alatt (mik�zben az inform�ci�k v�tele folyik) a th�ta-hull�mok jellemzik. A th�ta-hull�mok frekvenci�ja 4-7 Hz, �s egy�bk�nt azokra az alv�si f�zisokra jellemzõek, amikor �lmodunk.

A tapasztalatok szerint az inform�ci� v�tel folyamata sor�n a k�s�rleti szem�ly egyszerre t�bb “s�vban” kapja az adatokat, de ezekbõl az emberi tudat line�ris mûk�d�se miatt csak egy-egy s�vra f�kusz�l. Magyarra leford�tva: az inform�ci�k lehetnek k�pek, �rzetek, illatok, hangok, gondolatfoszl�nyok, ezek p�rhuzamosan (egy idõben) �ramlanak e m�trixb�l a tudatba (tudatalattiba), de miut�n az agy egyszerre ilyen mennyis�gû inform�ci�t feldolgozni, egyszer k�peket, majd �rzeteket, majd illatokat, azt�n �jb�l k�peket stb. k�zvet�t.